Skip to main content

Zádori Zsolt

Zádori Zsolt: AtomerőMűbalhé

Közmeghallgatás a Mohi atomerőmű ügyében


Már a 1970-es évek Csehszlovákiájában elkezdődött a Mohi (Mohovce) erőmű építésének előkészítése, aminek keretében magát Mohi falut mindenestül kitelepítették. Azóta is kisebb rejtély, miért pont ide, a csekély vízhozamú Garam mellé szánták a nagy vízigényű nyomottvizes rendszerű művet. Az építőmunka 1984-ben indult meg, és egyre lassuló ütemben 1992-ig folyt.

Zádori Zsolt: Párnacsata a dormitóriumban

KDNP-hétvége

 
A bő öt éve bejegyzett – parlamenti társai között a legifjabb – párt eddig nem a zajos, személyeskedést sem nélkülöző belső villongásairól volt ismert. Sőt: olyannyira csöndesen intézte belső ügyeit, olyan diszkréten tálalta különféle nézeteit, hogy a közönségnek már-már kétségei támadtak, hogy egyáltalán rendelkezik-e ilyenekkel. Ügy tűnik, most a párt felzárkózott a többiekhez.

Zádori Zsolt: Új hold, új király!


A független kisgazdák a párt megalakulásának szép, kerek, 87. évfordulója alkalmából február 1-jétől aláírásgyűjtésbe kezdtek, népszavazás kiírására. Az FKgP története folyamán mindig a parlamenti elnökválasztás mellett állt, nem úgy most.

Zádori Zsolt: A Kordax sajtója


Az igazsághoz és a történet lényegéhez tartozik azonban, hogy nem a HVG nov. 26-i számában megjelent Kocsis Györgyi-cikk, hanem egy a Népszavában publikált cikksorozat keltett komolyabb visszhangot. Olyannyira, hogy a televízió Híradója és A Hét is foglalkozott a Kordaxszal. Miért ilyen későn (és hézagosan) reagált az állítólag szenzációéhes sajtó? A lehetséges válaszok előtt érdemes áttekinteni az előzményeket.

Cégtermelés

Kelemen Ivánt a rendszerváltás a Nívó Vegyesipari és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöki székében találta.




Mink András, Zádori Zsolt: 1994: Omlásveszély!


Január

Mint rendesen, mulatozással és áremeléssel kezdődött 1994 is. Drágább lett a tej, a hús, a közlekedés, a telefon. A gyógyszerárváltozás miatt a pesti gyógyszertárak csak ötödikén nyitottak. Emelkedett a vízszennyezési bírság és a Népszava ára.


Zádori Zsolt: Beretty-Oil Company


A Berettyó, amely időről időre, lexikonról lexikonra változtatja méretét (Pallas Nagy Lexikona: 364; új magyar: 160; akadémiai: 240 km), alakját, vízgyűjtő és árterületét meg a hovatartozását, lassan két hete történetének legsúlyosabb krízisét éli át. Az eddigi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Berettyószéplaknál (Suplacu de Barcau) lévő és a Petrol Rt. tulajdonában álló finomítóban történt baleset következtében nagy mennyiségű kőolaj került a folyó vizébe.

Zádori Zsolt: Zöldek a határon

Törékeny falvak


Tank a talapzaton, hasított alumíniumharang (világszabadalom!), kopjafák alkotta emlékpark, szelektív hulladékgyűjtők, kis sváb temető, elhagyott határőrőrs és tájház: egy huszonnégy ember lakta takaros falucska központja. No, meg egy 1990-ben önállósult önkormányzaté.

Nemesmedves felszabadult!

Nemesmedves (Vas megye) a nyolcas út mellett, közvetlen a nyugati határ szélen, az egykori vasfüggöny izolálta sávban húzódik meg.




Zádori Zsolt: Vass, alkoss, gyarapíts…

A privatizációról


Elhúzódó puccs

Az ÁVÜ azonnali hatállyal, puccsszerűen szerette volna leváltani, de az 1992. október 6-án elindított és nagy felháborodással kísért akció végére csak 1993. április 6-án sikerült kínkeservesen pontot tenni. Vass ekkor kényszerült távozni a 15 éve vezetett cég éléről. Helyére a nyomdai gyakorlattal nem rendelkező, de – a tulajdonos megítélése szerint – kiváló menedzseri adottságokkal rendelkező Bokor Gábort nevezték ki.


Zádori Zsolt: Várady Horn Gyula, a közgazdaság-tudomány titkolt kandidátusa

Megáll az ész?


Dr. Antall és dr. Boross után (az előbbinél a doktori cím tudományos minősítést, utóbbinál csupán jogi végzettséget takar) újabb doktor irányítja az országot: dr. Horn Gyula.

Zádori Zsolt: A létező kapitalista

Beszélgetés dr. Appel Györggyel, az Eurocartell Holding elnök-vezérigazgatójával, alias matematikatanárral


Hogyan lesz valakiből üzletember Magyarországon a 80-as évek végén?

Három dolog kell hozzá. Szerencse, kényszer és némi talpraesettség. Nálam például szerencse volt, hogy bekerültem a politikumba, a vezetőség – Borbély Sándor, Iványi Pál és mások – közelébe, ahol inspiráltak. Kényszer, hogy rendszerváltás előtt álltunk, és kerestem a helyemet. Akkoriban ugye volt 27 ezer forintom.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon