Skip to main content

Kultúra

Vitalij Moszkalenko: Hazatérés


Hazatért Oroszországba Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin. Végleg hazatért, végleg elhagyta Vermontot. A gyerekei már amerikai állampolgárok, ők már nem tudnának gyökeret verni Oroszországban. Így mondta Alekszandr Iszajevics egy interjúban. Moszkva mellett építtettek egy házat, Alekszandr Iszajevics felesége ügyelt fel az építkezésre. Többször is itt járt Moszkvában, hogy előkészítse a Nagy Orosz író, Gondolkodó és Próféta érkezését…

Annak idején mindenki habzsolta a Gulagot.


Bikácsy Gergely: Buddhisták, zsenik, Kárpátok

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


A „Baggio fivérekkel” nincs szerencséjük a tévéközvetítőknek. Gulyás (akin a fél ország nevetne, ha nem dühöngene ostobaságai miatt) Robertót a norvégek ellen kiállítottnak látta, ráadásul hosszú percekig Dinónak nevezte, s ezzel megadta a jelt. A többnyire nagyon unalmas Vitray halkan s keveset szólt, tehát keveset hibázott.

Tar Sándor: A mi utcánk

12. Mérő Lajos


Van, aki álmában repül, zuhan, a másikat üldözik és hiába menekülne, lépni sem tud, Mérő Lajos kiabálást hall álmában, és arra ébred, hogy ő kiabál. Hogy van ez? Ez a mértéktelen nemi élet hiánya, mondta neki azonnal Dorogi a Misi presszóban, ahol esős időben összegyűl a szokott társaság, valamint akkor, ha nem esik. A kis helyiségben három asztal van, az egyiknél kártyáznak, a másikat Misi, a tulaj megrakja sörrel, aztán leül ő is a kártyásokhoz.

Hajdu István: A hely kiábrázolása

Kurt Benning és Károlyi Zsigmond kiállítása


Néhány nappal ezelőtt hatéves kisfiamnak – hosszasan kérlelt már – megpróbáltam elmagyarázni, miként is működik tágabb világunk: mi a nap, mi a bolygó, mi a csillag, mi a hold, s milyen viszonyban vannak ezek, egymáshoz hogyan kapcsolódnak. Kézenfogtam a gyereket, s megindultunk körbe a napnak kinevezett asztal körül, és én forogtam függélyes tengelyem mentén, s forgásra ösztökéltem magam körül a gyereket, s már tudta is, miről van itt szó.

Glauziusz Tamás: A Fidibusz zsenije

Könyvek négyszemközt


„Kidolgozott érettségi tétel puskával” – hirdetik a szerkesztők, és hamar rádöbben az olvasó, hogy ez bizony nem vicc. Ha valaki csak ezt az egyetlen könyvet ismeri, ismeri a fél magyar és fél világirodalmat. A másik felét csak azért nem, mert nincs benne az Így írtok ti első kiadásában.

Nem én írom le először, hogy Karinthy paródiagyűjteménye a leghasznosabb és legkiválóbb irodalomtörténeti könyv. Erről a „Matúra-kiadásról” az Akadémiai kékeslila kritikai Jókai-sorozata jut eszembe, melynek jegyzetanyaga általában nagyobb terjedelmű, mint maga a Jókai-könyv.


Kornis Mihály: Volna-e zene, ha nem volna fül?

Fischer Ivánnal beszélget Kornis Mihály


Úgy tudom, belőled az édesapád csellistát akart faragni.

Nem akart ő igazán semmit faragni belőlem, én hegedülni tanultam, de nem ment jól, ezért meghívtuk Rados Dezsőt, a hatvanas évek nagy hegedűguru professzorát, hogy hallgasson meg, és mondja meg, mi a baj a testtartásommal, kezemmel, karommal.


Bikácsy Gergely: Ariran

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


1968 forró tavaszán és nyarán minden meccsen kint voltam, ahova csak eljuthattam Pesten és Budán. Volt tévémeccs is: Szentmihályi iszonyú hibája, Solymosi Pixi bődületes öngólja és az egész csapat gyenge játéka miatt, bár a pesti győzelem után esélyesek voltunk a továbbjutásra, a magyar válogatott Moszkvában 3-0-ra kikapott, és kiesett az Európa-bajnokságból. Mindenki bundáról beszélt. Gyakorló tanárként órákat adtam egy csepeli általános iskolában.

Tar Sándor: A mi utcánk

11. A bódé


Az utca elején hajdanában egy fogadó állt, de ma már senki sem emlékszik azokra az időkre, a falusi tiszteletes, aki úgyszólván mindent tud a falu történetéről, azt állítja, hogy egy nagy szekérbeálló volt a mostani buszmegálló helyén, féleresszel, mögötte pedig a kocsma. Betyárok, zsiványok búvóhelye volt, rablók, betörők jártak erre, akárcsak ma, tenné hozzá, ha merné, arra célozva, hogy a helyére épült Misi presszó is egy erkölcsi fertő, és a tulajdonos, Tarcsai is megéri a pénzét.

Bikácsy Gergely: A gól halottjai

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


Róluk szóljon az emlékdal, a gól halottjairól. Énekeljük meg a fél tucat brazil drukkert, aki 1950-ben a vesztes döntő után leugrott a Maracana-stadion tetejéről, a nézőként végzetes szívrohamot kapott középkorú urak sokaságát, a legutóbbi vébén kispadról holtan lefordult szakvezetőt, azt a néhány értetlen feleséget, aki futball-utálatáért életével fizetett, s a sok férfit, akik – ha kést vagy revolvert használtak ezt megtorlandó – börtönnel vagy bitóval… Ne feledjük őket, a játékszenvedély szent áldozatait.

Hajdu István: Klasszicizmus


Bak Imre festészete a nyolcvanas évek elején – három korábbi, egymástól világosan elkülöníthető periódus után – stilárisan és szellemileg tágasabbá, jegyeit és motívumait illetően gazdagabbá, egyszersmind könnyedebbé is vált, a szónak nem a frivolitásra rímelő hangulatával, inkább a szabadság „illatának” felsejlésével és megsejtetésével.

A képeket élesen kontúrozott formák garmadája özönlötte el, s ezek az elemek, jelek, jelvények, emblémák és emblematikusnak szánt, később, képről képre és évről évre haladva Bak Imre „személyes tulajdonaként” motívummá lett absztrakt, m


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon