Skip to main content

Neményi László

Neményi László: Látlelet a nem létező szocializmusról

Neményi László


Vajda Mihály: Orosz szocializmus Közép-Európában (Budapest, Századvég Füzetek, 4., Századvég Kiadó, 1989) című kötete a nemrég még létező szocializmustól szól: olyan esszéket tartalmaz, amelyekben a szerző a „baloldali szovjetológiának” nevezhető műfaj jelentékenyebb produktumai okán/kapcsán/ürügyén fejti ki a szovjet típusú rendszerekkel kapcsolatos nézeteit, kommentál „levegőben lógó” kérdéseket. A konkrét kérdések többsége a történelemből kifolyólag már nem lóg a levegőben.

Mink András, Neményi László: „Ez mind régmúlt, abszolút passzé dolgok”

Kőszeg Ferenccel Múltunk vége cí­mű kötete megjelenése alkal­má­ból Mink András és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Mintha rád találták volna ki azt a szellemességet, amelyet a rendszerváltás előtt gyakran elsütöttek: te kalandvágyból nem disszidáltál. Ki sem mozdultál a Felszab térről, csak a tér neve változott. ’39-ben ott születtél, ahol most is élsz.

Ádám Zoltán, Neményi László: Szigetvári Viktor: „A felelős politikát is el kell adni a választóknak”

Szigetvári Viktor kommunikációs szakértővel, egykori miniszterelnöki kabinetfőnökkel és MSZP-kampányfőnökkel Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

Milyen családi háttérből jössz?

Katolikus kispesti polgárcsaládból. Apukám elszegényedett kisnemesi, anyukám zalai parasztcsaládból származik. A család által a nyolcvanas években újra felvett vallásosságnak fontos szerepe volt az életünkben, rendszeresen jártunk templomba, édesanyám ma is tagja az egyházközség elöljáróságának. Gyerekkoromban ministráltam, gimnáziumba pedig a piaristákhoz jártam. Otthon egyfajta liberális katolikus légkörben nevelkedtem, ahol a vallásosság nem jelentett elutasítást a más világnézetűekkel szemben.

Hová jártál egyetemre?

Neményi László: Korszakvég

Az országgyűlési választáson a választók brutálisan átszabták a pártpalettát. 2006 szeptembere óta fokozatosan érik ez, tehát nagy meglepetés már nem történt április 11-én. Mégis nehéz megdöbbenés és aggodalom nélkül kontemplálni ezt a választási eredményt és lehetséges következményeit. Egy korszak véget ért, egy új kezdődött el, amelyben a Beszélő által képviselt ideák és ideálok sokkal rosszabb startpozícióból indulnak versenybe, mint tették húsz évvel ezelőtt. Nekünk egészen biztosan nincs okunk örömre.

Neményi László, Révész Sándor: „Szavahihető, gyakorlatias és szerethető SZDSZ”

Retkes Attilával Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Mink András, Neményi László: „Budapest városszövete rendkívül sérülékeny”

Tamási Miklóssal és Zolnay Jánossal Mink András és Neményi László beszélgetett

Mink András, Neményi László: Mi a filozófiai botrány?

Tamás Gáspár Miklós filozófussal Mink András és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Csoda, de nem meglepetés

Neményi László
Barack Hussein Obama az Egyesült Államok negyvennegyedik elnöke

Mink András, Neményi László: „Nem fűlik a foguk a jogszerűséghez”

Krémer Balázzsal Mink András és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Új pártelnök vagy csődgondnok?

Neményi László

Egy címen két párt lakik – morgott Kuncze Gábor az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén Kóka János melletti kortesbeszédében. A liberális párt végletes megosztottságára koncentráltak a küldöttgyűléssel foglalkozó kommentárok és elemzések is. Többen latolgatják, mire lesz elég Fodor Gábor minimális arányú győzelme az ügyvivő testületben kialakult patthelyzet és a frakcióban megmaradó kókista fölény mellett. A hí­rek­ből és spekulációkból elég vigasztalan kép rajzolódik ki a párt belső állapotáról, de meglehet, ez a kép még mindig túl hízelgő.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon