Skip to main content

Neményi László

Babarczy Eszter, Litván György, Neményi László: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Beszélgetés Soros Györggyel, 1999. június


Elszomorított és elképesztett a Beszélő legutóbbi számában megjelent Soros-interjúnak magára az alapítványra vonatkozó része. Szomorúságomat Soros György válaszai okozták, elképedésemet a kérdezők váltották ki.

Érthetően elfogult vagyok az ügyben, mert ott álltam az alapítvány bölcsőjénél, s működésének első éveiben elég aktívan tevékenykedtem is benne. Ezzel együtt le kell szögeznem, hogy létrehozásában részt vevők egyikének sincs – megközelítően sem – annyi joga az alapítvány működésének megítélésére, mint Soros Györgynek.


Neményi László: A dolgozó tömegek kívánságára

Neményi László


A német újraegyesülési folyamat legmeghökkentőbb vonása az a sebesség, ahogyan egybeolvadt két ellentétes ideológiájú, összeegyeztethetetlen gazdasági és társadalmi rendszerű ország, melyek hadseregei évtizedekig ellenségként tekintettek egymásra. Az újraegyesülés bekövetkezte előtt másfél évvel ugyanis alig valaki gondolta: belátható időn belül sor kerülhet rá. A keletnémet vezetés 1989. november 9-én nyitott először rést az „antifasiszta védőfalon”, s 329 nappal később, 1990. október 2-án az NDK megszűnt létezni.

Mink András, Neményi László: A bal fül, és a jobb

Pál Monikával, Ónody Tamással, Szabados Krisztiánnal Mink András és Neményi László beszélget


Mindhárman a rendszerváltás környékén érettségiztetek. Hogyan kerültetek a liberalizmus vonzáskörébe, hogyan lettetek SZDSZ-szimpatizánsok?

Ónody Tamás: 17 éves voltam ’89-ben. A rendszerváltás időszaka egybeesett a kamaszkorom leglázongóbb korszakával. Lenyűgöztek és magukba szippantottak a politikai események. Az természetes, ha egy kamasz lázad a fennálló rendszer ellen, de fantasztikus élmény, hogy ez a forradalmi láz nemcsak őt érinti, hanem a rendszer ténylegesen is összeomlik körülötte. Tüntettünk, gyűlésekre jártunk, plakátoltunk.


Babarczy Eszter, Neményi László: „Mindig alapítványellenes voltam mellesleg…”

Soros Györggyel Babarczy Eszter és Neményi László beszélget


Már 1992-ben felvetette egy berlini előadásában, hogy NATO-csapatokat lehetne bevetni a Balkánon az ENSZ-békefenntartók helyett. Mit gondol most a koszovói beavatkozásról?

Engem nagyon megrázott, ami most történik Koszovóban. Én azon a nézeten voltam, hogy Milošević koszovói politikájával erélyesen szembe kell szállni. Továbbra is fenntartom az álláspontom, de el kell fogadnunk, hogy az, ami most zajlik, éppen az ellenkezőjét érte el annak, ami szándékában állt.


Neményi László: Szégyenlős revizionizmus

Neményi László


Az SZDSZ április 11-i közgyűlése elfogadta a Magyar liberalizmus az ezredfordulón című, Szabadelvű hitvallás alcímű dokumentumot. Mivel az ugyancsak ezen a küldöttgyűlésen elfogadott alapszabály szerint csak az lehet a párt tagja, aki „elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti a szövetség... Elvi Nyilatkozatát és a szövetség politikáját meghatározó, az országos küldöttgyűlés által elfogadott elvi jelentőségű alapvető dokumentumokat,” fel kell tételeznünk, hogy a rendes eszdéeszes párttagok április 11-e óta legalább egy kicsit másként néznek a világra, mint tették ez idáig.

Neményi László: A hidegháború utolsó rohama

Neményi László


Ronald Reagan nem volt az intellektuelek kedvence, a közgondolkodó osztály – valamint a nemzetközi kapcsolatok, a hadügyek és a geopolitika tudós szakértői – Amerikában és másutt ma is inkább ingerültséggel vegyes csodálkozással, mintsem őszinte elismeréssel veszik tudomásul, hogy ez a másodrangú moziszínészből lett politikus nemcsak PR-csoda volt, Nagy Kommunikátor, hanem elsőrangú államférfi is, aki – hogy szelleméhez híven leegyszerűsítve fogalmazzak – megnyerte a Nyugatnak a hidegháborút.

Neményi László: Demokrácia, szuverenitás és az Európai Unió

Neményi László


Az 1992 elején aláírt maastrichti szerződés magabiztos proklamációval kezdődik. „A Magas Szerződő Felek ezzel a szerződéssel Európai Uniót hoznak létre magukból… Ez a szerződés azt jelzi, hogy új szakaszába lépett az a folyamat, melynek célja olyan minden eddiginél szorosabb unió megteremtése Európa népei között, amelyben a döntések a polgárokhoz lehető legközelebb születnek meg.”

Korai volt az optimizmus. A minden eddiginél szorosabb unió megteremtésének új szakasza egy régóta tartó, destabilizáló vita feléledésével kezdődött a tagállamok és az EU viszonyáról.


Neményi László: „Kell egy kis homok a gépezetbe”

Neményi László
Antal Lászlóval és Almási Miklóssal Neményi László beszélget


Neményi László: Az új, globalizálódó világban gyakorlatilag is, elméletileg is fontossá vált a pénzgazdálkodás szerepe. Nemcsak közgazdászok, hanem mint Almási Miklós könyvei bizonyítják, esztéták is elgondolkodnak a pénz és a globalizáció problémáin, s munkáik hatalmas érdeklődésre tartanak számot. Itt van például Korten esete. Korten könyve hihetetlenül nagy példányszámban jelent meg Magyarországon, és politikai hitvallástól, ideológiai orientációtól szinte függetlenül mindenkinek nagy szöget ütött a fejébe.

Neményi László: Az államlady

Neményi László


Amikor 1979-ben Margaret Thatcher miniszterelnök lett, kevesen gondolták, hogy ezzel új korszak köszöntött be az Egyesült Királyság – és nyugodtan mondhatjuk: a piacgazdaság – történetében.

Neményi László: Jimmy Carter elnök lesz

Neményi László


1976. november 2-án Jimmy Carter georgiai kormányzó szoros választási küzdelemben legyőzte Gerald Fordot, a hivatalban lévő elnököt. A leadott szavazatok 50,1 százalékát megszerezve 297 elektori szavazatot biztosított magának Ford 240 elektori szavazatával szemben az amerikai elnököket ténylegesen megválasztó elektori kollégiumban. Ez volt a legszorosabb elnökválasztás Amerikában 1916 óta.

Néhány hónappal korábban kevesen gondolták volna, hogy Carter csak ilyen nyögvenyelősen fog nyerni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon