Kultúra

Kalmár Melinda: Lukács és a koegzisztencia

(1956–1960)


A hazatérés feltételei

Az Ideiglenes Központi Bizottság (IKB) hosszas hezitálás után 1957. február 26-án úgy döntött, hogy a Romániában fogva tartottak közül Szántó Zoltánt, Vas Zoltánt és Lukács Györgyöt leválasztják a Nagy Imre-csoportról, mint olyanokat, akik szervezetten nem vettek részt ellenséges összeesküvésben, s ennek megfelelően sorsukról „egyéni elbírálás alapján” a többiekétől elkülönítve döntenek. Azt azonban, hogy ki mikor térhet haza, bonyolult összefüggések határozták meg.


Szakolczai Attila: Történelmi játék-múlt


A Kiscelli Múzeum Régi idők karácsonya című kiállításának segítségével fiatalok, kevésbé és még kevésbé fiatalok egyaránt megpihenhettek egy kicsit saját gyerekkoruknál. Ki-ki találhatott olyat, amivel maga is játszott vagy játszhatott volna egykoron, és a tárgyak bizonyára sokakban felidéztek valamennyit a rég vagy kevésbé régmúlt, de mindenki számára kedves, mert gyermekként megélt időkből. Aki ott járt, jól járt, hiszen ahogy hírlik, hasonló már nem lesz. Sajnos.

A sok szép játék között a rendezők üveglap mögé rejtettek egy kevésbé kellemes külleműt.


Forgách András: Tolsztoj, a bosszantó


„Úgy tűnik, ezt már egyszer leírtam.” (Napló, 1894. február 9. Jasznaja Poljana)

„Folyton azt vártam, hogy valami történjék az idő tájt, amikor hatvanharmadik életévemet betöltöm, mivel ez a szám harmincszor van meg az 1890-ben. De semmi sem történt. Mintha nem tudnám, hogy minden, ami kívülről jöhet, semmiség ahhoz képest, ami belülről történhet.”
(Napló, 1891. január 1.)

„Késő van. Misa megbetegedett. Szonya egy másik orvost is hívatott.





Kertész Imre Valaki más című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Németh Gábor: Egy könyvheti újdonságról fogunk beszélgetni, Kertész Imre Valaki más című művéről. Gondolom, legegyszerűbben talán azt lehetne mondani, és ez valószínűleg a legfelszínesebb megállapítás is, hogy a könyv nagyjából a Gályanapló című Kertész-kötet folytatásának látszik. Tehát napló, műhelynapló, útinapló, feljegyzések, írott fényképek sorozata. Vitára bocsátom ezt az állítást.

Bán Zoltán András: Nagyon fontos az alcím, ami úgy szól, hogy A változás krónikája. Szerintem ez több mindent jelent.


Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Radnóti Sándor: A XVII. század legelején a németországi Guben városában játszódó történet egy polgárlázadás elbeszélése. Ennek válik botcsinálta vezetőjévé Jakob Wunschwitz, akit a könyv végén meggyilkolnak. Nagyon széles és ágas-bogas történetről van szó, amelynek igen sok részét kell elkülöníteni ahhoz, hogy világosan előttünk álljon az író ideálja, vagyis az „igaz történet”. Az elbeszélés során elkerülünk különböző más német városokba, udvarokba. Bevezetőül, azt hiszem, annyit el lehet mondani, hogy a történet lényegében tökéletesen független az egyes szereplők szándékaitól.

Halasi Zoltán, Johann Peter Hebel: Ország, hír, vivés


Johann Peter Hebel négy kalendáriumtörténete elé


Mikor a neves tübingeni kiadó, Cotta ki akarta vinni a szélesebb piacra Hebel összegyűjtött kalendáriumtörténeteit, A német Házibarát kincsesládikója címet ajánlotta. Hebel igen erélyesen eltanácsolta ettől; végül megalkudtak a rajnai Házibarátban.

Radnóti Sándor: Tandori Bécsben


A Schönlaterngasse, magyarán Széplaterna utca, Bécs egyik, ha nem a legszebb utcája. Ebben van az Alte Schmiede, a régi kovácsműhely (a berendezés most is látható), ma literarisches Quartier, irodalmi szállás, kvártély, ahol a város legérdekesebb irodalmi felolvasásai vannak. Január 17-én Tandori Dezső.

A dolog a lehető legegyszerűbben zajlott, hacsak azt a meglepetést nem számítjuk, amiben a Collegium Hungaricum segítségével Kovács Ákos, a kitűnő etnográfus részesítette a közönséget és – a költőt. Összegyűjtötte és kifuvarozta Tandori minden könyvét!


Tandori Dezső: Az édes tarkaság keserűje


Idegenből – és főleg, ha senki és semmi nem zavar, ha magamat sem zavarom épp semmivel – már folyton csak haza vágyom, haza, ahol az otthonom, és ahol szinte minden zavar, sok, nem jókor van, minek van, miért nincs.

Idegenben nem is lehetne, ami nincs, az azért nem fáj, ezért, és most nagy hiba lenne bármi részlet. Otthon túl sok az esemény, állandóan történhet valami váratlanság, valaki elfelejti egy ígéretét, magam felejtem el, nem bírok elaludni, elalszom nappal, felcsönget a telefon.


Kukorelly Endre Kedvenxc című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor
Irodalmi kvartett


Németh Gábor: A mai témánk Kukorelly Endre Kedvenxc című könyve. Jól mondtam a címet?

Radnóti Sándor: Ez kérdés. Az n után egy x van a címben. Kérdés, hogy néma-e?

N.




Kalmár Melinda: A kora kádárista könyvkiadás paradoxonjai


Az 1956 októbere után a könyvkiadás alakulása sajátos módon eltért a szanáló-konszolidáló kádári politika általános trendjétől.

Az 1957 végén keletkezett kormányprogram úgy tervezte, hogy a kultúra irányítását minden területen két ütemben kell átalakítani.