Skip to main content

Kultúra

Turai Tamás: Petőfi Sándor minden verse

A Magyar Rádió műsorsorozatáról beszélget Szebényi Cecília és Katona Imre József szerkesztőkkel, valamint Csizmadia Tibor rendezővel Turai Tamás


Turai Tamás: Rövidesen befejeződik a Magyar Rádió Petőfi Sándor minden verse című nagyszabású vállalkozása. A felvételek időrendben követik a versek keletkezését. Hol tartotok most?

Katona Imre: Jelenleg a ’48. márciusi verseknél tartunk, a Nemzeti dalt például már felvettük, és előreláthatólag április végére fejezzük be a felvételeket. Elképzelésünk szerint az 1998. január 1-jétol tízperces részekben elhangzó teljes életműsorozat lezárásaként július 31-én, a segesvári csatának, vagyis a költő halálának a 150.


Oravecz Imre Halászóember című verseskötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor
Irodalmi kvartett


Bán Zoltán András: Azt várta az ember, hogy Szajla címmel fog majd megjelenni a könyv, minthogy folyóiratokban Oravecz ezzel a címmel publikálta a verseket. Mégis Halászóember lett a kötet címe, a Szajla helységnév alcímként szerepel, miközben van még egy alcím: Töredékek egy faluregényhez, és alatta egy évszám, 1987–1997, vagyis ebben az időben keletkeztek a versek. Talán azért döntött Oravecz a Halászóember cím mellett, mert ez bizonyos fokig ars poeticát is jelent. A 111.

Seres László: Underpress


Szaván fogom a gondolatot.

A cél: médiagnózis, ezentúl havi baj formájában. A cím: tisztelgés Nagy Atilla Kristóf előtt, aki a 80-as években a Bölcsészettudományi Karon (BTK) végzett sokoldalú tanulmányai mellett radikális szamizdatot is kiadott ezen a néven. Atilla, jól kimerítetted a BTK-t (idegileg) – nyugtalankodj békében.

Underpress: a nyomtatott sajtó nyomás alatt. És akkor még nem beszéltünk a tévéről meg a rádióról.




Galántai Zoltán: A földönkívüliek erkölcsei


„A fajok fő jellemzői majdnem minden esetben idegenek más fajok számára. Csupán az, hogy a természetben nem találunk példát a kapitalizmusra, még nem jelenti azt, hogy a kapitalizmus természetellenes és rossz lenne az ember számára. Ennyi erővel akár azt is kijelenthetnénk, hogy a zsiráf számára rossz, hogy a fák koronáját legeli le. Attól, hogy egyetlen más növényevőnek sincs olyan hosszú nyaka, mint neki, ez még nem természetellenes.

Erdély Miklós: Találgatás


Tyúkketrec bűze belibben az
ajtón
Mint kislányom jön haza
Pedig meg sem született soha
szegény
Talán épp ettől van szaga.

(1955)







Erdély Miklós: Marathon


Találd ki ki vagyok
Rossz életem merre jár
Tudakozódj tőlem: hallgatok
Száguldó lábam csupa sár.

(1963)





Seres László: Underpress


Most ugrik a kuratórium a vízbe, csak kérdés, hányan lesznek. Mármint a Magyar Üresvízióban. Lehetnének ugye akár nyolcan is: olcsón meglenne a paritás, megfelelne a törvénynek, lehetne elnököt választani, lenne magyar feltámadás, egész pályás.

Na mi nem lenne meg, ha nyolcan volnának? Bingó. A kétharmad. Ön nyert egy mikrosütőt.

Tizenketten lesznek, két-fő-többet-lát alapon. Innentől hiába, ha ki akarják védeni a médiaháború vádját, a kultúrharc vádját, a sajtó megszállásának vádját.




Erdély Miklós: Példázat a próbálkozásról és a várakozásról


– Mit csinálsz?
– Megyek.
– Merre mész te?
– Körbe.
– Körbe-körbe?
– Arra körbe.
– Mi van a batyudban?
– Minden.
– Rádió van-e?








Erdély Miklós: Erdély Miklós Kondor Béláról

Részlet egy 1981 körül készült magnófelvételből


Leonardo és a füttyös kalauz

(…) Kondor Bélánál avantgárdabb jelenséget én azóta sem tapasztaltam. A belépése olyan váratlan volt, és olyan ellenállást fejtett ki első pillanatban, hogy azt most már visszamenőleg nem lehet elképzelni, ugyanakkor a programjában annyira tradicionalista volt, amit szintén nem lehet.


Darvasi László Szerelmem, Dumumba elvtársnő című novelláskötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor
Irodalmi kvartett


Bán Zoltán András: A könyv alcíme Magyar novellák, és valóban magyar novellákat olvasunk, amennyiben a témák többnyire magyarok, és a novellák is többnyire novellák. Egyedül Az Erwin van Maal-forgatókönyv című írás játszódik Magyarországon kívül, de a főszereplő ebben is egy magyar lány. Általában véve klasszikus novellákat tartalmaz a kötet, többnyire csattanóval végződő, nem túl rövid, nem túl hosszú, jól olvasható és egészében jó szövegekről van szó.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon