Skip to main content

Eörsi János

Eörsi János: Februári tézisek

               
Két Horn-program is van immár, a Bokros-féle és a Békesi-féle (utóbbit kormányprogramnak is hívják). Igaz, amikor Békesi László lemondott, a miniszterelnök „súlyponti átcsoportosításokat” helyezett kilátásba. Most, a hét elején pedig nyilvános „szakmai” bírálatban is részesítette Békesit – amennyiben Bokrost „szakszerűbbnek” nevezte –, s példaként a megkésve benyújtott privatizációs törvénytervezetet olvasta fejére. Kérdés tehát, áthelyeződik-e az a bizonyos súlypont.

Eörsi János: A papírmacska


Képzeljünk el egy kőgátat, amely a Duna elrekesztése miatt igen erősen megcsappant sodrú Dunát s egyúttal a szlovák–magyar határt metszi keresztbe. Ha ez a kőgát a Duna vize alatt húzódik, s ekként a folyó átbukik fölötte, fenékküszöbnek nevezett objektumról van szó; míg ha koronája kiáll a vízből, mederelzárás történik, ami csakis a dunakiliti átvágással szemközt, a természetes ágban, a duzzasztómű üzembe helyezésével lehetséges.

Eörsi János: A békétlenek

A pénzügyminiszter lemondásáról


Január 28-án, az MSZP Siófokon megrendezett frakcióhétvégéjén lemondott Békesi László pénzügyminiszter. Szemtanúk szerint váratlan volt, hogy már most idáig fajultak a dolgok. Állítólag a kormányfő „csak” hajlítópróbának vetette alá miniszterét a HungarHotels-üggyel, majd amidőn egy külön privatizációs miniszter kinevezése mellett kardoskodott. Békesi hibája tehát, hogy nem hajlott.

Többen is egybehangzóan úgy emlékeznek, hogy Siófokon fagyos légkör fogadta Békesi lemondási ajánlatát. A rá következő „vita” során már csak udvariasságból mondták egyesek, hogy maradjon.


Eörsi János: Ria, ria, HungarHotels!


Egy nappal azután sikerült, hogy az Állami Vagyonügynökség kihirdette: a HungarHotelsre kiírt pályázat nyertese az American General Hospitality, melynek 57,5 millió dollárért adja el a szállodatársaság részvényeinek felét. Horn erre föl bejelentette: a Kormányzati Ellenőrzési Irodával 22-ig kivizsgáltatja a tranzakciót, s ennek alapján ő maga „dönt”, mégpedig épp időben, hiszen az amerikaiaktól csak 23-ra várják a végleges választ.

Az olvasó már tudni fogja, hogy „dönt” a miniszterelnök. A legvalószínűbb, hogy nem történik semmi, és az üzlet csak nyélbe üttetik.


Eörsi János: Kincstári szöveg

Interjú Naszvadi Györggyel


Nemzetközi összehasonlításban hogy folynak nálunk az állami pénzügyek?

Ami nálunk van, az egy teljesen sajátos képződmény. A nyugatihoz képest a pénzkifizetés rettentően decentralizált. A központ, ahová befolynak az adók, kifizeti a pénzt a fejezeteknek (minisztériumoknak), a fejezetek kifizetik az intézményeknek, az intézmények pedig kifizetik a béreket, a beruházásokat, az eszközbeszerzéseket, majd elindul a pénz visszafelé: az intézmények befizetik a személyi jövedelemadót a központnak, a társadalombiztosításnak pedig átutalják a járulékot.


Eörsi János: Nem adják a bankot!


Ezt azzal indokolják, hogy, ha már elkezdték, be is kell fejezni a bankkonszolidációt.

Eörsi János: A kapitalizmus nyuszitörvénye

A privatizációról


„Sok hűhó semmiért” – nyilatkozott egy napilapnak Szabó Tamás (MDF), a volt privatizációügyi miniszter a tervezetről. Az új szöveg szerinte nem tartalmaz új elemeket a két, ’92-ben készült törvényhez képest. Csakugyan átkerültek passzusok, de így, egybeolvasztva, s hogy ezáltal a két állami privatizációs szervezet is egybeolvad, merőben más törvényt kapunk.

Új prioritások

Emellett a kormány az előterjesztés tanúsága szerint valóban szeretné megváltoztatni a prioritásokat.




Eörsi János: „Nem szeretem a közgazdaságtanukat!”

Interjú Oblath Gábor közgazdásszal, a KOPINT-DATORG munkatársával


A költségvetési kiadások folytán többletjövedelem áramlik ki, emiatt viszont vészesen nő az import – hangzik a kormányzati érvelés. Igaz-e így a „lehetőségeinken felül élünk” szindróma?

A fizetési mérleg és az államháztartás hiánya két egymástól különböző probléma. Mutatja ezt a kamatkiadások szerepe is: míg a folyó fizetési mérlegben a kamattétel nem változott az elmúlt években, addig az államháztartást egyre inkább az államadósságok után fizetendő kamatok terhelik meg.


Eörsi János: Drákói engedékenység

Költségvetés ’95


Könnyen meglehet, hogy az új idők késlekedéssel kezdődnek. A parlamentben hétfőn, a napirend előtti vita során Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető megemlítette, hogy a költségvetést esetleg csak januárban sikerül nyélbe ütni. De ez attól is függ, mondta, hogy nem fog-e az ellenzék „obstrukciót” tanúsítani. Az időzavar egyik oka, tette hozzá, hogy nem márciusban voltak a választások. Egyszóval kellemetlen a csúszás, de még visszatetszőbb volna ennél, ha a koalíció presztízskérdést csinálna a dologból, mint az MDF vezette kormány az 1991.

Eörsi János: „Van komoly vásárlóerő!”

Interjú Mihályi Péter kormánybiztos-helyettessel


Igen gyorsan, 1997 végéig szeretnék befejezni a privatizációt. Csakhogy a gyorsaság és az átláthatóság nehezen fér össze, mert utólag nehéz ellenőrizni és különösen visszacsinálni az ügyleteket. Az ÁVÜ ténykedését az előző kormány alatt is lassította, hogy mint jó hivatal előre ki akarta védeni az őt érő támadásokat.

Módszertanilag természetesen igaz, hogy a gyorsaság és az ellenőrzés ellentétben áll egymással.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon