Skip to main content

Révész Sándor

Révész Sándor: Árnyképviselet

A kisebbségi kerekasztal terhelési próbája


A kormány sikerrel húzta az időt. Kihúzta a ciklus végéig anélkül, hogy bajlódnia kellene a kisebbségek bármilyen, jogosítványokkal rendelkező képviseletével. A kisebbségek ideiglenes országgyűlési képviselete nem valósult meg, kisebbségi önkormányzatok csak az önkormányzati választások után jöhetnek létre, ebben a ciklusban még általános ombudsman sem lesz, nemhogy kisebbségi. December 23-án már a következő ciklusból szavazták ki a kisebbségi képviselőket.

A kisebbségi vezetők hatalmas időzavarba kerültek.


(Dr. Kiss Gyula), Révész Sándor: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Hány képviselőnk született?

A Beszélő 1994. 4. számában „Révész…” úr tollából meghökkentő szösszenet jelenhetett meg: „Képviselőnk született” címmel.


Révész Sándor: A PR TV és testvérei

Optimista csalimese


Kiss T. Anna külpolitikai és gazdasági újságíróként került a Magyar Rádióhoz, onnan a Magyar Televízióhoz, és onnan a saját televíziójához. Nehéz embernek számított a rádióban is, a tévében is.

– Nem voltam én ellenzéki, csak kíváncsi, és szerettem volna megtudni bizonyos dolgokat. Ha sikerült, akkor jó eséllyel letiltottak, raportra rendeltek, szilenciumra tettek. Így aztán volt egy kis szabadidőm, hogy körülnézzek a nagyvilágban: hogy működnek ott a televíziós vállalkozások.


Révész Sándor: Ki megy a házamból?

Létszámleépítés a rádióban


Bizonyára emlékszik a kedves olvasó a viccbéli Kohn rendőrségi kihallgatására:

– Ismeri a Weisst?

– Nem én!

– És a Grünt?

– Ajvé, akkor inkább a Weisst.

Grün auf Weiss

Az elmúlt hetek számos fejleménye, a médiatörvény-tervezet benyújtásának kimondott és az új elnökök jelölésének hallgatólagos ígérete, Babiczky Klára leváltása és a sztrájkbizottságoknak tett kompromisszumos ajánlatok (sejthetően, illetve sejtetve) az alelnökök és a miniszterelnök közötti konzultációk nyomán, a Parabolát elítélő miniszterelnöki vélemény kiszivárog












Révész Sándor: Készültségben


Az antidemokrata keresztesek ezredik következetes lépése után sem vagyunk felkészülve arra, hogy következetesek.

Révész Sándor: Van egy titkos vénám…

Beszélgetés Alexa Károllyal, az MTI új vezérigazgatójával


Beszélő: Ön is, Katona Tamás is azt nyilatkozta, hogy nem szeretnék, ha a médiaháború újabb frontja nyílna meg az ön jelölésével.

Révész Sándor: Öldökölni, azt akarnak, de célozni nem tudnak

Beszélgetés Rózsa Péterrel


Beszélő: 1991-ben Hankiss Elemér átalakította a Magyar Televíziót. Te, hogy finoman fogalmazzak, nem tartoztál az átalakítás lelkes hívei közé.

Rózsa Péter: Hankiss egy belső piaci versenyt akart kialakítani a televízióban, ami elméletileg nagyon rokonszenves törekvés, de ezt egy antipiaci környezetben tette, egy monopolhelyzetben lévő Magyar Televízióban, és így az egésznek nem voltak kapcsolódási pontjai a külvilággal. És mivel ezt az átalakítást gyorsan és erőszakosan hajtotta végre, hiszen sürgette az idő, szétvert olyan műhelyeket is, amiket nem kellett volna.


Révész Sándor: Mi akkor is felelünk, ha nem kérdeznek

Interjú Jakab Zoltánnal, a Magyar Televízió Médiakutatási Irodájának vezetőjével


Beszélő: A Magyar Televízió nézettségi adatait már majdnem húsz éve mérik, a ti irodátok 1991 tavasza óta létezik. Hogyan használták ezeket az adatokat a múltban, a közelmúltban és most?

Jakab Zoltán: A múltban szinte sehogy, és ez azóta sem sokat változott.

Beszélő: Pedig a televízió az változott éppen eleget. Tavaly is megváltoztatták a műsorstruktúrát, idén is megváltoztatták. Ti ehhez nem szóltatok hozzá?

J. Z.: Nem kérdeztek, de azért hozzászóltunk.






Révész Sándor: Hogy mi ebben az üzlet…

Interjú Szabó Zoltánnal, az MSZP Országos Választmányának elnökhelyettesével


Beszélő: Voltaképpen minek készült, mi a státusa ennek a Horn Gyula által aláírt, fizetett hirdetésként és szóróanyagként terjesztett dokumentumnak, amely kivívta az MSZP prominens programalkotóinak, Békesi Lászlónak és Csehák Juditnak a haragját?

Szabó Zoltán: Ennek a dokumentumnak az a műfaji problémája, hogy több dolgot egymásra csúsztat. Először is, egy pártnak vannak alapértékei, van valamilyen jövőképe. Ez az anyag megfogalmaz néhány ilyen alapértéket, ad egy vázlatos képet, mondjuk arról, hogy a szocialisták mit értenek jóléti társadalom alatt.


Révész Sándor: Tévtanügy

Beszélgetés Sáska Gézával, a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának elnökével


Sáska Géza: Még a közoktatási érdekegyeztető fórumon kérték az önkormányzatok és a szakszervezetek a minisztérium képviselőitől a modellszámításokat, amelyekből kiderülhetne, hogy anyagi szempontból kinek mivel járna a törvénytervezet elfogadása. A minisztérium képtelen volt ilyen számításokat produkálni mind a mai napig.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon