Eörsi János

Eörsi János: Homályos jövendölések

Jóslás a második fordulóra
Ki kit támogat?


Jósolunk, de nem állítjuk, hogy pontosan ismerjük a jövőt. Ez persze nem adhat fölmentést az esetleges fiaskóra. De akárhogy is, a jós csak gomolygó ködöt lát; csak a gomolygás iránya (a tendenciák!) meg sűrűsége (differenciák, szórások, konfidenciák!) bontakozik ki látnoki szeme előtt.

Mégis, valamit a körülményekről, előföltevésekről. A második forduló két táborra osztja a választókat: azokéra, akiknek első fordulóbeli választottja talpon maradt, és azokéra, akiknek jelöltje kiszorult a küzdelemből.


Eörsi János: Dzsentrik öröksége

Beszélő-beszélgetés Antal Lászlóval


A magyar gazdaság 1992 ősze óta többet importál, mint exportál, emiatt romlik a fizetési mérleg. Hogyan értékeled ezt a folyamatot?

1993-ban három és fél milliárd dollárral romlott a fizetési mérleg. A romlás mértéke megközelíti a GDP 10 százalékát. Ez önmagában még nem volna tragikus. Csakhogy több év gazdaságpolitikai erőfeszítése, amely elsősorban a fizetési mérleg javítására irányult (és csak másodsorban az infláció letörésére), most szappanbuborékká vált.


Eörsi János: A taktikus miniszter bőkezű hivatala

Az Idegenforgalmi Alapról


Az úgynevezett elkülönített állami pénzalapok műfajában rövid időn belül ez a második törvénysértő eset. De azért van különbség is: szemben Kádár Béla külgazdasági miniszterrel, aki a parlament számvevőszéki bizottságának korábbi ülésén dühödt kirohanásokkal védekezett a Kereskedelemfejlesztési Alapot tépázó bírálatokkal szemben (Beszélő, március 31.), Latorcai János ipari miniszter taktikusan bejelentkezett és mégse ment el a múlt heti – utolsó – bizottsági ülésre.

Eörsi János: A deficit sodrásában


Hogy pontosan hol mozog, arról Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke nem adhatott tájékoztatást, mivel a pénzforgalmi (szakszóval cash flow) mérleg „nem publikus”. De ne is azonosítsuk a fizetési mérleggel, mivel az év eleji pénzforgalom egyaránt fedhet tavalyi és idei ügyleteket, nem tudni például, hogy egy-egy idén kifizetett importtétel netán nem tavaly jött-e be. Az időbeli elhatárolás a külgazdasági minisztérium tiszte; amíg tőle nem kapja meg az MNB a külkereskedelmi mérleget, addig a fizetési mérleget sem ismerhetjük.

Eörsi János: Végjáték

A ciklus utolsó napja


Döglött aknák

Az ünnepi hangulatot eleve aláaknázta, hogy nem fejeződött be az igazságtevő nyomulás. Lezsák MDF-ügyvezető elnök is megmondta volt: „A legnagyobb ellenfelünk: az idő!” Csak hát a koalíciós többség csak nemrég, március 8-án szavazta meg az ügynöktörvényt (1994. évi XXIII. tv.), amely persze ekképp mellőzi a mostani parlament tagjainak átvilágítását. Amidőn rákerült a törvényre az elnöki aláírás, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elhatározta, hogy összetákolja az átvilágító bizottságokat.


Eörsi János: Kádár B. totalitárius bölcsessége

A Kereskedelemfejlesztési Alapról


A bizottság ülésén természetesen ott volt egykori közgazdász kutatótársa, az ÁSZ elnöke is. Kádár úgy vélte, a számvevőszék „mint a totalitárius bölcsesség kizárólagos letéteményese” az alkotmányos intézményrendszer fölé kívánja helyezni magát; szónoklatának más pontján a szép emlékű KNEB (Központi Népi Ellenőrzési Bizottság) munkamódszereihez hasonlította a számvevőkét. Ennyire a szívére vette az ÁSZ csakugyan nem hízelgő jelentését arról, hogyan kezelte minisztériuma, az NGKM a Kereskedelemfejlesztési Alapot 1991 és 1993 I. féléve között.

Eörsi János: Zsákba(vas)macska

A DIMAG privatizációja


1991–92 fordulóján ugyanis az ÁVÜ úgy kötött szerződést a vevő Szojuzruda–Nuevometal konzorciummal, hogy hiányoztak a garanciák a Dimag-részvények ellenértékének behajtására. Később sem igen erőltette az ÁVÜ a vételár megfizetését. Csepi Lajos, az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elismerte az utóbbi vádat, mondván: a pénzbeszedéssel szemben a foglalkoztatás szempontjait részesítették előnyben. A rossz szerződés miatt viselt felelősséggel viszont az a baj, hogy az a két kollega, aki megkötötte, már kikerült az ÁVÜ kötelékéből.

Eörsi János: Jöjjön a földindulás!

Beszélő-beszélgetés Juhász Pállal a mezőgazdaságról


Magyarországon igen fontos szerepe van az agrárgazdaságnak: ha ’92 második felétől fogva nem esne vissza az agrárexport (mint ahogy visszaesik), akkor már a gazdaság egészében sem volna visszaesés. A kormány a piaci válsággal magyarázza a recessziót. Miért nem értenek egyet a szabad demokraták ezzel az értékeléssel?

A válságot valóban a piaci nehézségek robbantották ki. De a válság elhúzódásában nagy a koalíciós többségű törvényhozás felelőssége (és a kormányzaté is annyiban, hogy odadobta a törvényhozásnak a gyeplőt).


Eörsi János: Fölhívás keringőre

SZDSZ-küldöttgyűlés


Elvek és gyakorlatiasság

Vádak némely finom lelkületűek aggodalmai miatt várhatók: ó, jaj, ezek itt kampányolni fognak, mi több, hatalomra, következésképp személycserékre törnek. A kampány „eldurvulásától” óvó „szakértői”, korporativista kiokítások hovatovább éppúgy leplezik a szocialista előretörést, akár a „pártatlanság” műszava a rádió meg a tévé dühödt kormánypártiságát. A vádaknak Pető a választási stratégia négy alapelvének lefektetésével ment elébe.


Eörsi János: Arccal a kapitalizmus felé!

Fordulat és felemelkedés


Öt év persze mostanság nagy idő. Lassan lezajlik egy MDF-es ciklus, amely némelyeket fölemelt vagy legalábbis jótéteményben részesített, másoknak pedig sérelmeket okozott. Így a pártprogramok kínálta világképek villódzását most elhomályosítják a meztelen érdekek. A programok alkotói most inkább csavarhúzót vesznek elő világkép helyett, hogy egyes helyeken húzzanak, másutt meg eresszenek a rendszer srófjain.

„Csehországgal, Szlovéniával szemben elvesztettük az 1989-es induláskor fennállt előnyünket” – így a szabaddemokrata-diagnózis.