Skip to main content

Neményi László

Neményi László, Révész Sándor: „Nem gondolom, hogy ennél lényegesen népszerűbbek lehetnénk”

Kóka Jánossal, az SZDSZ elnökével a népszavazás előtt Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Neményi László, Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”

Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Neményi László, Révész Sándor: Miért pont ők?

Tausz Katalinnal Neményi László és Révész Sándor beszélgetett a szegénységről

Neményi László: Hogyan tovább Irakban?

2 hozzászólás

Neményi László

A november eleji, ciklus közepi választásokon elszenvedett republikánus vereséget a kommentátorok egybecsengő véleménye szerint elsősorban a Bush-adminisztráció iraki politikájának kudarcai váltották ki. A választók büntettek. Most, miután az új kongresszus felesküdött, az a legégetőbb kérdés, hogy milyen hatással lesz az amerikai belpolitikai erőviszonyokban bekövetkezett eltolódás az amerikaiak iraki stratégiájára.

Ádám Zoltán, Neményi László: Nem biztos, de nem is lehetetlen

Kis János filozófussal, a szamizdat Beszélő vezető szerkesztőjével Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Öt év után

Neményi László

Amikor összeomlottak a Világkereskedelmi Központ ikertornyai, kevesen kételkedtek abban, hogy véget ért az a világ, amelyet addig ismertünk, hogy tragikus mérföldkőhöz érkeztünk, irreverzibilis történelmi fordulóponthoz, amely mindent megváltoztat, amely után semmi sem lesz többé olyan, mint amilyen volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon