Milyen címmel írnának önéletrajzot, ha újszülött korukban tejfehér bőrű, angyali szőkeségű anyukájuk a fekete bőrüktől elborzadva addig dörgölné mosólúggal az arcocskájukat, amíg merő vér nem lesz? Ha lépten-nyomon azt hallanák a „többségtől”, hogy bármennyire igyekezzenek is, csak cigányok maradnak? Ha „emezek” meg közben azt hánynák szemükre, hogy elfelejtették a „testvéreiket”, fönnhordják az orrukat, és a gádzsókhoz törleszkednek?
Igazán nem szeretnék blaszfémia vagy felségsértés bűnébe esni, de engem az Orbán-kormány tevékenysége és annak elismerő vagy elutasító fogadtatása leginkább a lázcsillapító végbélkúpot és annak mellékhatását juttatja eszembe.
Rendszerint azért vásárolunk efféle patikaszert, mert szeretnénk, ha lázas gyerekünk testhőmérséklete csökkenne. Többnyire el sem olvassuk a betegtájékoztatót, nem érdeklődünk a gyógyszerészünknél, hanem zsupsz, már be is adjuk.
Conscriptio és konspiráció
A köztársasági őrezred konspirált részvétele a népszámlálásban a harmadik köztársaság egyik legnagyobb skandaluma – lehetett volna, kellett volna, hogy legyen. De nem lett, így csak egyike maradt azoknak az „ügyeknek”, amelyek időközönként publicitást kapnak, illusztrálva a még némi fogékonyságot mutatók előtt, hogy jelenlegi kormányunk nem sokat törődik az írott és íratlan normákkal.
Gyermekkor?
Csodálatos gyerekkorom volt. Kunágotán születtem, Békés megyében, 1936. március 19-én, ott éltem le a fiatalságomat. Nyolcéves voltam, amikor a németek megszállták az országot. Malinovszkij marsall második ukrán frontja is borzalmas nyomokat hagyott bennem. De ennek ellenére nagyon szép életem volt ott. Az őseim mind parasztemberek voltak. Az édesapám és az édesanyám már értelmiségi volt, de minden más ősöm parasztember.
Mivel foglalkoztak a szülei?
Hogy került a 80-as években fiatal angol antropológusként Magyarországra? Úgy tudjuk, az angol antropológiát addig nem nagyon izgatta Kelet-Európa, kutatási terepei hagyományosan a tengerentúl eldugott zugai.
1982-ben jöttem először ide, és akkor még egyáltalában nem állt szándékomban Magyarországon kutatni, inkább Madagaszkárra akartam menni, ott él ugyanis egy olyan népcsoport, a betsimisaraka, amelynek – akkori tudásom szerint – nagy szerepe volt az 1947-es, franciaellenes forradalomban.
Beszélő: Elképzelésem szerint beszélgetésünk tárgya egy olyan probléma, amellyel a jelenlévők közül mindenki tevékenysége során így vagy úgy, de többször is szembesült. Ez pedig az, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi csoporthoz való tartozás regisztrálásának, nyilvántartásának tilalma milyen jogi vagy praktikus gondot jelent a kisebbséghez tartozóknak vagy a velük foglalkozóknak. Okoz-e ez nehézséget a társadalomkutatónak, illetve azoknak az intézményeknek vagy akár magának az államnak, amely pozitívan akar diszkriminálni egy kisebbséget, jelesül a cigányságot?
„Minden embernek megadatott, hogy megismerje önmagát, és hosszan elgondolkozzék.” E hérakleitoszi mondattal indítja önéletírását Oskar Kokoschka. Elgondolkozzék, de nem hosszan, hanem sokszor, és megírja, de még többször – így a mai magyar változat. Elvégre – ha már Hérakleitosz –, minden változik, panta rhei, még az alapélményeink is.
Igazán csudálom azoknak a fiatal prózaíróknak a bátorságát, akiknek első kötete nemcsak szimplán „önéletrajzi ihletésű” írásokból áll össze, hanem a mű teljes egészében a szerző önéletrajza.
A korábbi nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy elég markáns politikai nevelésben részesült – legalábbis atyai részről. Édesapja leventeoktató volt, irredenta színezetű színdarabokat írt, és kilencéves fiával berobogott a forradalom kellős közepébe. Ha jobban meggondoljuk, mi inkább elbújtattuk volna a gyerekeket az ágyneműtartóba, és utána mentünk volna forradalmat nézni. Szóval, érdekes lehetett ez a családi politikai szocializáció.
Markáns politikai nevelésről szó sem volt.
A belügyminiszterrel szembeni – mostanság felerősödött – kritikát a romló közbiztonsági helyzet, a rendőrségnek a szervezett bűnözés üldözése terén produkált eddigi kudarcai, a testületen belüli korrupciós botrányok váltották ki. Ezek közvetlenül a rendőrséget érintő gondok. A bírálatokra válaszolva azonban Ön többször is kijelentette, hogy nem rendőrminiszter, tehát nem tud közvetlenül ezekre a dolgokra hatni.
Újonnan alakított pártjuk egyelőre inkább alulról ostromolja az egy százalékot a felmérések szerint. Igaz, ha a választásig minden hónapban egy százalékponttal följebb mennek, akkor lehet ebből még 20-24 százalék is. De realistán nézve korántsem ennyire kecsegtetőek a kilátások. A kilencven utáni pártalapítási kísérletek mind kudarcot vallottak. Nem sikerült Csurkának, nem sikerült Palotásnak, nem sikerült Pozsgaynak, aztán ott van a kisgazda 36-ok sorsa. Csaknem két hónap eltelt azóta, hogyan látja most? Érdemes volt ebbe a vállalkozásba belefogni?
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 21 hét
9 év 46 hét
9 év 50 hét
9 év 50 hét
9 év 52 hét
10 év 3 nap
10 év 3 nap
10 év 2 hét
10 év 3 hét
10 év 3 hét