Skip to main content

Zádori Zsolt

Zádori Zsolt: Keleti arcvonal-módosítás Szent Iván éjén

Bőrfejű attak Debrecenben


Ha nem is az alkalomhoz illő rituális tűzugrás reménye, de a „nagy esemény”, a Tolerancia Fesztivál keretében megrendezendő koncertek kellemesen bizsergető várakozással töltötték el őket. No meg némi szesz, amit a társaság tagjai a megállóban is serényen kortyolgattak. A szokásos szombat esti lázon kívül erre külön apropó volt, hogy egyikük, Ny. Levente épp e napon ünnepelte születését. E jeles alkalmak egybeesése ellenére nem voltak különösen kapatosak, az éjszaka még – mint hitték – előttük állt.

Az Ny.


Zádori Zsolt: Lépvessző vagy mentőöv?

Egy kórházprivatizációs kísérletről


Annak ellenére, hogy már jó két éve lehetőség van az egészségügy területén is közhasznú társaságok (kht.) létrehozására, az első ilyen társaságot csak a múlt héten alapította meg a dombóvári önkormányzat és a Rolicare Egészségügyi Szolgáltató Rt. Az is igaz viszont, hogy a törvényalkotó a kórházprivatizációban aligha szánt kulcsszerepet e társasági formának. A kht. közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereséges vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy.

Zádori Zsolt: Egy jegy megy?

Az elhúzódó kárpótlásokról


1991-ben az illetékesek még attól tartottak, hogy a kárpótlás érdektelenségbe fullad, és az igények kielégítésére előirányzott mintegy 80 milliárd forintnyi jegy az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) nyakán marad. Sepsey Tamás, az OKKH elnöke még 1992 végén is biztosra vette, hogy a kibocsátás majd jóval az előzetesen kalkulált érték alatt, 60-70 milliárd körül alakul, és 1993 közepére be is fejeződik az első és a második kárpótlási törvény végrehajtása.

Mink András, Zádori Zsolt: A Pénzügyminisztérium bosszúja


Számháború

A Bokros-program 4,1 milliárdos báziscsökkentést irányoz elő a magyar felsőoktatási intézmények számára. Szerencsére csak forintban. Fodor Gábor minisztériuma komoly sikereként könyvelte már el azt is, hogy a Bokros által igényelt 5-8 milliárdot sikerült lealkudni.

Okulva a televíziós dolgozók sikeres alkotmánybírósági beadványából (erről l. Révész Sándor cikkét mostani számunkban), a kormányzat nem a létszámleépítés mértékét határozta meg, hanem a költségvetési elvonás mértékét, az egyes intézményekre külön-külön is lebontva.




(Rásonyi Viktor–Pfeiffer Ferenc), Blaha Márta, Zádori Zsolt: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

A rendőri jelentés és a testbeszakadtak (Beszélő, 1995. április 13.)


Tisztelt Szerkesztőség!

Lapjuk április 13-i számában „A rendőri jelenlét és a testbeszakadtak” címmel megjelent cikkük néhány, a Pilis Securityt érintő megállapítására szeretnénk reflektálni.


Kőszeg Ferenc, Zádori Zsolt: „Ha már több párt, akkor minél több legyen…”

Beszélgetés Berecz Jánossal


Mi magyarázza, hogy az 1988. májusi pártértekezlet után fél évvel a pártvezetés szakított az ott elfogadott állásponttal, mely szerint a pluralizmust az egypártrendszer keretei között kell megvalósítani, és elfogadta a többpártrendszert? Egyáltalán, hogy képzelték akkor a többpárti jövőt?

A pluralizmus kifejezés az MSZMP szótárában először kb. 1986 táján került elő, amikor is a szűk vezetés számára világossá vált, a tömegek pedig a bőrükön érezték, hogy a XIII. kongresszus irányelve alkalmatlan arra, hogy a gazdasági krízisből kivezesse az országot.


Zádori Zsolt: Ápol s eltakar

Bajóti útikalauz


Ez év március 4-én SZDSZ-csoport alakult Bajóton. A lelkes szervezőket néhány nap múlva hideg zuhanyként érte a hír: januárban tudtuk nélkül a faluban már megalakult egy másik csoport. A márciusiak éltek a gyanúperrel: a januáriak fantomszervezet. A Mérleg utcai SZDSZ-központban azonban a januáriakat hitelesítették, ők a párt legitim bajóti sejtje.

A Komárom-Esztergom megyei Bajót öt kilométerre délre fekszik Nyergesújfalutól és a Dunától az Öregkő alatti csendes völgyben. „Érdekes hely ez. Itt minden menekült oltalomra talált.


Blaha Márta, Zádori Zsolt: A rendőri jelenlét és a testbeszakadtak

A piliscsabai közrend


Ám, mint annyiszor, most is kiderült, hogy nem eszik oly forrón azt a kását. A gőzölgő kásahalmot körüljárva csak egyvalami bizonyos: Piliscsabán az utóbbi bő egy évben elképesztő méreteket öltött a vagyon elleni bűncselekmények, a lopások, rablások száma.

A januári skála a tyúklopásoktól a polgármesteri iroda feltöréséig terjedt, az esetek száma meghaladta a negyvenet. De korábban kirámolták a Takarékszövetkezetet is. Ez már a helyiek mellett az illetékes rendőri hatóságoknak, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak és a Budaörsi Rendőrkapitányságnak is szemet szúrt.


Zádori Zsolt: „A bank az én fejemben egy üzem…”

Beszélgetés Járai Zsigmonddal, az MHB vezérigazgató-jelöltjével


Miért húzódott ilyen hosszan a munkaszerződésének aláírása?

Azt hiszem, azért, mert ilyet még nem láttak, vagy ilyet még nem írtak alá. Az ő helyükben valószínűleg én is hezitálnék, de hát ilyen az élet. Egyszer mindent el kell kezdeni.

Mik az ön teljesíthetetlen feltételei?

Nem annyira teljesíthetetlenek, hisz egy csomó dologban már megegyeztünk.






Ficsku Pál, Zádori Zsolt: Az akasztói Colosseum


A valaha szebb napokat látott magyar futball egykori vidéki fellegvárai, amelyeket a szocialista nehézipar hozott létre és tartott életben (Tatabánya, Dorog, Salgótarján, Diósgyőr, Komló) ma már a megszűnés határán állnak. De még a szerencsésebb, a Reállal tíz éve UEFA-döntőt játszó székesfehérvári Videoton hívei sem sejthették előre, hogy 1995. márc.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon