Csorba Béla: A „VMDK-stratégia”
A titói Jugoszlávia romjain nagy hirtelen összetákolt szerb és Crna Gora-i államszövetség urai számára igen fontossá vált minél előbb létrehozni az új állam, Kis-Jugoszlávia parlamentjét.
Külföld
Gyurovszky S. László: Gyengéd ellenforradalom?
A helyzet kulcsa ma egyértelműen Vladimír Meciarék kezében van: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a szlovákiai parlamentben megszerezte a mandátumok közel ötven százalékát, s így a pozsonyi kormány megalakításához nincs szüksége különösebben mások támogatására. A főbb programpontok tekintetében amúgy sincs nagy különbség a pozsonyi parlament két másik jelentős pártja – a Szlovák Nemzeti Párt és a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja – valamint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom között.
Juhász József: „Új nemzeti stratégia”!?
Csoszicsot egy nemzetközileg el nem ismert állam belülről is vitatott legitimitása parlamentje választotta meg.
Kolschitzky Gaszton: Kezdődik a Klestil-korszak
Elnöki diplomácia Ausztriában
Nyilvánvalóan fényesebb élet kezdődik a hatéves izoláció után, amelyet Waldheim második világháborús múltja kényszerített az elnökre és országára. Most a színpompás fogadások, a nagyszabású és a bizalmas találkozók színhelye lesz az elnöki otthon. „Azért ez a hat év nem volt rossz az osztrákok számára” – állapította meg borongósan a csomagoló Waldheim, aki – mint monda – személyes emberi tragédiaként élte meg az 1986–92 közötti időszakot: a megbélyegzettség, elzártság évei gyanánt, amiből nem tudott kitörni.
Vajna János: Nacionalizmus vagy Európa
Múló epizód csupán a dán népszavazás? Vagy ágas-bogas villám, amelynek fényénél megláthattuk a dolgok valódi állását? Folyik a nagy tanakodás: erről szólnak az újságcikkek, erről elmélkednek a rádiókommentárok. Az Európai Közösség hangadó politikusai egyelőre technikai problémának minősítik a dán nemet, a maastrichti határozatok elvetését, bár még fogalmuk sincs, hogy lehetne a technikai problémát megoldani.
Dalos György: „Most aztán van glasznoszty”
„Ez a legújabb zsákutcánk”
Dalos György: Roginszkij úr, mi a helyzet mostanság a KGB-vel, az Állambiztonsági Bizottsággal?
Arszenyij Roginszkij: Annyi biztos, hogy most aztán van glasznoszty. Lehet szidni a KGB-t, aktuálisan és történelmi vonatkozásban egyaránt. Mindennek azonban az égvilágon semmi jelentősége nincs. Olyannyira, hogy a kérdés még valamiféle komolyan vehető vitát sem vált ki. Egy sajátos átalakulásnak vagyunk tanúi: hatalmas apparátus aprózódik szét. Előbb Gorbacsov, majd Jelcin vont ki különféle részlegeket a KGB-ből.
Kőszeg Ferenc: A „múlt legyűrése” vagy német bűntudat?
„Ez a legújabb zsákutcánk”
Beszélő: Gauck úr, voltaképpen hogyan jött létre ez a törvény, amely a világtörténelemben egyedülálló módon lehetővé teszi, hogy egy titkosszolgálat teljes iratanyaga alig két évvel e szolgálat felszámolása után nyilvánosságra kerüljön, és mindenki megtudhassa, mit tudott róla az állam, amelynek alattvalója volt?
– Az első szabadon választott népi kamara valamennyi frakciója (beleértve a volt Német Szocialista Egységpárt maradványait is) megegyezett abban, hogy a Stasi-iratoknak az állampolgárok rendelkezésére kell álljanak.
[Kőszeg Ferenc]: Konferencia Berlinben
„Ez a legújabb zsákutcánk”
Az egykori kelet-németországi demokratikus ellenzéknek csak kevés tagja jutott be az egyesült Németország törvényhozásába. A 90-es Szövetség és a Zöldek közös parlamenti csoportot alkotó nyolc képviselője mégis fontos szerepet játszik a Szövetségi Gyűlésben: hitelességük különösen az egykori NDK-t illető ügyekben nagyobb súlyt biztosít a szavuknak, mint számarányukból következnék.
Kun Miklós: Mit ér a tudomány, ha kremlinológia?
Micsoda hitetlen Tamásokból áll a több ezer fős nemzetközi kremlinológustársadalom! Nemrég még azok a tudósok, akik főállásban tanulmányozták a volt Szovjetunió múltját és jelenkori történetét, világnézeti alapállásuktól függetlenül tiltakoztak annak a gondolatára is, hogy ez a stabilnak, sőt rendíthetetlennek tűnő rendszer, amelyet mindmáig szovjetnek hívnak – noha ez az eredetileg alulról építkező intézmény már a polgárháború kezdetén elsorvadt –, hosszú távon nem életképes.
Hamberger Judit: Csehország: Választások előtt
Beszélgetés Helena Nemcovával
Mennyire találta bársonyosnak a „bársonyos forradalmat”?
Először is: szerintem ez nem volt forradalom, legföljebb csak „bársonyos”. Amikor a parlamentben megkezdődött az első, ún. kooptációs időszak, még ott ültek azok az emberek is, akik már több évtizede képviselősködtek rég kialakult „rend” szerint. Nagyon fegyelmezettek voltak. Ha tízperces volt a szünet, ők tíz perc múlva a helyükön ültek. A plénumokra referátumokat készítettek, s az első nap reggelén menetrendszerűen felszólaltak. Ezek voltak az ún. tízperces tréningek.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét