Skip to main content

Kultúra

Kisbali László, Mink András: A néma Petőfi

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című verséről


Az aktuális helyzetre való tekintettel nem lett volna célszerűbb a Húsvét előtt című verset választani?

Tulajdonképpen igen, de azért választottam mégis ezt a verset, mert szöges ellentétben áll azzal a közkeletű képpel, miszerint Babits a politikától elforduló, az erőszaktól iszonyodó, esztétizáló, l’art pour l’art költő lett volna. Ami bizonyos fokig hamis önkép is volt. Ehhez képest egész életében szinte minden fontos politikai történésre reagált, ettől a munkástüntetéstől kezdve a világháborún át a fasizmusig, nem is beszélve Trianon-verseiről.


Seres László: Underpress

 
A hónap ellentmondása: „Ez a háború a társadalom széles rétegeiben nem vált ki semmiféle pozitív rezonanciát” (Krausz Tamás, Népszabadság). „Eltekintve a Nyugat-gyűlölők kicsiny koalíciójától (...), a közélet támogatja a humanitárius és demokratikus célkitűzést: Szlobodan Milosevics etnikai tisztogató hadjáratának megállítását” (Haraszti Miklós, New York Times és Népszabadság, közvetlenül a fenti Krausz-cikk alatt).

A hollét határozza meg a tudatot?


Galántai Zoltán: Egy földönkívüli hiteles portréja


„Miért ítélhetne el hát bárki is bennünket, ha testünk lényegét feltárni és megérteni kívánjuk? Ezt egyáltalán nem borítja homály, hiszen maguknak a tagoknak feladataiból és az egyes testrészek szerepéből beláthatjuk, hogy mindegyiket a Gondviselés hatalmas ereje hozta létre…
…amiként szép és hasznos, hogy a kart attól a helytől, ahonnan kinőtt, mindenfelé lehet mozgatni, ha ugyanez történne a könyökkel, úgy bizony ez a mozgás fölösleges lenne és csúnya.

Seres László: Underpress


Mit kíván a magyar nemzet? Egy ünnepi beszéd előzetesen szétszórt, röpcédulára redukált tartalmából:

„Ne álljunk meg félúton! (…) A nemzeti lét veszélyben van. Ellenségeink nincsenek elhallgattatva. Vétek lenne megállnunk és elhallgatnunk.”

A MIÉP elnöke március 15-én, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a sajtószabadság és a magyar nemzetiszocializmus immár hagyományos, kisajátított ünnepén, a Hősök terén.



És még egyszer a szabad sajtó ünnepe, ezúttal Wisinger István helyezi el a hála és megemlékezés koszorúit.







Kisbali László: „Ha már úgyis eleve kétségbe van esve”

Petri Györggyel Kisbali László beszélget Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című verséről


Még mindig érettségi tétel vagy?

Azt hiszem, igen.

Csak azért kérdeztem, mert érzésem szerint új helyzetben vagyunk. Petőfi és József Attila költészetét könnyű volna összekötni a tiéddel, de vajon el tudnál-e képzelni érettségi tételt, amely a Berzsenyi és közted lévő költői kapcsolatot firtatná? Te magad visszaadnád ezt a tételt?

Talán meg fogsz lepődni, de Berzsenyi mindig nagyon közel állt hozzám. Ha valaki, ő volt a par excellence politikai költő. A verseinek jó része nem más, mint aktuálpolitikai publicisztika.






Cserna-Szabó András: Ingyencirkusz


A fiatalember összegörnyedve ült az első, hajnali villamos egyik felhasított kárpitú ülésén, s egyszerre küzdött a pisálhatnékkal és a hányhatnékkal.

Kinézett a villamos ablakán. Neonreklámok sercegtek a magasban, szürke házak lengedeztek, néhány autó kóválygott a sötétben, borostás szobor bambult a folyó felé, az egyik ablakban hálósapkás öregúr tornázott, két foszforeszkáló ember havat sepert a járdán, népviseletbe öltözött lány fonott kosárban virágcsokrokat vitt, messziről játékautomata ciripelt, egy nő szemetesvödörrel sétált, fején hajcsavarók.


Cserna-Szabó András Fél négy című kötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Radnóti Sándor: A 24 éves író első kötete két részből áll. Az első rész címe Apokalipszis, most, és kilenc novellát, irodalmi szöveget tartalmaz. A második részben, amelynek a címe Kevab, Liza és a mágikus meggymag, nyolc történet olvasható, amelyeket összefűz a címben is szereplő két figura és ez a bizonyos meggymag, amelynek nagy jelentősége van a történetekben.

Kisbali László: A lumpen család

Petri Györggyel Kisbali László beszélget József Attila Hazám című verséről


Egyszer régen azt mondtad, hogy saját költészeted fontos elemének tekinted annak belátását, hogy a József Attila-i út nem folytatható.

Méghozzá rögtön az első kötetem utáni első interjúban mondtam ezt. Egyszerűen úgy gondoltam, hogy József Attila, függetlenül attól, hogy jó néhány verse tartalmi értelemben forradalminak tekinthető, élete vége felé már inkább egy konzervatív humanista, ha úgy tetszik, polgári álláspontot képvisel. Ez a költészet valaminek a betetőzése, egyfajta marxista lezárása. Nem véletlen, hogy 1937-ben Arany Jánoshoz szól egyik rövidebb verse.


Seres László: Underpress


Van igazság – kár, hogy senki nem profitál majd belőle.

Balóék megérdemelték a győzelmet, mi pedig megérdemeltük, hogy az RTL Klub ne húzzon el a vérbe (megszenvedtünk érte). Ha ugyanis Kreczék helyébe az ún. nemzeti tőke szervez majd tévéadót, akkor Rér Éva (a mindenkori) szerkeszt majd Hetet, Havat, Híradót az MTV 2-vel, Napi Maóval és Duna Tévével összevont földi/műholdas Húdefontos Nemzeti Főadón. Miniszterelnök úr, mindig is érdekelt, miért olyan jó fej ön? Kedves nézőink, Orbán Viktor hamarosan a stúdióban, maradjanak velünk.


Szentmártoni Szabó Géza: „Tükör által homályosan”

Petőfi dagerrotip arcképe


Pál apostolnak a korinthusbéliekhez írott első levelében, a 13. rész 12. versében olvasható az a nevezetes mondat, amely a Károlyi-féle fordításból közismert: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre.” A magyarítás nem egészen pontos, hiszen a görög textusban lévő „en ainigmati” nem azt jelenti, hogy homályosan, hanem azt, hogy aenigmatikusan, azaz rejtélyesen, talányosan, sejtelmesen.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon