Balogh György kisgazda képviselő az új Országgyűlés honvédelmi bizottságának alakuló ülésén elnöki megnyitójában kijelentette: a honvédelmi bizottságnak az ifjúság nevelésével is foglalkoznia kell. Újra létre kell hozni valami olyasmit – mondta –, mint annak idején a leventeintézmény volt. A bizottság nyomban létrehozott négy albizottságot, köztük az „ifjúsági és polgári védelmi albizottságot”.
Erdőnknéhány nagyvada aggasztó jelenségre lett figyelmes. Ezért az alábbi nyilatkozatot juttatták el lapunkhoz:
„Mióta a világ világ, az Erdőben a farkasok megették a nyulakat. Leszögezzük, hogy sohasem bátorítottuk az agresszió eme formáját, sőt egyikünk az elfogyasztott nyulakat mindmáig nem ismerte el a farkasok részeként, és de jure élő nyulaknak tekintette őket.
Az év elején országszerte, fővárosszerte lakossági fórumokat rendeztek a rendőrkapitányságok, ismerkedni, barátkozni szándékozván a jónéppel, különös tekintettel a várható politikai változásokra. Február 7-én a XII. Kerületi Tanács épületében is fórum volt, méghozzá a budapesti rendőrfőkapitány, dr. Barna vezérőrnagy részvételével.
A találkozón Kovács György állampolgár is jelen volt, és gyanútlanul komolyan véve a biztatást, miszerint a hallgatóság bátran nyilvánítson véleményt a rendőrség munkájával kapcsolatban, elmondta a magáét.
Sokak számára a küldöttgyűlés egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a vidéki beszámolók mellett a kampány budapesti tapasztalatairól (sikereiről és kudarcairól) nem hangzott el ismertetés. A politikai pikantériát szimatoló kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy senkinek nincs olyan áttekintése a budapesti képről, ami érdemi elemzést tenne lehetővé. Ezt a helyzetet meg kell változtatni a helyhatósági választások miatt is.
Ezt felismerve a budapesti szekció küldöttei május 3-ra a III. kerületi szervezet Tímár utca 2. sz.
Választási rendszerünk egyik kitűnő tulajdonsága az, hogy tartalmazza az abszolút kudarc objektív mércéjét. Akinek sikerül kevesebb szavazatot kapnia, mint ahány ajánlócédula az induláshoz szükséges, arról bízvást elmondhatjuk, hogy elérte az abszolút kudarc szintjét.
Ezt a választások első fordulója után 722 jelölt, a jelöltek 7,6%-a mondhatja el magáról. Természetesen nemcsak ők, de ők aztán kétségkívül a politikai megfontolás nélkül, vakon osztogatott cédulákkal kerültek fel a szavazólapra.
Eddig Kádár-selejt voltam, az elrontott, elmagyartalanított nemzedék jó szándékú, de félrevezetett tagja. Vak voltam, nem láttam az ország határain túlra. Nemzetietlen eszmék mételyeztek meg, és nem éreztem együtt magyar fajtámmal.
Nézem a tévét, hallgatom a rádiót, és olvasom az MDF választási lapot. Csak kapkodom a fejem. „Ha magyar vagy, rá szavazz”, látom a plakátokon. Önvizsgálatot tartok. Megpróbálok visszamagyarosodni.
Tudatom mindazokkal, akiket illet, hogy a pártállam kimúlt, és kitört a szabadság. A hír első részét kurtán kommentálom. A halottakról állítólag csak jót illik mondani, vagy semmit. Azt az egyetlen jót mondhatom el róla, hogy maga ásta meg a sírját, és békésen szédült bele. Ami rosszat mondhatnék, azt szerencsére elmondtam, amikor még a legjobb egészségnek örvendett.
A szabadsággal már bonyodalmasabb a kapcsolatom. Először is köszöntöm, és lengetem felé nem létező kalapomat. Ha ájtatos volnék, templomot építtetnék a tiszteletére, és ott térdepelnék a szentélye előtt.
Ha a Szabad Demokraták bekerülnek a kormányba, a kormány azonnal cselekedni fog.
1. AZONNAL helyreállítja hazánk függetlenségét. Tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok kivonásának meggyorsításáról. Javasolja az Országgyűlésnek: emelje törvényerőre a Nagy Imre-kormány 1956. november 1-jei nyilatkozatát, mellyel Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből.
2. AZONNAL önkormányzati törvényt kezdeményez, hogy a helyhatósági választásokat legkésőbb ez év őszén meg lehessen tartani.
A XII. kerületi, Törökbálinti út 2. szám alatti szavazóhelyiségben – az MSZMP körzeti irodájában – öreg, talán több évtizede szolgálatban lévő szavazópulton tölthettek ki a szavazólapokat a népszavazás résztvevői. A deszkapultról rég lekopott a festék, a felülete repedezett és recés – akár a fordulat évében Biharkeresztesen alkalmazott társáé.
Az 1947-es biharkeresztesi választásokat Czupp Elek, a járási rendőrkapitányság alhadnagya segített megszervezni.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét