Skip to main content

Révész Sándor

Révész Sándor: Műholdfény


A koalíciós program szerint az országos televíziózásban az állami monopólium úgy törik meg, hogy a köztelevízió összemegy, és helyet ad a magántelevíziónak. A koalíciós pártok tavaly novemberi megállapodása megengedte, hogy a kétműsoros köztelevízió ne menjen össze, ha meghatározott időn belül (ez év végéig) sikerül egy országosnak nevezhető (a háztartások felét elérő) harmadik frekvenciakészletet biztosítani egy földi sugárzású kereskedelmi program számára. Ezt a feltételt rögzítette a Művelődésügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium februárban elkészült törvénytervezete is.

Révész Sándor: 5 + 5


Göncz Árpád, ahol tud, uszít. Konszenzusra uszít, mint maga monda akkoron, amikor a kormány éppen ellene uszított. Öt évvel ezelőtt mögötte állt a parlamenti pártok konszenzusa.

Révész Sándor: Színházalás

A színházak finanszírozásáról


A fővárosban a rendszerváltás előtti utolsó évad vége felé, az 1989. május 17-e és 23-a közötti héten 25 intézmény 32 játszóhelyen 110 darabot 177 alkalommal adott elő. 1995. május 18-a és 24-e közötti héten 32 intézmény 48 játszóhelyen 139 darabot 200 alkalommal adott elő. A magyarországi színházi előadások felét a fővárosban tartják, a nézők több mint fele, kb. 55%-a fővárosi előadást néz.

Révész Sándor: A polgár ingatag

A szocialista szavazótábor múltja és jövője


1992 tavaszán az angol választók a közvélemény-kutatók bosszantására megtartották a hatalomban a konzervatívokat. Antall József akkortájt erre hivatkozva sokszor elmondta, hogy bármit is nyilatkoznak a polgárok a közvélemény-kutatóknak, azért a végén, a szavazófülke magányában mégis meggondolják, hogy a bizonytalant válasszák a nyugodt jövő felé biztosan lépkedő konzervatívok helyett. Az akkori közvélemény-kutatások az MSZP-nek még alig ígértek több szavazatot, mint amennyit 1990-ben kapott, az SZDSZ-nek pedig csak a felét.

Révész Sándor: Tévigazságok

Az MTV és az alkotmány


A miniszterelnök az Alkotmánybíróság elé terjesztett álláspontja szerint úgy gondolta, hogy a kormány, amikor ezer munkatárs elbocsátására utasította az MTV elnökét, „mindössze az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített, de hatályban tartott” 1974-es kormányhatározatban biztosított „felügyeleti jogkörében járt el”.

Révész Sándor: Stille Nacht

Éjszakai műszak a parlamentben


Május 16-án délelőtt elkezdődött a Bokros-csomag részletes vitája az Ország Házában. A képviselők két órácskát vitatkoztak, azután ebédeltek, azután egyéb parlamenti ügyekkel foglalatoskodtak, sötétedés után pedig újra a csomagban kotorásztak.

Nyúzott autósok

„A gazdasági stabilizációs csomag nagyon sok réteget durván bánt, egyszerűen nem kímél” – fakadt ki Demeter Ervin (MDF) este tíz után.




Révész Sándor: A tények televénye


A Városháza nem kegyelmez a Pestet kedvelő betűfalóknak. Minél kevesebb idejük és pénzük van szegényeknek a betűfalásra, annál több falnivalóval frusztrálja őket. Soha még ilyen konjunktúrája nem volt a Budapest-irodalomnak. A Fővárosi Levéltár által kiadott duci negyedéveske, a Budapesti Negyed mellett ott van Az én Budapestem sorozat. Amellett A mi Budapestünk sorozat. Amellett A város arcai sorozat.

Révész Sándor: Big nyekk!

A médiatörvény viszontagságai


Tavaly úgy volt, hogy ezentúl minden másképp lesz. A koalíciós megállapodás és a kormányprogram túllépett a végtelen egyeztetések során kilátástalanul elbonyolódott korábbi törvénytervezeteken, és világos elvekre alapozott médiapolitikát ígért: az MR és az MTV kormányfelügyeletére lehetőséget adó alkotmányellenes 1974-es kormányhatározat haladéktalanul hatályát veszti, az MR és az MTV a jelenleginél kisebb lesz, és a monopolhelyzete megszűnik, a műsorszórás egységes felügyelet alá kerül, és 1994 őszére a parlament elé terjesztik a médiatörvény javaslatát.

Révész Sándor: El vagyok én már könyvelve…

Interjú Szabó Zoltánnal, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárával


Az MSZP, mint minden nagyobb párt, tagolt. A párt egyik szélén vannak azok, akik majdnem olyan gonosznak látják az SZDSZ-t, mint az ellenzéki pártok, a másik szélén pedig azok, akik úgy gondolják, hogy az MSZP és az SZDSZ hosszú távú, szoros együttműködése a modern Magyarország felépítésének a feltétele. Te ez utóbbiak közé tartozol. Hogyan változtak az erőviszonyok az MSZP-ben ebből a szempontból a kormány megalakulása óta? Hogyan változott a ti helyzetetek a pártban?

Az MSZP kongresszusa tavaly egyhangúan döntött úgy, hogy az SZDSZ-t kéri fel koalíciós partnernek.


Révész Sándor: Gyorsnyelvelő tanfolyam

Azonnali kérdések órája


Az azonnali kérdések órájában csapatverseny folyik. Nem azonnali kérdéseket, interpellációkat a saját szakállára is benyújthat a képviselő, de az azonnali kérdések órájában csak az játszhat, akit a csapatkapitány a pályára küld. Az azonnali kérdéseket legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a frakcióvezető nyújtja be, és a kérdést az általa kijelölt képviselő mondja el. Az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok, a többi körben pedig az összes képviselőcsoport jelöltjei tehetik fel kérdéseiket erősorrendben. Legjobb esetben is három kérdés juthat egy frakciónak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon