Skip to main content

Kultúra

Peternák Miklós: Erdély-kéziratok


A alább közölt szövegek Erdély Miklós hagyatékából származnak, és most jelennek meg először nyomtatásban. A magnószalagon fennmaradt, elsősorban Kondor Bélára emlékező szöveg alighanem egy előadás vagy interjú része, datálása a szöveg egyik mozzanata alapján Kondor 1981-es posztumusz hatvani kiállításához kapcsolható. Erdély a Vonatút című filmje forgatását úgy tervezte, hogy a stáb és az Indigo csoport, a film szereplői épp a kiállítás megnyitójára érkezzenek vonattal Budapestről Hatvanba.

Péterfy Gergely: Monológok könyve III.


Három nappal azután, hogy nagyapánk meghalt, valami hirtelen megváltozott a házban. Nem mintha a halála nem lett volna elég változás, a lehető legnagyobb változás, amelyet életünkben el tudtunk képzelni, hosszú haldoklása, a betegágya körül sündörgő vagy éppen a legalkalmatlanabb időpontokban telefonáló orvosok, a tragikus képpel tiszteletüket tévő, addig soha nem látott rokonok, akiket dühöngve hessegetett ki a házból, mégis fokról fokra előkészítették a pillanatot.

Péterfy Gergely A B oldal című regényéről

Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor beszélget
Irodalmi kvartett


Bán Zoltán András: A cím alighanem a régi lemezek B oldalára utal. A könyvben sok szó esik lemezhallgatásról, különböző klasszikusokat, Mozartot, Wagnert hallgatnak a szereplők. A cím egyúttal azt is jelentheti, hogy az A oldal még megírásra vár. Mert hiszen ez egy életrajzi jellegű regény, visszaemlékezések a gyerekkorra, gimnáziumi, illetve az egyetemi évekre, és ezzel a címmel talán azt akarja mondani a szerző, hogy ez most a B oldal, és egyszer majd megírásra kerül az A oldal is.

A regény felépítése egyébként világos, nagyon jól áttekinthető.


Kemény István: A jobbik én

Háy János verseiről


Háy Jánosnak Istenek címmel jelent meg verseskönyve nemrég. Vidám és nehéz, komoly és könnyű versekkel. Szeretem Háy János verseit, kedvet akarok csinálni hozzájuk. Meg akarom mutatni, hogyan kell használni őket. És ebben a pillanatban, amikor leírom a használni kifejezést, megállás. Verseket használni. Mi íratta ezt le? Nyilván a jogos félelem, hogy az írott költészetnek kb. 2000-rel vége lesz, hacsak be nem tudja bizonyítani, hogy szükség van rá. Hogy használható. (Különben lesz helyette más. Zenés műfajok, képi műfajok, rap-ek és klipek.

ún. tandori dezső: é. n.


„Kornis Mihály úrnak nagyrabecsüléssel
és a legnagyobb köszönettel”

i

Úgynevezett Tandori Dezső úgynevezett magyar író és képzőművész és satöbbi (úgynevezett ember stb.) 1998. október 30-ának hajnalára madárrá változott.

ii

„Terveztem”, írom, s a továbbiakban a iii-ig ez az idézőjel jön, „írok egy dolgozatot a Beszélőnek (mellőzöm ezentúl az ún.-t, érted: úgynevezett; tehát csak Töredék Hamletnek; magyar irodalom; irodalom; világ; s nem ún.-nal; mi több, az ún.









Tandori Dezső Vér és virághab című kötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Bán Zoltán András: Tandori Dezső legutóbbi regényéről szólva mindjárt az elején egy sor kérdés merül föl. Én nagyon utálom a megcsontosodott irodalomelméletet, mert van csont nélküli is, de most kivételesen, hommage à Angyalosi Gergely, egy-két Gerard Genette-től származó fogalmat azért meg kell említenem. Ismeretes Genette „paratextus” fogalma, ami olyan, a regény főszövegének alárendelt elemekre utal, mint az alcím, a szerző, a műfaj megjelölése, a „fülszöveg” stb. Ez a kötet tobzódik a különböző paratextusokban.

Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Bán Zoltán András: Bevezetésként Grendel Lajos utószavát szeretném felidézni, aki, úgy tudom, egyik felfedezője volt a nagyon fiatalon, harmincéves korában tavaly elhunyt Talamon Alfonznak. Grendel azt írja, hogy „a könyv a polihisztor, hatalmas erejű és óriási munkabírású Schön Attila, a szeszek illatát már hét mérföldről megérző Stofek Tamás, a hősszerelmes Béla von Goffa, a bumfordi, feneketlen gyomrú Herr Vincenzo, a parlamenti képviselő Pepík Zefstein kegyelmes úr és az ő ismerőseik és barátaik halhatatlan tetteit őrzi”. Tehát ez lenne a könyv anyaga.

Galántai Zoltán: A mérnökök génje


„…nem az a kérdés, hogy mi történhet meg húsz vagy száz év múlva, hanem az, hogy egyáltalán mi képzelhető el, és én nem hiszek holmi végleges megoldásban… bizonyos idő elteltével az »emberfölötti ember« is tökéletlen lénynek fogja látni magát, mivel az új technológia majd olyanokat is lehetővé tesz a számára, amit mi még a fantázia megvalósíthatatlan játékának vélünk. Ma egy szimfónia, egy festmény vagy egy szobor megkomponálását tudatos szellemi erőfeszítés eredményének tekintjük.

„Ha már muszáj ordibálni, nem lehetne mindenkinek más hangon üvölteni?”


„…Szörnyű sors jut ezeknek a beszélgetéseknek, hiszen kétségtelenül valamiféle nagyon komoly, parancsoló meggyőződésből fakadnak, ugyanakkor azonban ez a vita eredeti céljához képest miniatűr jellegű, sőt egyszerűen nyomasztóan fojtogató. Ellentmondásos helyzetbe kerülünk. Itt ül mellettem Sztavszkij elvtárs, akinek mint barátunknak, mint az írószövetség egyik vezetőjének, felelős embernek és kommunistának, mint gondolkodó lénynek kell részt vennie ebben a vitában.

Gereben Ágnes: Előhang a nagy terrorhoz

Újabb kísérlet a szovjet irodalom államosítására: 1934–1936


Az 1934 augusztusában bizánci pompa közepette megrendezett szovjet írószövetségi alakuló ülés[1] a látszat és a jegyzőkönyv ellenére nem jelentette azt, hogy az írók – a kor militarizált, ellenségteremtő terminológiájával élve – „letették a fegyvert”.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon