Skip to main content

Neményi László

Neményi László, Révész Sándor: „Az ellenzék bolyong a kulccsal, de nem találja az ajtót”

Kuncze Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Ha visszanézünk arra a tizenöt évre, amelyet az SZDSZ vezetésében eltöltöttél, hogyan látod, melyek voltak azok a fordulópontok, elágazások, amelyeknél más végkifejletet hozó döntéseket lehetett volna hozni?

Ezt a kérdést sohasem szerettem. A politikában mindig döntéseket kell hozni, utána a döntéseket lehet elemezni, de a döntések következményei megváltoztathatatlanok. Nincs olyan, hogy menjünk vissza a kezdőponthoz, keverjük másképp a folyadékot, és nézzük meg, akkor mi történik. Az 1994-es döntés, a koalícióba való belépés fordulópont volt, mely kérdésben én történetesen ellenzékben voltam, de egy pártban a többség dönt.

Neményi László: A nép ügyet döntött

Neményi László
Egy képtelenség napirendre kerülése


Mire a Beszélőnek ez a száma az olvasó kezébe kerül, a népszavazás eredménye már régi hír lesz, én viszont kerek egy héttel a népszavazás előtt írom ezt a cikket.

Neményi László: Irak és a terrorizmus az amerikai politikában

Neményi László


Hetek óta két téma uralja az amerikai politikai életet, beleértve az elnökválasztási küzdelmet is: Irak és a 2001. szeptember 11-ei terroristatámadásokat vizsgáló független bizottság munkája. A tévéhíradók szinte másról sem szólnak, egyes csatornák élőben közvetítik a bizottsági meghallgatásokat és az iraki megszálló erők napi sajtótájékoztatóit, majd szakértők és kommentátorok hada értelmezi a hallottakat.

Neményi László: Politikai marketing és demokrácia

Neményi László


Medgyessy Péter a parlamentben február 16-án elmondott országértékelő beszédében három meglepő ötlettel állt elő: a parlamenti pártok induljanak közös listán az európai parlamenti választásokon; csökkentsék a parlament létszámát; a köztársasági elnököt válassza közvetlenül a nép. Később, Boross Péterrel tárgyalva, felvetette egy Gazdasági és Szociális Tanács létrehozását, amely egy kvázi felsőház lenne, és a kormányra nézve kötelező döntéseket hozhatna.

Neményi László: Gyurcsány

Neményi László


Gyurcsány Ferenc a májusi kormányátalakítás kapcsán robbant be a politikai élet előterébe. Nem mondhatjuk azt, hogy kinevezése katapultálta oda, hiszen az ifjúsági és sportminiszteri pozíció messze nem olyan fontos, hogy indokolta volna azt a publicitást, amelyben azonnal része lett, mihelyst neve felbukkant az új miniszterek listáján. De Gyurcsány és médiasegítői a kinevezést dobbantónak használták egy olyan marketingkampány elindításához, amilyennel az új, a fogat minden eddiginél jobban fehérítő fogpasztamárkákat is bevezetik a piacra.

Neményi László: Irak és az amerikai belpolitika

Neményi László


„Irak sikátoraiban izzadnak, koszosak és félnek a 101. légi deszant hadosztály és az 1. páncélos hadosztály katonái. Haza akarnak menni, de ehelyett azzal vannak elfoglalva, hogy rajtaütéseket verjenek vissza és megpróbáljanak véget vetni az olaj-, víz- és villanyvezetékek elleni szabotázsakcióknak. Azt mondták nekik, hogy felszabadítókként fogják őket üdvözölni, de most, sok hónappal később, egy megszálló hadsereg katonái, és próbálják menteni annak az elnöknek reputációját, aki sohasem mondta meg nekik – tudta maga is egyáltalán?

Neményi László, Zádori Zsolt: „Mi tudjuk, hogy kik a választóink”

Gyurovszky Lászlóval, Szlovákia régiófejlesztési és építésügyi miniszterével Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Hűséges olvasóink Téged mint a néhai hetilap Beszélő csehszlovákiai, majd szlovákiai tudósítóját ismerhettek meg. Aztán tavaly a szlovák kormány miniszterévé neveztek ki. Nyilván nem azért, mert tudósítottál bennünket. De hogy is lettél újságíróból politikus?

Véletlenül, úgyhogy ma sem érzem magamat igazán profi politikusnak. Hogy tovább növeljem a ködöt: eredeti foglalkozásom villamosmérnök. De nincs ebben semmi rendkívüli, a rendszerváltás időszakában többen sodródtunk bele kívülről a politikába.


Neményi László, Révész Sándor: „Nem kellene törleszteni”

Jeszenszky Gézával, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel beszélget Neményi László és Révész Sándor


Beszélő: Talán kezdjük a végén. Megjelent Önnek április 11-én egy cikke a Népszabadságban különböző jobboldali csoportoknak az USA-hoz és az iraki háborúhoz való viszonyáról. Ezzel a cikkel került Ön ismét az érdeklődés előterébe, először azóta, hogy az Orbán-kormányt leváltották, és Önt visszahívták a washingtoni nagykövetségről. Ennek a cikknek az előtörténetét nem ismerjük pontosan, de annyit tudunk róla, hogy érdekes.

Jeszenszky Géza: A részemről egészen egyszerű dologról volt szó, de a történetnek van olyan mozzanata, amit máig sem értek egészen.


Neményi László, Zádori Zsolt:


A „lefejező csapás” után


Az Irak elleni háború ellenzőinek katasztrófajóslatai nem váltak valóra. Irakból nem lett Vietnám, Bagdadból nem lett Sztálingrád, nem lett „kollaterális veszteség” több százezer iraki civil, az iraki olajmezők nem égnek, a Közel-Kelet nem robbant fel, a terrorizmus nem eszkalálódott.

Neményi László:

Neményi László


A magyar belpolitikába begyűrűzött a világpolitika. Az Irak elleni amerikai háborús készülődésben és az erről folyó, egyre inkább elmérgesedő atlanti vitában a kormány nem tudott semleges megfigyelő maradni. Az ellenzék természetesen igyekszik kihasználni a helyzetet: kételyeket fogalmaz meg a kormány döntéseinek és viselkedésének bölcsességével kapcsolatban, óvatos kétértelműséggel határolódik el egy olyan politikától, amelyet alighanem maga is folytatna, ha kormányon lenne. De nincs. És esze ágában sincs olyan döntésekért felelősséget vállalni, amelyeket nem neki kell meghoznia.

Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...