Skip to main content

Külföld

Gyurovszky S. László: Államvédelmi kft.


A dél-morvaországi Slusovice Csehszlovákiában a közelmúltig fogalomnak számított. A sikereiben a bábolnai állami gazdasághoz hasonlítható sikerszövetkezet munkatársainak csupán kis töredéke foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel.

Hadik Mihály: Se előre, se hátra


A Jugoszláviában kialakult helyzet óhatatlanul eszünkbe juttatja Ortega nevezetes gondolatát a hispániai szeparatizmusról. A neves és déli szomszédaink körében mostanában talán nem is egészen véletlenül oly népszerű filozófus, mint ismert, a szeparatizmus okait Madridban vélte felfedezni. Jugoszláviában Belgrád játszik ugyanilyen szerepet, s anélkül hogy alábecsülnénk a horvát és a szlovén nacionalizmust, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a kialakult helyzet összefügg a nagyszerb állameszme fél évtizeddel ezelőtti megújításával.

Ara-Kovács Attila: Tömbrehabilitáció

Beszélgetés Valki Lászlóval


Beszélő: A Külügyminisztérium ismételten arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmilyen esélye sincs a NATO-hoz történő csatlakozásnak. Nem mond ennek ellent a szervezet külügyminisztereinek legutóbbi határozata, miszerint a tizenhat tagállam biztonsága elválaszthatatlan Európa többi államának biztonságától? A „biztonsági partnerség” kialakulása vajon nem tekinthető-e első lépésnek a csatlakozás felé vezető úton?

Valki László: Örömmel olvastam a határozatot, mert az arra utalt, hogy valami azért változott a NATO gondolkodásmódjában.


[Helytörténet]


Mihail Kogalniceanu Dobrudzsában, a fekete-tengeri kikötő, Konstanca közelében helyezkedik el. E terület 1878-ig Bulgáriához tartozott. A török–tatár faluba a múlt század végén Besszarábiából németek, Erdélyből románok, Bulgáriából macedónok települtek. Az első cigányok 1950 körül jelentek meg. Ma 15 ezer ember él itt, ebből 8000 román, 5000 macedón, a többi török, tatár, cigány (207), német.

Bolintin Deal Bukaresttől 22 km-re található. 1848-ban, felszabadulásukat követően itt jutottak földhöz a Baleanu bojár család rabszolga cigányai.


Vajna János: Visztula, Moldva, Duna


„Az egyesült Németország NATO-tagsága volt a legtöbb, amihez 1990-ben szovjet hozzájárulást lehetett kapni… A Keleti-tenger, az Adria, a Fekete-tenger közötti államok biztonságpolitikai státusa bizonytalan maradt, és az lesz a következő években is” – írja Michael Stürmer, a publicisztika területére is szívesen kiruccanó német történész!

Írását – amelynek címe Visztula, Moldva, Duna; a magyar, csehszlovák, lengyel érdekközösségre utal – a csodálkozást és némi megrökönyödést kiváltó szovjet okmány, az úgynevezett Falin-emlékirat tette időszerűvé.


Haller István: A cigánykérdést is megoldják

Romániai pogromok anatómiája


„Nem helyes Romániában etnikumközi villongásokra a pogrom szót használni. Pogromnak ugyanis csak azt lehet nevezni, ami a múlt században, a zsidók ellen, az orosz falvakban történt.” (Gelu Voican-Voiculescu, a Nemzeti Megmentési Front szenátora)

Romániában egyre szaporodnak a cigányellenes megmozdulások. 1990 kezdetétől 1991 tavaszáig több mint húsz településről kergették el az ott élő cigányokat, gyújtották fel lakásaikat.


Vajna János: Pénzt vagy technikát!


Egyes megfigyelők a közös nyugati támogatás tervének komolyodásával hozzák összefüggésbe a hét végén nyilvánosságra hozott moszkvai közleményt is, amely szerint nem a Vilniusba vezényelt fekete barettes rohamosztagosok gyilkoltak meg 13 litván polgárt; az áldozatok egy részével a litván önvédelmi rendőrök golyói végeztek, más részük talán önként feküdt a tankok lánctalpa alá. Felmerült ugyanis az elképzelés, hogy a szovjetek megsegítését kössek össze politikai feltételekkel is. Például a rendkívül túlméretezett katonai költségvetés lefaragásához.

Bauer Tamás: Egy szabad demokrata Brémában

Fele-barátok


E sorok írójának abban a szerencsében volt része, hogy az SZDSZ képviseletében végigülhette az SPD kongresszusát, s alkalma volt végiggondolni: mit keres az SPD kongresszusán az SZDSZ képviselője? Mi köt bennünket az európai szociáldemokráciához, és mi az, ami elválaszt tőlük?

A szociáldemokrata párt tagságát ugyanúgy közös értékek, közös eszmék fűzik össze, mint az SZDSZ tagjait: a szociáldemokraták eszmevilága és mozgalma plebejus eszmevilág és plebejus mozgalom, ami laza, közvetlen atmoszférát teremt.


Neményi László: Az SPD és a kormányképesség

Neményi László
Fele-barátok


A Kohl-kabinet népszerűsége zuhanó tendenciát mutat, a kormánykoalíció pártjai marakodnak, az SPD egyre-másra nyeri a tartományi választásokat. Ennek megfelelően várakozásteljes izgalom előzte meg a szociáldemokraták múlt heti brémai kongresszusát. De a kongresszuson kiderült, hogy a szociáldemokrata főnixmadár feltámadásáról terjesztett híresztelések erősen túlzottak voltak. Fiaskóról nem beszélhetünk ugyan, de átütő sikerről még kevésbé. Összességében az új szociáldemokrata korszak beköszöntének celebrálására hivatott pártkongresszus a déjà vu antiklimaxába fulladt.

Fele-barátok


A német szociáldemokraták feljövőben vannak. Két szerzőnk kétféleképpen ítéli meg helyzetüket. Bauer Tamás azt vizsgálja, milyen közös és milyen eltérő vonások vannak a német szociáldemokrácia és az SZDSZ (illetve az SZDSZ egyik – eszményi? – változata) között. Neményi László az ellenzéki idealizmus veszélyeire figyelmeztet.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon