Skip to main content

Külföld

Neményi László: Csúcsról csúcsra

Neményi László


A Süddeutsche Zeitung vezércikke szerint a müncheni csúcs a jelentéktelenség csúcsa – magyarul inkább azt mondanánk: teteje – volt. A Die Zeit szerint a világgazdasági csúcstalálkozó nagy célokat tűzött maga elé, de ezeket nyilvánvalóan nem érte el. A berlini Die Tageszeitung ironikusan úgy véli, hogy a csúcs teljes siker volt – a biztonsági erők számára. A Westdeutscher Rundfunk neves tévékommentátora pedig annak örül, hogy a hiúságoknak ezen a vásárán ténylegesen nem is dönthetnek semmiről.

Gyurovszky S. László: Tűz van babám…

Szakadás előtti tárgyalások Cseh–Szlovákiában


A csütörtökről péntekre aláírt politikai egyezmény kimondja, hogy a HZDS két szuverén állam konföderációját tekinti az együttélés legmegfelelőbb formájának, míg a Polgári Demokrata Párt (ODS) a föderációt. Mivel a két nézet a tárgyalások során nem közeledett egymáshoz, az ODS a jelenlegi állam alkotmányos kettéosztását javasolja. Az egyezség lényegét tehát a dokumentum első pontja tartalmazza, melyben a felek leszögezik, hogy „e helyzetet közösen, alkotmányos úton kívánják megoldani”.

(tálas): Dokument nyet – lista tózse nyet?


Május 28-án a 460 fős szejm 233 képviselője (50,6 százalék) – 186 igen, 15 nem és 32 tartózkodás mellett – olyan határozatot fogadott el, amely arra kötelezte Antoni Macierewicz belügyminisztert, hogy június 6-ig tegyen jelentést arról: a jelenleg magasabb politikai tisztségben lévők közül 1945 és 1990 között kik voltak a lengyel biztonsági szolgálat (SB) ügynökei.

Vajna János: Az izraeli fordulat


Az izraeli választáson egyértelmű és váratlanul nagy győzelmet aratott a Rabin vezette Munkapárt: 48 képviselője lesz a 120 tagú parlamentben, vetélytársát, a Samir vezetése alatt álló Likudot csupán 32-en fogják képviselni. Az idáig kormányon lévő Likudnak 1969 óta nem volt ilyen rossz eredménye. A fordulat egyben azt is jelenti, hogy Izraelben is érvényesült a jelenlegi világtrend. Azaz: a papírforma felborulása, az elemzők, a közvélemény-kutatók felsülése. Egyfajta „proteszt” fejlődött ki az izraeli választásban is, és a tiltakozásra jó okok voltak.

Tálas Péter: Egy programozott bukás anatómiája


Aligha vitatható, hogy az Olszewski-kabinet igen komoly politikai baklövést követett el, amikor június 4-én „nyilvánosságra hozta” az ügynöklistákat, mégis leegyszerűsítés lenne csupán ezzel magyarázni a kormány bukását. Botorság lenne „felülni” Olszewski azon nyilatkozatának, amely szerint kormányát nem hibái miatt buktatták meg, hanem azért, mert le akarta leplezni az állami vezetésbe és a parlamentbe bejutott egykori titkosügynököket.

Adam Michnik: Hosszú listák éjszakája


A csütörtökről péntekre virradó éjszakán tanácskozó parlamenti ülés a legborúlátóbb próféciákat is beteljesítette. A Macierewicz belügyminiszter által kezdeményezett és Olszewski miniszterelnök által jóváhagyott ügynöklista-akció hosszú időre megmérgezte a lengyel közéletet. Ezentúl minduntalan gyanúsítgatásokba, gyanakvásba és rágalmazásokba botlunk majd.

Semmire se derült fény, viszont nevetségessé vált a lengyel állam.


N. L. [Neményi László]: A maastrichti szerződés


Az EK országainak állam- és kormányfői tavaly decemberben gazdasági és politikai unió létrehozását célzó reformcsomagot fogadtak el a hollandiai Maastrichtban. A szerződés legfontosabb pontjai:

• Az EK legkésőbb 1999-ben közös európai fizetőeszközt vezet be. A rajtra már 1997-ben is sor kerülhet, ha a közösség országainak többsége már akkor megfelel a szigorú gazdasági követelményeknek (kiegyensúlyozott államháztartás, alacsony infláció). Az ecu nevű új pénznem stabilitásáért független európai jegybank felel majd.


Neményi László: Az eurosör – és akiknek nem kell…

Neményi László


A népszavazások nagy hátránya, hogy dodonai eredményekhez vezetnek. Így van ez a múlt keddi dán népszavazással is: a szuverén szólt, de nehéz pontosan tudni, hogy mit. Nincs megbízható módszer annak kiderítésére, hogy mi nem tetszett a felséges dán népnek a rendkívül bonyolult maastrichti szerződésen. A hozzáférhetőbb nyelveken megszólaló dán kommentátorok még abban sem igazán biztosak, hogy a dánok valóban az európai politikai és gazdasági uniót utasították el.

Kiss Ilona: Tudatos vereség?

Duray Miklós a szlovákiai választásokról


– Meglepve olvastam keddi nyilatkozatát: az egyetlen politikai erő, amelyikkel európai és kisebbségi kérdésekről tárgyalni lehet – mondta a Népszabadságnak –, a volt szlovák miniszterelnök, Ján Carnogursky kereszténydemokrata mozdalma. Néhány hete viszont a Magyar Polári Párttal épp azért nem kötöttek választási koalíciót, mert az MPP nem lépett ki Carnogursky kormányából. Nincs itt némi ellentmondás?


– Ez nem ellentmondás, csupán azt mutatja: mennyire relatív minden a politikában.

A csehszlovákiai választások eredményei


Csehország

1. Polgári Demokratikus Párt: 33 százalék
2. Baloldali Blokk: 15 százalék

A további helyeken 5–7 százalékos eredményekkel a következő pártok végeztek: Cseh–Szlovák Szociáldemokrácia, Polgári Demokratikus Szövetség, Republikánus Párt, Cseh–Szlovák Néppárt.

Szlovákia

1. Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom: 35 százalék
2. Demokratikus Baloldal Pártja: 14 százalék
3. Szlovák Nemzeti Párt: 9 százalék
4. Kereszténydemokrata Mozgalom: 8 százalék
5. Együttélés–MKDM–MNP koalíció: 7 százalék















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon