Skip to main content

Neményi László

Neményi László: Körkörös adatvédelem

Neményi László
A személyi adatokkal való önrendelkezés polgárjoga


Nyugat-Németországban igen korán felismerték, hogy az automatizált adatfeldolgozásban nemcsak lehetőségek, hanem veszélyek is rejlenek. Különféle állami (és társadalmi) intézmények a számítógépes korszak beköszönte előtt is gyűjtöttek ugyan személyi adatokat, de a computerek révén a különböző célokból létrehozott kartotékrendszerek adatbázisokká nőtték ki magukat, amelyek, egyfelől, összekapcsolhatóak, és amelyekből, másfelől, másodpercek alatt lehet információkat a távolból is lehívni. Ezáltal a személyi adatokkal való visszaélés veszélye új dimenziókra tett szert. Az 1977.

Neményi László: Gyűlölet és politika

Neményi László
Kinek van több joga a biztonsághoz?


Az elmúlt hét végén, november kilencedikén, Németország nem annyira a fal két évvel ezelőtti örvendetes leomlására emlékezett, hanem inkább egy ötvenhárom évvel ezelőtti szégyenteljes eseményre: a Reichskristallnachtra, a nácik által rendezett zsidóellenes pogromra. A különböző pártok, egyházak és szakszervezetek átfogó szövetsége ugyanis az „Együttélésért – a gyűlölet és az erőszak ellen” mottóval akciónappá nyilvánította november kilencedikét, a véres erőszaktól sem visszariadó idegengyűlölet elleni protestálás napjává.

Neményi László: A ravasz külpolitika veszélyei

Neményi László


A magyar kormány nem járult hozzá ahhoz, hogy a jugoszláv hadsereg Szlovéniában rekedt fegyverzetét és felszerelését Magyarországon keresztül szállítsák Szerbiába. Ez a minden jel szerint megfontolt döntés joggal tarthat igényt a parlamenti pártok és a közvélemény támogatására.

A kisjugoszláv – vagy nagyszerb – kérés teljesítésének az első pillantásra akár némi feszültségenyhítő hatása is lehetett volna.


Neményi László: Állami jogtiprás és a jogállam tehetetlensége

Neményi László


1989. február 5-én 23 óra 40 perckor lövések dördültek el Berlin-Treptowban a 33-as számú határszakaszon. A lövéseket keletnémet határőrök adták le két, az NDK-ból az NSZK-ba vágyó fiatalemberre. Találtak. Christian Gaudian csak könnyebben sérült meg, de barátja, Chris Gueffroy, húsz éves kelet-berlini pincér olyan súlyosan, hogy sérüléseibe belehalt.

Mikor, hol és hogyan – nem lehet pontosan tudni.


Neményi László: A blokkflótások tündöklése és bukása

Neményi László


Természetesen a kezdetektől fogva voltak olyan, a kákán is csomót kereső okvetetlenkedők, akik nem hitték, hogy a keleti és a nyugati CDU „újraegyesülése” során az nőtt össze, ami összetartozott. De 1990 elején a nyugati CDU-nak szüksége volt a keleti CDU-ra – egyrészt a német újraegyesülésnek a kancellár elképzeléseinek megfelelő megvalósítása érdekében, másrészt a közelgő össznémet választások miatt. A két CDU egymásra találása tehát a keleti CDU kritikátlan átvétele, és múltjának elhallgatása árán jött létre.

Neményi László: A német ribillió

Neményi László


Mi történt velünk? – kérdezik inkább tanácstalanul, mint költőien a német tárcaírók. Arra ugyan aligha számított bárki is, hogy az állami egység létrehozása után minden konfliktustól mentes, mennyei harmónia fog uralkodni a német tartományok fölött. Az sem látszott különösebben valószínűnek, hogy egy alkotmányos aktus egyik napról a másikra át tudja hidalni azt a pszichológiai szakadékot, amely az ex-NDK lakóit a régi NSZK polgáraitól elválasztja. De arra sem gondolt senki, hogy ez a szakadék az állami egység körülményei között tovább mélyül. Pedig bizonyos értelemben ez történt.

Neményi László: Bonn vagy/és Berlin?

Neményi László


A Bonn–Berlin-vita legfigyelemreméltóbb vonatkozása az, hogy egyáltalán van. Nehéz elképzelni, hogy Franciaországban vagy Olaszországban nagyszámú politikus komolyan elvitassa Párizstól vagy Rómától a fővárosi rangot, s hogy ezt ráadásul a közvélemény jelentékeny részének támogatásával tehesse. Csakhogy a németek nem olaszok vagy franciák, a német nemzet nem problémamentesen öntudatos nemzet.

Neményi László: Az SPD és a kormányképesség

Neményi László
Fele-barátok


A Kohl-kabinet népszerűsége zuhanó tendenciát mutat, a kormánykoalíció pártjai marakodnak, az SPD egyre-másra nyeri a tartományi választásokat. Ennek megfelelően várakozásteljes izgalom előzte meg a szociáldemokraták múlt heti brémai kongresszusát. De a kongresszuson kiderült, hogy a szociáldemokrata főnixmadár feltámadásáról terjesztett híresztelések erősen túlzottak voltak. Fiaskóról nem beszélhetünk ugyan, de átütő sikerről még kevésbé. Összességében az új szociáldemokrata korszak beköszöntének celebrálására hivatott pártkongresszus a déjà vu antiklimaxába fulladt.

Neményi László: A letargia és a parasztháború között

Neményi László
Kárpótlási korlátok


Az ex-NDK-s mezőgazdaság átalakításának keretfeltételeit az Egyesülési Szerződés írja elő. Noha a szerződés elvben és általában a privatizálást reprivatizálásként képzeli el (tehát a privatizálandó tulajdont az eredeti tulajdonosnak vagy örököseinek kívánja visszaadni), az 1945 és 1949 között kisajátítottak körére ezt az elvet nem terjeszti ki.

Neményi László: Az MSZP avagy a szocialista hullámvasút

Neményi László


Nem így lett. A november 26-i népszavazáson szertefoszlottak a Pozsgay megkoronázásához fűzött szocialista álmok, a tavasz beköszöntével pedig leköszönt az MSZP, mint hatalmi tényező. Az egykori teljhatalmú állampárt parlamentáris talpon maradt utódja a választásokon csak a szavazatok 10,8 százalékát tudta megszerezni, amely 33 mandátumhoz volt elég a 386 fős országgyűlésben.

Igen, a hála nem politika kategória – ahogy ezt Pozsgay Imre durcásan bár, de velősen megfogalmazta.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon