Interjú Őry Csabával, az egy év után most lemondott Liga-elnökkel
Liga
Mi a különbség a teáltalad kidolgozott válságkezelési terv és a küldöttek által szentesített egyezmény között?
A döntő különbség, hogy az egyezmény mögött három, a Liga belviszályába aktívan be nem kapcsolódott, mérsékelt szervezet áll. Az ő súlyuk, tekintélyük tette ezt komoly tárgyalási alappá. Így válhatott szerződéssé, amit a legfontosabb tagszervezetek aláírtak.
„Úgy kezdődött, hogy visszaütött.” Ez a meghatározás tökéletesen illik a Liga-vezetők közt múlt péntekig tartó nyilatkozatháborúra, ami a sajtóban és azon kívül zajlott. Egy-két rövid horog, csapott és lengő az elkeseredett belharcból a Beszélőnek is jutott (l. Beszélő, 3. sz.; MN, január 22.).
A közönség fásultan követte, ha ugyan ezt tette, az eseményeket. Látott már néhány szervezetet szétesni az utóbbi négy évben.
1991 tavaszán kezdte meg tevékenységét a HÁZAT HAZÁT ALAPÍTVÁNY, melynek célja, hogy a rászorultakat önköltségi áron lakáshoz juttassa. A nemes kezdeményezés mögött az amerikai székhelyű Habitat for Humanity International áll.
Amerikából…
A Habitat-mozgalom 18 éve a georgiai Americusból indult útjára. Az ökumenikus lakásépítési akciók eredményeképp több mint 20 ezer házat hoztak tető alá a világ 35 országában.
Az értekezleten ezzel a kicsit suta allegóriával kívánta szemléltetni Békesi László az ő és elnöke pártbéli helyzetét és viszonyát. Az utóbbi hetekben úgy tűnhetett, a lámpás lángja könnyen belekaphat a zászlóba, vagy a lobogó takarhatja el a fényt. Ám ismerve az MSZP négy évét, nincs mit csodálnunk a kiegyezésen.
Kibekkelő
Horn Gyula pártelnök a legfegyelmezettebb parlamenti pártot formálta ki, amely nemcsak kiheverte frontembereinek elvesztését (Németh Miklós, Pozsgay Imre), de tőkét kovácsolt belőle, a profiltisztítást.
Dabas-Sáriban felborult a csalóka konszenzus. Az önkormányzat november 25-én módosította az iskolaépületet megosztó szeptember 23-i határozatát, és két tantermet átadott a katolikus iskolának.
A hatvanas években épült, majd később bővített kétszintes, U alakú iskolaépület nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy falain belül két önálló iskola működjön.
Beszélő: Létezik a nagy port felvert MSZP–MSZOSZ-, KDNP–MSZOSZ- mellett egy Fidesz–Liga-megállapodás is?
Pokorni Zoltán: Nincs, és nem is lesz. Az én esetem annyiban más, mint a „szakszervezeti” jelölteké, hogy a személyes elveim és a PDSZ is kizárja az érdekvédelmi és a döntéshozói funkciók halmozását, összekeverését. Én lemondtam valamennyi szakszervezeti tisztségemről, és azt gondolom, ez lenne a helyénvaló mindenkinél, aki parlamenti képviselőként indul.
Beszélő: Mit tartalmaz az MSZOSZ és az MSZP nagy felzúdulást keltő választási megállapodása? Van-e egyáltalán írásos változata?
Bársony András: Még nincsen. Nyilván lesz, mert egy együttműködést célszerű nemcsak szájhagyomány útján, hanem valamilyen rögzített formában is dokumentálni. De valóban érdekes, miért váltott ki kisebbfajta felháborodást, értetlenséget, hogy egy szakszervezet és egy párt együtt indul a választáson. A parlament megalakulása idején a szakszervezetek deklarálták abszolút pártsemlegességüket, így a választások összehoztak egy értelmiségi parlamentet.
A kultúrtanti visszavág – A Symposion-mozgalom krónikája (1954–1993), összeállította: Csorba Béla–Vékás János, Újvidék, 1993
1985. május 31-nek éjjelén az újvidéki Dalmácia kávéház teraszán Fehér Kálmán, a Forum kiadóvállalat vezérigazgatója Csorba Bélának, az Új Symposiontól két éve eltávolított szerkesztőjének tett egy javaslatot: „Mindig a Forum a bűnös? Mindig engem meg Bányait hibáztattok? Miért nem adtok ki szamizdatot, mint a magyarországiak?
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét