Skip to main content

Zádori Zsolt

Zádori Zsolt: Elmosódott arcélek

Az MSZP egyéni képviselőjelöltjei önmagukról


A Magyar Szocialista Párt nagylelkűen a rendelkezésünkre bocsátotta kettő híján az összes egyéni jelöltjének, 174 főnek az önéletrajzát. A terjedelmükben is változatos szövegek műfajilag nagy különbséget mutatnak aszerint, hogy mi az író célja, hogyan értelmezte a feladatot.

Gábor György, Zádori Zsolt, Zolnay János: Micsoda éjszaka


Békesi László: A szociálliberális koalíció az igazi

A Voks c. műsorban féltette pártját egy túlságosan nagyarányú győzelemtől, mondván az MSZP kormányon belüli hegemón helyzete veszélyeztetné az ön nevével fémjelzett gazdaságpolitika megvalósítását. Megfelel-e az elvárásainak a mai eredmény?

Most 9 h-kor az összes szavazatok 19%-ának összeszámlálása utáni eredményt ismerem. Az MSZP és az SZDSZ, a programok alapján azonos célokat követő két ellenzéki párt utcahosszal vezeti a mezőnyt.




Zádori Zsolt: Szkinhedek az ország jó híréért

Egy érintetlen paragrafus


A Btk. 156. paragrafusa szerint minden népi, nemzeti, faji, vallási vagy felekezeti csoportok ellen elkövetett erőszakos cselekmény esetén súlyos büntetés róható ki. A Martin Luther King Egyesület (MLKE) szerint 1993. január 1-je és 1994. március 18-a között a bőrfejűek csak Budapesten tizenhatszor támadtak meg bőrszínük miatt távoli külföldi állampolgárokat. A rendőrség 13-ról jegyzőkönyvet vett fel, az ügyészség pedig a 156. paragrafus alapján több esetben vádat emelt.

Zádori Zsolt: Go West!


– Go West! – adta meg az irányt az MSZP elnöke, Horn Gyula múlt pénteken budapesti kampánynyitó nagygyűlésükön. Az esemény atmoszférája már kétségkívül nyugatiasnak hatott. Mazsorettek, dixieland, sok-sok léggömb, zászló, sapka, szegfű. Szükség is volt az élénk színekre, ellensúlyozandó a szocialista képviselők régről ismert zakóinak szürkeségét. A zsúfolásig megtelt csarnokba bevonuló jelölteket előrehozott győzelmi ováció fogadta.

Zádori Zsolt: Ki kopog?


A múlt heti hivatalos kampánykezdettel beindult a jelöltséghez szükséges kopogtatócédulák összegyűjtése. Ez 1990-ben aránylag könnyen ment, az emberek szívesen odaadták szelvényüket az akkor még ismeretlen pártok jelöltjeinek. Ma – megjósolható – sokan véreznek el ezen az első akadályon.

Már 4 éve voltak olyanok, akik az 1989-es választójogi törvény legsérülékenyebb pontjának épp a kötelező ajánlószelvény-gyűjtést tekintették.


Zádori Zsolt: Egyház, két ház… négy ház


A kálvinista Róma polgárai erősen kötődnek a város különböző oktatási intézményeihez. Nem az a fontos, hogy állami-e vagy önkormányzati; a lényeg, hogy debreceni. A nagy hírű intézmények egykor egyházi tulajdonban álltak. Az eddig regionális feladatokat is betöltő létesítményeket most a református egyház visszaköveteli.

Parancsolj

A visszakövetelt ingatlanok közül a legizgalmasabb az egyetemi templom ügye. Mint ezt korábban megírtuk (1993. márc. 13.), az épületet az egyház 1966-ban 8,2 millió Ft-ért eladta.




Zádori Zsolt: Nagy Újszövetség előtt?


Azóta, hogy ismertté vált, a két pártelnök közös nagygyűlésen szerepel, többen ezt a magyar szélsőjobb lehetséges egyesülése első lépéseként félték vagy remélték. A Magyar Fórum egyenesen „választási adu ász beszédeket” várt. A közös együttlétből azonban egyelőre nem született szövetség. Várat magára a Csurka által megálmodott Nagy Újszövetség: „Ez a mostani többpártrendszer egyszerűen büdös. Bele van pecsételve a kommunista étlap minden szaftja. Most egy nagy Nemzeti Párt kellene, de legalább egy Nagy Újszövetség.

Zádori Zsolt: Kártalanítás megrovással


Révész igazságkereséséről már írtunk (Beszélő, jan. 27.). 1981-ben nem tért haza bécsi útjáról, disszidált. Ausztráliába vágyott. A bevándorlási kérelmét elfogadták, csak a beutazó vízumra várt. Pénze azonban gyorsabban fogyott, mint ahogy az ausztrál hatóságok dolgoztak. Így az Intora piackutató cégnél vállal alkalmi munkát: a Szabad Európa Rádió magyarországi hallgatottságát vizsgáló kérdőíveket tölt ki – „hasból”.

Időközben ausztriai tartózkodási engedélye lejárt, égett a lába alatt a talaj. Egy nap ismeretlen magyarok jelentek meg nála, akik elcsalták tőle az útlevelét.


Zádori Zsolt: „A kettősséget fönn kell tartani…”

Beszélgetés Csákó Mihállyal, a Liga volt ügyvivőjével, a TDDSZ alapító tagjával
Liga


Mi okozhatta a most a Ligában látványosan felszínre törő ellentéteket? Mitől ennyire merevek az álláspontok?

A személyi ellentétekről keveset tudok. De itt több olyan probléma van, ami a válsághoz hozzájárult. Az egyik a szervezetépítési koncepciók különbsége. A Ligában az ágazati alapozottsága dacára már korán megfogalmazódott, hogy szükség van területi szerveződésre is, ami segítséget nyújthat a kis csoportoknak a régi struktúráról való leváláshoz és az újhoz tapadáshoz. A Liga ma is két irányból épül föl.


Zádori Zsolt: „Óvatos derűlátással…”

Interjú Soós Gáborral, a Liga fél éve lemondott alelnökével, a PDSZ jelenlegi szóvivőjével
Liga


Hogyan készült a „hármak” által jegyzett egyezménytervezet?

Egyhetes előzetes konzultáció után ültünk le azzal, hogy megpróbáljuk a Ligát egy működőképes konföderációként megtartani, a széthullását megakadályozni. Alapvető érdekünk a konfliktusok szervezeten belüli rendezése. Az utóbbi napok sajtóháborúja elmérgesítette a viszonyt. A rendezés érdekében mindegyik féllel felvettük a kapcsolatot. Ez szükséges volt, hisz kész tények előtt álltunk: felfüggesztések, rendkívüli választmány és kongresszus.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon