Skip to main content

Révész Sándor

Révész Sándor: Ámítás és számítás

Révész Sándor


Két évvel ezelőtt, amikor a nagy népboldogítás kezdődött, senki sem mondta, hogy ez a Medgyessy meg van őrülve. Most meg mindenki mondja, hogy meg volt. Azért lett volna ő megőrülve, mert nem a ciklus végén boldogította a népet, hanem az elején. Logikusnak tűnik valóban, hogy az okos miniszterelnök először kopaszt, aztán töm, a hülye meg fordítva. És mire jönnek a választások, az okosnak elfelejtik a szűkmarkúságát, a hülyének meg a bőkezűségét. A gyakorlatnak azonban még sose volt rá alkalma, hogy ezt a logikát igazolja.

Révész Sándor: A nevetséges fa meg a komor erdő

Révész Sándor


Babarczy Eszter tiltakozik gyereke és gyereke gyerekei nevében, egyben alternatívát ajánl: „Ne védje meg őt [ti. gyerekét és gyerekei gyerekét] senki egy nem létező veszélytől olyan eszközzel, amely elidegeníti barátaitól, gyanakvást és gyűlöletet ró rá örökségként, és nem engedi, hogy boldog legyen Magyarországon. Volna egy alternatíva, a nevetés. Döbrentei Kornél tökéletesen nevetséges. Miért olyan nehéz ezt megérteni?” (Népszabadság, március 20.)

Ezt egyáltalán nem nehéz megérteni. Döbrentein nevetni se nehéz. Éppen hogy túlságosan is könnyű.


Mink András, Révész Sándor: „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”

Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett


Nemrég fejezted be új könyved kéziratát, mely a politika és az erkölcs viszonyát elemzi. Ebben a könyvben sokat írsz arról, hogyan demoralizálódhat a liberális demokrácia. A könyv egyik aggasztó következtetése, hogy a magyar demokrácia igen nagymértékben demoralizálódott, nincs közmegegyezés a demokrácia mibenlétében, követendő elveiben és szabályaiban, vagyis nincs megegyezés arról az erkölcsi minimumról, amely a demokrácia működésének egyik alapfeltétele.

Révész Sándor: Mit lehet tenni, ha semmit sem lehet?

Révész Sándor


Kétségtelen, tenni kellene valamit annak érdekében, hogy az alpári uszításnak, az ordas hazugságoknak és az aljas rágalmaknak ne legyen hitelük. De mit lehet tenni? Ebben fölöttébb bizonytalan mindenki. Ennek a bizonytalanságnak az az oka, hogy a tények, legyenek bármily nyilvánvalók, hatástalannak tűnnek. Bírság, bíróság, „adminisztratív eszközök” úgyszintén. Mit lehet tenni azzal a közeggel, amelyben a hazugság és rágalmazás becsület és dicsőség dolga, s amelyben a hitelességet erősíti mindaz, aminek a tárgyi valóság szerint hitelvesztéshez kellene vezetnie? Attól tartok, semmit.

Révész Sándor: „Egy normális országban összejön”

Révész Sándor
Konrád Györggyel beszélget Révész Sándor
Epizódok a pénzkérés történetéből


Mire ez az interjú megjelenik, éppen belelépsz a hetvenes éveidbe. Isten éltessen.

Köszönöm szépen.

Ebből az alkalomból is, meg a tematikus számunk alkalmából is arról szeretnék beszélgetni Veled, hogy miként és miből él meg a kultúra a mai Nyugaton. Ezt kevesen tudhatják jobban Tenálad, mert az utóbbi egy-másfél évtizedet javarészt a nyugati művésztársadalom közegében élted le, meglehetősen fontos intézmények élén.




Mink András, Révész Sándor: „Meddig akarunk kormányozni…”

Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével Mink András és Révész Sándor beszélgetett


Osztályidegen kuláklány, aki otthon gyermekkorában katolikus nevelésben részesült, gyanúsnak minősülő osztrák nagymamával… A családban mennyire idegenítették el a rendszertől?

Anyai ágon valóban katolikus polgári családból származom, apai ágon viszont tipikus baloldali gyökereim vannak. Sőt, talán még ennél messzebb is mehetek, a nagyszüleim a szocializmus eszméiben hittek.


Révész Sándor: „Polgári” sajtó

Révész Sándor


A „balliberális” sajtó túlsúlya a közvélekedés szilárd részévé vált, és ezt a vélekedést gyakorlatilag nem cáfolja senki. Cáfolhatatlan, pedig hamis. Nem téves, de érvénytelen. Azért érvénytelen, mert olyan halmazokat vet össze, melyeket nem (csak) különböző irányú, hanem mindenekelőtt különböző jellegű sajtótermékek alkotnak. Sajtótermék jellegű sajtótermékek állnak szemben nem sajtótermék jellegű sajtótermékekkel. És valóban, sajtótermék jellegű sajtótermékből több van és több fogy.

Neményi László, Révész Sándor: „Nem kellene törleszteni”

Jeszenszky Gézával, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel beszélget Neményi László és Révész Sándor


Beszélő: Talán kezdjük a végén. Megjelent Önnek április 11-én egy cikke a Népszabadságban különböző jobboldali csoportoknak az USA-hoz és az iraki háborúhoz való viszonyáról. Ezzel a cikkel került Ön ismét az érdeklődés előterébe, először azóta, hogy az Orbán-kormányt leváltották, és Önt visszahívták a washingtoni nagykövetségről. Ennek a cikknek az előtörténetét nem ismerjük pontosan, de annyit tudunk róla, hogy érdekes.

Jeszenszky Géza: A részemről egészen egyszerű dologról volt szó, de a történetnek van olyan mozzanata, amit máig sem értek egészen.


Révész Sándor:

Révész Sándor


Az országnak is, a kormánynak is éppen olyan ellenzékre volna szüksége, amilyen a Fidesz. Volt Fidesz korában. Addig, amíg a moralizálás elutasításától el nem jutott a morál elutasításáig. A méltányos ellenzékiségtől az álellenzékiségig. Vagyis addig, amíg Antall József ki nem vásárolta őt az ellenzékből. Tehát 1990-től 1991–92-ig.

Révész Sándor: „Én mindig más úton mentem”

Révész Sándor
Furmann Imrével beszélget Révész Sándor


Nem értelmiségi családból jöttél, és nem is értelmiséginek indultál.

A régi fordulattal szólva munkáscsaládból származom. Édesapám egy kotrógépen dolgozott Nyékládházán, a kavicsbányában, édesanyám pedig háztartásbeli volt. Egy másfél szobás lakásban laktunk a két testvéremmel és a szüleimmel – fürdőszoba nem volt, vécé a kertben. Nem mondhatom, hogy szegények voltunk, hiszen mindig megvolt, ami kellett – nem éheztünk, nem fáztunk, a környezetünkből semmiképp nem lógtunk ki.


Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →