Skip to main content

Neményi László

Neményi László, Révész Sándor: A pártok mozognak, és nem az egyház

Semjén Zsolttal beszélget Neményi László és Révész Sándor


Hogyan lettél kereszténydemokrata és miért?

Gyerekkoromban jártam ugyan hittanra, és a család is erősen katolikus beállítottságú. Nagymamám annak idején mindig adott egy húszast, ha elmentem a hittanórára. De a teológiai kérdések iránti érdeklődésem a gimnáziumban kezdődött. Szülői nyomásra mégis a jogra próbáltam bejutni. Aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem érdekel, mit mond az alperes a felperesnek, engem a teológia és a filozófiai kérdések foglalkoztatnak. Ezért aztán úgy döntöttem: egy életem, egy halálom, én bizony beiratkoztam a hittudományi akadémiára.


Neményi László: Az elnök halála

Neményi László


1963. november 22-én, pénteken, helyi idő szerint 12:30-kor lövések dördültek el Dallas belvárosában. A lövések véget vetettek John F.

Neményi László: Atompóker

Neményi László


Ezerkilencszázhatvankettő októberében majdnem kitört a háború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A világ két hétig az atomkatasztrófa szélén tántorgott – ebben, ha sok másban nem is, egyetért az 1962. október 16-a és október 28-a között lezajlott eseményeket elemző számtalan könyv és cikk szerzője.

A válságot az robbantotta ki, hogy a Szovjetunió titokban közép-hatósugarú atomrakéták telepítésébe kezdett Kubában.


Neményi László:

Neményi László


Szeptembertől az állami egyetemeken és főiskolákon kétféle diák fog tanulni. Lesznek „államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók”, akik csak névleges tandíjat fizetnek és mindenféle támogatást is kaphatnak (tanulmányi ösztöndíjat, szociális támogatást, egyéb ösztöndíjat, egyéb juttatást, lakhatási támogatást, tankönyv- és jegyzettámogatást). Azután lesznek „költségtérítéses képzésben tanulók”, akik borsos költségtérítést fizetnek a képzésüket vállaló felsőoktatási intézménynek, és a diákoknak szokásosan járó támogatásokról még csak nem is álmodhatnak.

Neményi László:

Neményi László


Egy kérdésben csaknem teljes konszenzus alakult ki a rendszerváltás után a magyar politikai életben. Nevezetesen abban, hogy Magyarországnak politikailag, gazdaságilag és katonailag is csatlakoznia kell ahhoz a kultúrkörhöz, amelyhez – jó: amelynek perifériájához – civilizatórikusan mindig is tartozott.

Mink András, Neményi László: „A kiugrásnak kétségkívül óriási a kockázata”

Tölgyessy Péterrel beszélget Mink András és Neményi László


Szinte általános a vélemény, hogy a rendszerváltás nem úgy sikerült, ahogy reméltük. Ön szerint hol siklott ki a rendszerváltás? Kinek a hibájából?

Ezeregy okot lehetne említeni. Az eseményeket korántsem egyedül a politikai felhőrégió történései vitték kedveződen irányba, ami azonban egyáltalán nem adhat felmentést a közéleti szereplők gyakran vitathatatlanul súlyosan elhibázott lépéseire. Válaszomat talán érdemes a tánctermi kályhától, a Kádár-korszak felidézésével indítanom.


Neményi László: Egy rossz ötlet

Neményi László
Vízumkényszer


Csak találgatni lehet, hogy mi ütött Horn Gyulába, amikor a kabinet július 6-i ülését követő sajtótájékoztatón megpendítette a vízumkényszer bevezetésének lehetőségét „egyes déli és keleti szomszédunkkal szemben”.

Neményi László, Zádori Zsolt: „Túl leszünk rajta”

Beszélő–beszélgetés Szabó Ivánnal, az MDNP frakcióvezetőjével


Újonnan alakított pártjuk egyelőre inkább alulról ostromolja az egy százalékot a felmérések szerint. Igaz, ha a választásig minden hónapban egy százalékponttal följebb mennek, akkor lehet ebből még 20-24 százalék is. De realistán nézve korántsem ennyire kecsegtetőek a kilátások. A kilencven utáni pártalapítási kísérletek mind kudarcot vallottak. Nem sikerült Csurkának, nem sikerült Palotásnak, nem sikerült Pozsgaynak, aztán ott van a kisgazda 36-ok sorsa. Csaknem két hónap eltelt azóta, hogyan látja most? Érdemes volt ebbe a vállalkozásba belefogni?

Neményi László: A józan ész vagy a hisztéria diadala?

Neményi László
Shell, Greenpeace, Brent Spar


Nem kizárt, hogy jogos a lelkendezés. Elvégre az olajmulti azt tervezte, hogy az Atlanti-óceán mélyén temeti el a Brent Spar nevű kiszolgált, eddig az Északi-tengeren úszó olajtárolóját. A 14 ezer tonnás, 137 méter magas acélkolosszus hasában 100 tonna olajból és homokból összetevődő üledék, 50 kiló nehézfém és némi gyengén radioaktív só van még. A Brent Spar elsüllyesztése önmagában ugyan nem okozott volna rettenetesen nagy kárt a tenger élővilágában – ezt a Greenpeace is elismerte –, de precedenst teremtett volna.

Neményi László: Egy párt, amelynek lejárt az ideje?

Neményi László
Német szabaddemokraták


Való igaz: az FDP-nek nem áll jól a szénája. Tavaly novemberben ugyan meglepően biztosan (6,9 százalékkal) kerültek be a Bundestagba, de ez a CDU-tól kölcsönzött szavazatoknak volt köszönhető, és egy monoton kudarcsorozatban a két kivétel egyike volt. Az a párt, amely 1992-ben még mind a tizenhat német tartomány törvényhozásában képviseltette magát, mára már csak öt tartományi parlamentben van jelen. 1993-ban a hamburgi liberálisok számára bizonyult magasnak az ötszázalékos parlamenti küszöb.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon