Skip to main content

Neményi László

Neményi László: Manit Moonnak?

Neményi László
Egyháztámogatás


Kőszeg Ferenc és Révész Sándor szerint a parlamenti többség „szóbeszédek, vélekedések alapján” fosztotta meg a négy felekezetet „az egyházaknak járó állami pénztől”. Elismerik ugyan, hogy e szóbeszédeknek némi alapja is lehet, de ezt olyan formában teszik („Alkalmasint talán e sorok íróit sem lehetetlen meggyőzni arról, hogy a kizárt egyházak egyikének-másikának tevékenységében vannak destruktív vonások.”), hogy az már szinte az ellenkezőjét jelenti.

Neményi László: Ez már nem az a csúcstalálkozó

Neményi László


A Jelcin hazai bajai által kiváltott nagy riadalom után természetesen Oroszország megsegítése állt a csúcstalálkozó középpontjában. Ez a körülmény sokat elárul a vancouveri randevú valódi jelentőségéről, hiszen Clintonnak nem áll annyi pénz a rendelkezésére, amellyel valóban segíteni lehetne Oroszországon. Ráadásul senki sem tudja, így Clinton sem, miként lehet Oroszországnak úgy adni, hogy a pénz ne párologjon el pillanatok alatt.

Régi pénz, új megközelítés

Retorikus megoldást persze lehet találni a problémára.




Neményi László: Nemzetközi kötelezettségek, nemzeti gátlások

Neményi László
Az AWACS-vita a német alkotmánybíróság előtt


Az alkotmánybíróság nem zárta ugyan le azt a politikai és alkotmányjogi vitát, amely az Öböl-háború óta arról folyik Németországban, hogy bevessenek-e német katonákat a NATO illetékességi területén kívül, de alighanem elvette drámai élét, a sürgősség érzetét. Pedig az alkotmánybírák a fő kérdéshez hozzá sem szóltak: nem döntötték el, hogy a német katonák bevetése Boszniában, összhangban áll-e az alkotmánnyal.

Neményi László: „A nemzet autentikus élmény”

Neményi László
Beszélgetés Schöpflin Györggyel


Beszélő: Azt mondtad, hogy a nacionalizmusnak három alapeleme van. A nacionalista először is meg van győződve arról, hogy mindenkinek tartoznia kell egy nemzethez, de csak egy nemzethez. Másodszor úgy véli, hogy a világ nemzetekből, és csak nemzetekből áll. Harmadszor pedig úgy gondolja, hogy a nemzeti lét egy többé-kevésbé jól definiált területhez kötődik. Ebben az értelemben a letűnt kommunista rendszerek akár nacionalistáknak is nevezhetők. Azt sugallták alattvalóiknak – néhol beléjük sulykolták –, hogy tökéletes nemzetállamokban élnek.

Neményi László: Egy fiú az apák országából

Neményi László
Bashkim Shehu-val beszélget Neményi László


Zárt körülmények között nőttél fel, kettős értelemben is. Egy, a világtól elszigetelt országban és egy zárt réteghez tartozó családban.

A szülőkre igaz ez, de miránk, a gyerekeikre már nem feltétlenül. Nekem másféle, máshonnan jött barátaim is voltak, sokan lettek közülük később ellenzékiek.

Normális iskolába jártál?

Igen. Nálunk nem voltak speciális iskolák.






Neményi László: Egy jelző, s más semmi

Neményi László
A biztonságpolitikai alapelvek vitás kérdése


Rockenbauer Zoltán (Fidesz)

Beszélő: Mi győzte meg a Fideszt arról, hogy az „erőszakos” jelző használata helyénvaló a határok megváltoztatásának elutasításával kapcsolatban?


Rockenbauer Zoltán: A Fidesz álláspontja nem változott. A szövegrész megfogalmazása megfelelt és megfelel álláspontunknak.

Beszélő: Tehát nem voltak olyan fenntartásaik, mint az SZDSZ-nek?

– Nem. Ebben a kérdésben nem értettünk egyet az SZDSZ-szel. Ezt már a bizottsági tárgyalások során világossá tettük.







Neményi László: A háború másod-unokatestvére

Neményi László
Az iraki konfliktus


Szaddám Huszeinben aligha a halálvágy munkált, amikor kiprovokálta az Egyesült Államok vezette Irak-ellenes koalíciótól önmaga újbóli megleckéztetését. Egyfelől számíthatott arra, hogy az erőszak alkalmazása a legrosszabb esetben is csak korlátozott lesz, másfelől pedig reménykedhetett abban, hogy a leckéztető célzatú bombázások nem fognak olyan általános támogatást élvezni, mint a Kuvait felszabadításáért indított Öböl-háború. Öt nappal az első büntetőakció után nagyon úgy néz ki, hogy Szaddám nem számította el magát.

Neményi László: A kirekesztők egy könyvbe zárva

Neményi László


A szöveggyűjteményt Karsai László követte el az Aura Kiadó bűnsegédletével. Muszáj így fogalmaznom, hiszen nem kisebb személyiség, mint Horváth Balázs minősítette a könyvet galád tettnek, és helyezte kilátásba a törvény mozgósítását ellene. Pártbarátnéja, Király B. Izabella nemeslelkűen megelégedne azzal, ha Karsai Lászlót megfosztanák egyetemi oktatói állásától. A tárca nélküli miniszter úrtól azt is hallhattuk, hogy az MDF elnökségi ülése – igaz, csak csonka elnökségi ülése – foglalkozott a kiadvánnyal.

(Azért megnyugtató ezt tudni.


Neményi László: A közjó visszatér

Neményi László
Amerikai elnökválasztás


Azt is csak találgatni lehet, hogy tulajdonképpen miért is veszített George Bush. A vereség legkézenfekvőbb magyarázata a gazdasági helyzet. Csakhogy egyrészt az amerikai gazdaság Bush népszerűségének tetőpontján, másfél évvel ezelőtt sem állt jobban. Másrészt pedig mérvadó vélekedések szerint (Economist, Wall Street Journal) az amerikai gazdaság nincs is olyan rossz állapotban. Az érthetően elkeseredett republikánus táborból is igen különböző magyarázatokat hallani.

Kőszeg Ferenc, Neményi László: Verjük át a határt

Kérdések a kisebbségi magyarság politikai vezetőihez


Beszélő: A kommunizmus bukása után Európa keleti felében nem várt erővel éledt újjá a nacionalizmus. Az új helyzet azonban azt is lehetővé tette, hogy a magyar kisebbség létrehozza a saját érdekvédő és politikai szervezeteit.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon