Skip to main content

Zádori Zsolt

Zádori Zsolt: „Sarkantyú az állam véknyában”

A hadigondozás törvényi szabályozatlanságáról


Hatvan éve hatályban

Az első világháborúban megrokkantak és az elpusztultak családtagjainak gondozása a Horthy-éra számára politikai szempontból többszörösen is fontos volt. Az egyik, közvetlen politikai ok: a megcsonkított ország megcsonkított hősei, a nemzet hű fiainak sorsa iránt nem lehetett közömbös a revízió lázában égő hatalom (ráadásul Horthy-katonaként személyesen is érintett volt az ügyben).


Zádori Zsolt: Posztnagybánya

Kenderesi búcsúk


Vitéz nagybányai Horthy Miklós temetése szeptember 4-én ugyancsak tragikomikus reminiszcenciákat ébreszthetett az elfogulatlan nézőben. A Népszava tudósítója egyenesen naftalinszagos panoptikumról írt. A hasonlat azonban sántít, a figurák nagyon is éltek, igaz, régi gúnyából sem volt hiány.

Tömény

A hírlapírók egymás és saját maguk sorsát nehezítve hetek óta foglalkoznak a kormányzóval, a temetéssel, annak politikai üzenetével: mára már szinte nincs megíratlan részlet, esemény és gondolat.




Zádori Zsolt, Zolnay János: Sári nem enged

A dabasi iskolaügy


Kisváros 14 km hosszúságban

Az 1990-ben megválasztott önkormányzat számára a település egyesítése jelentette a negatív igazodási pontot, az azóta eltelt időszak pedig kijelölte a politikai cselekvés fő irányát. Dabast, Gyónt és Sárit 1967-ben egyesítették azzal a céllal, hogy az így létrehozott mintegy 14 km hosszúságú „szalagfalut” kisvárossá fejlesszék. A település alsófokú közigazgatási központ lett, a központi fekvésű, korántsem városias jellegű Dabason kiépült egy városközpont és egy kisebb lakótelep.


Zádori Zsolt: „Akiket hívtunk, mind eljöttek”

Beszélgetés Márta Istvánnal


Beszélő: Hogyan jött létre ez a parádés gálaest?

M. I.: Borzasztó egyszerűen. Magos György és az SZDSZ szervezői szóltak, hogy a Tisza-túrát egy színházi esttel kellene lezárni. Miután egyeztettük, hogy kik azok a művészek, akiket én szeretnék, és kik azok, akiket ők, kiderült, hogy teljes mértékben egyetértünk. Így aztán, miután számomra és a számukra hiteles emberekből összeállt a csapat, elvállaltam az esemény megrendezését. Az igazság az, hogy sohasem rendeztem még.

Beszélő: Mennyi idő állt a rendelkezésedre?

M.






Zádori Zsolt: A Tiszánál

A Múltunk jövője fesztiválról


Ha az ember utazni vágyik, és ezt kényelmesen szeretné tenni, jó, ha előre gondoskodik útitársakról. Különösen fontos ez a borulékony kenunál. Göncz Árpád szerint ha az evezős elindul, ügyeljen arra, hogy finoman mozdítsa az evezőt, „mert a durva kormányzás mindig visszájára fordul.

Zádori Zsolt: Farkaskölykök és öreg rókák

Cserkésztalálkozó Gödöllőn


Bí Pí

A cserkészet története Angliába, 1908-ba nyúlik vissza, ahol és amikor Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (röviden Bí Pí, eredetileg pedig R. Stephenson Psmyth) tábornok, népszerű ifjúsági író létrehívta szervezetét.


Zádori Zsolt: Tehénnel álmodni


Az ókorban az árja népek szerint tehénnel álmodni gazdagságot, jólétet jelentett. Ma Magyarországon – úgy tűnik – ez is másképp van, erről azonban legkevésbé a szarvasmarhák tehetnek. A kormány és különböző pártjainak, az FM és számtalan szakmai csoportjának minimálisan sem egyeztetett, olykor kapkodó, máskor halogató lépései teljes zűrzavart keltettek az egész agrárágazatban: a gazdaság leglátványosabban szétzilált és talán legakutabb területévé tették a mezőgazdaságot.

Zádori Zsolt: A párbaj elmaradt

Cigánytüntetés Egerben


Magyarországon még nem volt rá példa, hogy egy etnikai csoport politikai demonstráció keretében hallassa hangját emberi és kisebbségi jogainak védelmében.

Zádori Zsolt: Hangari No Tókaiteki No Undo

Magyar bubi, király, ász


Modortalanságban a két forró napra széthúzott rendezvényről (szombat – országos gyűlés, vasárnap – politikai nagygyűlés) tudósító újságíróknak volt részük. A Fekete Doboz Alapítvány filmeseit már előzetesen eltanácsolták, mondván: „elég a Híradó és az Egyenleg”. A délutáni program a sajtó teljes kizárásával folytatódott.

A Beszélő tudósítójaként nekem is meggyűlt a bajom a rendezőkkel, akik eredeti módon, számokkal jelölték magukat (269-es úr, 48-as hölgy), a feltételezett vezetőjük még így sem.


Zádori Zsolt: A tender mélységei

A gyöngyösi tejüzem privatizációja


A KTV a ’90-ben megszüntetett országos tröszt utódainak egyike. Üzemei Budapest körül, félkaréjban helyezkednek el, a nagyobbak, értékesebbek Vácott, Gyöngyösön és Kecskeméten. A budapesti központ ma már azon fáradozik Tóth Zsiga Miklós igazgató irányításával, hogy tisztességgel kifizesse adósságait, s önálló, életképes üzemeket hátrahagyva érje meg a végelszámolást. ’92 áprilisában, az akkor életbe lépő törvény kényszerének engedve, bejelentette a csődöt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon