Skip to main content

Neményi László

Neményi László, Zádori Zsolt: „Áldjuk a Jóistent, hogy nekünk adott tanút”

Radnóti Sándorral és Szörényi Lászlóval Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Nem tudom, milyen egy Nobel-díj fogadtatásának az eszményi vagy adekvát módja. De az azért nyilvánvaló, hogy Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatását nem lehet normálisnak tekinteni. Engem megdöbbentett, milyen hihetetlen mértékben tetten érhető volt Kertész Imre kitüntetésének sajtótálalásában a politikai-kulturális megosztottság. Az első huszonnégy órában még lehetett bízni benne, hogy ez nem lesz így.

Neményi László:

Neményi László


Medgyessy Péter sz. t. tiszként való leleplezése zaklatott, túlfűtött, ingerült belpolitikai légkörben robbant bombaként, és magától értetődő módon semmivel sem járult hozzá ahhoz, hogy a nyugalom helyreálljon, hogy a választási kampány, a meglepőnek tekinthető választási eredmény és a választáson alulmaradt politikai tábor vereségbe való belenyugvásra képtelensége következtében egészségtelenül felajzott közélet visszazökkenjék a rendes kerékvágásba.

Neményi László: „Ez nem tarthat örökké”

Neményi László
Kemény Istvánnal, Kende Péterrel és Zwack Péterrel Neményi László beszélget


Mindhárman politikai emigránsok voltak, a szó klasszikus értelmében. Ma mindhárman Magyarországon élnek. Nyilvánvalóan azért költöztek haza, mert úgy gondolták, hogy itt mindenféle tekintetben élhető élet lesz. Milyen várakozásokkal, elvárásokkal érkeztek Magyarországra? Egyáltalán bíztak-e abban, hogy valaha is Magyarországon élhetnek?

Kende Péter: Voltaképpen a fő ok, ami miatt részben vagy egészben hazaköltöztünk, az az, hogy reményeink teljesültek, amikor a rendszerváltás megtörtént.


Neményi László, Zádori Zsolt: „Nem találják a kijáratot”

Hann Endrével, a Medián igazgatójával Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Hogyan lettél közvélemény-kutató?

Egy nagyon érdekes véletlennek köszönhető, ami persze biztosan nem az. Sok minden az életemben véletlennek látszott, és aztán később valahogy értelmet nyert. Már a gimnáziumban készítettem játékból kérdőíveket, Nádasdy Ádámmal meg többek között abban is versenyeztünk, hogy ki tud ügyesebb grafikonokat gyártani a luxemburgi rádió slágerlistájából. De soha nem akartam közvélemény-kutató lenni, ez abban az időben nem is létezett, mint életpálya.


Neményi László:

Neményi László


December 12-én az Országgyűlés szocialista kezdeményezésre Országimázs (Központ) címmel politikai vitanapot tartott. Az elhangzott felszólalásokból ítélve a szocialisták kezdeményezését nem az a vágy motiválta, hogy az Országimázs Központ tevékenységét vegyék górcső alá. Már a cím sajátos írásmódjával, a Központ zárójelbe tételével is azt akarták érzékeltetni, hogy nem a hivatalról és tevékenységéről akarnak vitatkozni. Persze nem is az országimázsról.

Neményi László:

Neményi László


A történelmi párhuzamokat kereső kommentátorok hamar belátták, hogy annak az iszonyatnak, ami szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban történt, nincs olyan előképe, amely segíteni tudna megértésében. Pearl Harbor felidézése is csak arra jó, hogy érzékletessé váljék e mostani katasztrófa borzalmas történelmi újdonsága. A World Trade Centerben és a Pentagonban elpusztult áldozatok száma mellett szinte eltörpül a hawaii haditengerészeti bázis elleni hadüzenet nélküli támadásban elesettek száma (2403 fő). Az utóbbiak túlnyomórészt katonák voltak, az előbbiek túlnyomórészt civilek.

Neményi László:

Neményi László


A lapzártánkat megelőző hónapot végigkísérte az a zaj, amellyel a Fidesz kivitelezésében Torgyán Józsefen végzett bontási munkálatok utolsó szakasza járt. Az agrárminiszteri posztjáról a kazettaügy nyomán már február elején lemondani kényszerült Torgyán nem nyugszik bele könnyen a sorsába, de elkerülni aligha fogja tudni.

Neményi László: 1999

Neményi László


Az már 1998 őszére napnál világosabbá vált, hogy a Fidesz véresen komolyan gondolja a „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás” jelszavát. Az sem maradt titok, hogy célkitűzései megvalósítása érdekében nem fog válogatni az eszközökben sem. Innen nézve 1999 a belpolitikában valóban újat nem hozott. Annak lehettünk tanúi, hogy a Fidesz tényleg agresszív elszántsággal dolgozik stratégiai célkitűzései megvalósításán, és eközben tényleg nem válogat az eszközökben. Meg annak, ami ebből következett.

Neményi László: Tisza István-szobrot avattak

Neményi László





„A sorsnak kiszemeltje, de nem kegyeltje volt.”
Orbán Viktor

Gróf Tisza Istvánnak Kisfaludy Stróbl Alajos által 1926-ban készített szobrát avatta fel újra Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én Debrecenben. „Tisza István a sorsnak kiszemeltje volt, de nem kegyeltje.





Neményi László, Zádori Zsolt: A Styx mindkét oldalán

Michael Sinclair Stewart angol antropológussal Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Hogy került a 80-as években fiatal angol antropológusként Magyarországra? Úgy tudjuk, az angol antropológiát addig nem nagyon izgatta Kelet-Európa, kutatási terepei hagyományosan a tengerentúl eldugott zugai.

1982-ben jöttem először ide, és akkor még egyáltalában nem állt szándékomban Magyarországon kutatni, inkább Madagaszkárra akartam menni, ott él ugyanis egy olyan népcsoport, a betsimisaraka, amelynek – akkori tudásom szerint – nagy szerepe volt az 1947-es, franciaellenes forradalomban.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon