Skip to main content

Kultúra

Mátis Lilla: Hátha nem minden svasztikát rajzoló született kis náci

Dr. Virág Terézzel beszélget Mátis Lilla


A vitaindító előadást egy jeruzsálemi arab pszichológus tartotta, aki a zsidó–arab kapcsolatok terápiájáról beszélt, ehhez szólt hozzá két Gházából, a megszállt övezetből érkezett arab résztvevő, mindketten egy kórházban dolgoznak, egyikük pszichiáterként, a másikuk pszichológusként. Ott volt három izraeli pszichológus, akik Jeruzsálemből, illetve Tel-Avivból jöttek, és egy zágrábi pszichiáter.

Hajdu István: Északfény díszdobozban I.

Stockholm


Azt hiszem, Mondrian-képet láttam először „becsomagolva”, pontosabban dobozolva: víztiszta plexiüveg skatulyában függeszkedett a törékennyé öregedett univerzalista missziós mű; a portól, a kortól, vagyis az időtől védte a vásznat – és húzta át a mester összes „számítását” – a műanyag héj, mely végképpen határt szabott a határtalannak vágyott ideának.

Bori Erzsébet: Utas és napvilág

Könyvek négyszemközt


Ez idő tájt három Oltalmazó ég borul ránk. A mindig sokat és jól, ha úgy adódik, zseniálisan fordító Szilágyi Tibornak köszönhetően olvashatjuk Paul Bowles regényét (a honi könyvterjesztés kifürkészhetetlen útjain juthatunk hozzá – az eredeti ár töredékéért – ponyváról). Koronként máig látható a könyv alapján készült Bertolucci-film a moziban, s otthon is (egy kifürkészhetetlen okból német nyelvű videóváltozat). Az esetek többségében az efféle műtárgyak kívül esnek a kritika érdeklődésén, s ha nem volna a nagy Amerika, mi itt nem is neveznénk tán kultúrának az ilyesmit (v. ö.

Tandori Dezső: Legjobb újabb éjszakám

Tárca


Könnyű azt írni, hogy Párizsi Mindenszentek, és hogy lelkemmel jártuk Párizst, otthon is voltunk márist, még hogy a végtelenbe végest, meggyújtottunk egy mécsest, mert Halottak Napja volt épp, egy szomorú, de szép est.

Szilágyi Andor: Hogyisiglen Eshetik Majda, Hogy a Teremtő Elfolyó Esztendejének Július Fertályán Költsey Ferencz Úr Esmét Tsak Nem Írá Meg a Magyaroknak Szánt Hymnusát, Ahogy Professiore Galváni Lajos Sem Találá Fel a Méltán Róla Elnevezett Galván-elemt


– Még se kezdődhetik így egy nép Hymnusa, hogy „Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk? Isa, por és homu vogymuk…” – fakada ki tekintetes Költsey Ferencz úr, midőn leírá Hymnusának első sorait.

– Miért nem, ha szabadna kérdenem – kérdezé Galváni Lajos, mintegy udvarias gesztus gyanánt, mert hogy a békával nagyon babrálódva épp. Nagyon. Az idea, amely fejében megfogant nagyon ígéretesnek mutatkozott, hogy végre felfedezze világraszóló elemét, amellyel már magának, nemzetének és az emberiségnek prof.


Bán Zoltán András: Virágnyelven

Könyvek négyszemközt


Három éve jelent meg az utolsó Déry-könyv (Börtönnapok hordaléka), és most ismét egy karcsú kötetecske a hagyatékból – akár az előző –, a fáradhatatlan filológus, Botka Ferenc jóvoltából. A Déry-életművet övező hallgatás csak egyre inkább nőtt az eltelt időszakban, így – sajnálatos módon – kénytelen vagyok részben megismételni a börtönnapló kapcsán írott régi recenzióm néhány gondolatát.

Ha Lukács György, a jelenlegi magyar filozófiai gondolkodás „döglött kutyája” (hogy Marx közismert Hegel-aforizmáját parafrazeáljam), akkor az irodalomé minden bizonynyal Déry Tibor.


Fron Nazi: Egy belülálló – kívülről

Két tárcalevél Tiranából


A Balkán egy balkáni hely

„A Balkán nem fekete vagy fehér. Nagy tévedés. A Balkán csak egyszerűen fehér.” A nyugati újságírónőnek nagyon kellett valami jó zárószöveg a balkáni riportja végére. Azt gondolta, jó ötlet meghallgatni egy „kívülállót”, aki azért „belülről” látja a helyzetet. Azt gondoltam, megfelelő távolságból nézve vagyok én olyan jó kívülálló, mint bármelyik kívülálló, aki belül áll, de közben azért kívül van. Pedig milyen értelmesnek tűnt az egész, amikor a kávéházban elmagyarázta. Ha belegondolok, végig kívül álltam, miközben beszélgettünk.


Szilágyi Andor: Hogyisiglen

Nem írá Meg az Úr Folyó Esztendejének Júniusa Idusán Sem az Magyaroknak Szána Hymnusát a ditső Költsey Ferencz, myként Professiore Galváni Lajos Sem Fedezé Fel az ő Híres Galváni-elemét, Mert Hogy Gondolatai Ködéből előüget ő, Fedőneve Fedő (Rasputin) és Azonvást Működésbe Lépe. Is.


Költsey Ferencz merően merede magaelej, myntha emészthetetlen gond felhőzte volna boltozatos homlokát.

Marno János: Filmfordulók

(Filmlevél 1.)
Tárca


Idén a fájdalom meg én nemigen akarhatunk megválni egymástól. A gócpontjaink váltakoznak, bújócskáznak, szaporodnak, széthúzódnak, összehúzódnak, úgy értem, annyira széthúzódnak, hogy az már összehúzódásnak hat, a helyszíneink nem változnak, csupán ismétlődnek, egymásba játszanak, elhanyagolódnak és elnéptelenednek, és így nem tudni, hogy tovább.

Kálmán C. György: Egy tekercs

Könyvek négyszemközt


Van egy jó hírem, meg egy rossz.

Váratlan meglepetéssel állt elő a Balassi Kiadó, megismételhetetlen, egyszeri és egyedi könyvalkotással, igen szépen megvalósított tekercskönyvvel, amelynek szövegét Esterházy Péter írta, rajzait Banga Ferenc készítette. A kicsi tekercshez van aranyozott átkötőzsinór, papírtok, teljes szövegét a mellékelt papíron is megtaláljuk, mint angol és francia fordítását is.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon