Skip to main content

Zádori Zsolt

Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb

Küldöttgyűlés ’93


Szabó Miklós: Az MDF – szóba sem jöhet

Beszélő: Egyetért-e Bauer Tamással aki a Népszabadságban megjelent cikkében azt írja: az MDF Csurkáék kiválásával sem válik európai konzervatív jobbközép párttá; így 1994-ben mint koalíciós partner szóba sem jöhet.

Szabó Miklós: Olyan mértékben egyetértek vele, hogy csak azért nem mondom, hogy én is írhattam volna, mert ez nagyképűség lenne ilyen kiváló cikk esetében. Bauer gondolatmenetének összes részlete igaz. Szerencsére nem úgy kellett olvasnom, hogy érveit korábban ne ismertem volna.




Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Itt néhány ember pánikba esett”


Beszélő: Az alapszabály módosítása, amit végül is megszavaztak, a te tervezetedhez képest miben módosította a ti elképzeléseteket a párt jövőjét illetően?

– Lényeges pontokon nem, az eredeti előterjesztéshez képest kb. 40 szakaszhoz nyújtottak be olyan módosító indítványt, vagy nyújtottam be én magam is felmerült javaslatok és kritikák alapján kompromisszumos javaslatként módosító indítványokat, amelyeket aztán a kongresszus többnyire a javaslatom vagy támogatásom alapján elfogadott.


Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Alapértékünk a hiteles politizálás”


Beszélő: Szombaton, a programnyilatkozat vitájában hosszan beszéltél – Bibót idézve – a politika, a politikusok etikájáról. Miért így építetted fel a beszédedet, van-e ennek politikai oka?

– Én a beszédemben három dolgot hangsúlyoztam azzal kapcsolatban, hogy mit várok a Fidesztől, hogy egy olyan pártnak, amely tiszta lappal indult, milyen szerepet kellene betöltenie a magyar politikában.

Először a Fidesz nyitottságáról beszéltem.




Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Ódzkodom a karizmatikus politikusoktól”


Beszélő: Azok után, hogy rajtad és Molnár Péteren kívül a Fidesz-frakciónak majd’ minden tagja megszavazta az egyházak támogatásával kapcsolatban azt a módosítást, amit te alkotmányellenesnek neveztél; azok után, hogy mint újságíró végigélem egyfajta emberi jogi érzékenység elszigetelődését, az a félelmem támad, hogy a liberális oldalon is elszigetelődnek az emberjogi problémákat igazán következetesen végigkövető és azokat a közvetlen politikai eredményességnél fontosabb értéknek tekintő csoportok. Így látod ezt?

Zádori Zsolt: +94 szavazat 1994 jegyében

Beszélgetés Nagy Tamással


Győztes



Az érthetően boldog – ma már – képviselő szerint, a két héttel ezelőtti eredmény megfordulása (akkor Komáromi vezetett) főleg az okos, higgadt szónak köszönhető. A kampánycsapat nagyszerű munkát végzett, mindenütt ismertté tették a jelöltet, végig betartották a magukra kényszerített választási szabályt: nem foglalkozunk más jelöltekkel, pártokkal.

Zádori Zsolt: A Tojás ünnepe


Mottó:
„Árulkodó  Júdás,
nem kap piros tojást!”

Ünnepváltás

Minden új politikai rendszer első lépései közé tartozik, hogy a maga képére formálja, más tartalommal tölti meg, vagy esetleg megszünteti a jeles, emblematikus napokat, ünnepeket. Különösen igaz volt ez a létezett szocializmus deklaráltan futurista politikájára. Az új korhoz új időszámítás kell, következésképp új ünnepek is.






Zádori Zsolt: Iskolakarcsúsítás Szegeden

A Szilléri Iskola esete


Eredeti előterjesztés

Szegeden 1992. november 26-án született az a határozat, amelyben az önkormányzat közgyűlése megbízza az Oktatási és Ifjúsági Bizottságot egy tervezet elkészítésével, aminek tartalmaznia kell az új tanévben a városi önkormányzat összes iskolájában indítandó elsős osztályokat szám szerint, valamint az esetleges összevonások során a 2–8.


Zádori Zsolt: Csendben, türelmesen…


A debreceni egyetemi templom nem először szerepel a Beszélőben. Még 1984-ben jelent meg egy öninterjú Éliás Józseftől, aki akkor már a nagyerdei egyházközség nyugdíjas református lelkészeként emlékezett vissza a templomért és a gyülekezetért folytatott elkeseredett küzdelemre. Az épületről most újra írnunk kell.

Építés, enyészet, államosítás

A templomot a reformáció 400 éves évfordulójára építették, Borsos József római iskola modorában készült tervei alapján.

A háború alatt komolyan megrongálódott, és állapota később is rohamosan romlott.






Zádori Zsolt: Vissza a várostól


Beszélő: Debrecen város önkormányzatának mely tulajdonaira jelentettek be igényt az egyházak, és hol került már sor az átadásra?

– Ami ránk, a városi közgyűlésre tartozik, két részre bontható: az egyik rész lakóépület vagy vegyes felhasználású ingatlan; a másik az önkormányzati tulajdonba átkerült közintézmények, többnyire iskolák épülete.


Zádori Zsolt: Mit kíván a Magyar Út?

(10–1–2–3–4–6–7–8–9–11–12–5)


A láthatatlan ember

A rendezvény még kinn a szabadban kezdődött. Egy meg nem nevezett kormányhivatalnok helyett Csurka István lépett a mikrofonhoz, aki előbb sajnálkozott, majd buzdított. Később híre ment, hogy a láthatatlan bürokrata, Fekete György a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt. Talán e jeles státusférfiú távolmaradása volt az oka, hogy a kormányhoz oly közel álló Új Magyarország hétfői száma nem tudósított az ünnepségről.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon