Skip to main content

Belföld

Interjú Katona Tamás államtitkárral


– Én nem osztom azt a vélelmet, hogy beszűkült volna mozgásterünk, hiszen a kormány tisztában van azzal, hogy például a magyar–szovjet kapcsolatok Magyarország számára rendkívül fontosak. Akárhogy is alakul a majdani szovjet helyzet, mi mindenképpen egy nagyhatalommal leszünk szomszédságban, hisz hozzánk képest Ukrajna is nagyhatalom. És azt is tudjuk, hogy a nyugati beruházók sem a tízmillió magyar fogyasztó kedvéért jönnek majd hozzánk, hanem vonzza őket országunk dicséretes politikai stabilitása, mely a szomszédokról nemigen mondható el.

Beszélgetés Haraszti Miklóssal


– Fodor Tamás a parlamenti munka kezdetekor javasolta, vizsgálja ki az Országgyűlés, hogyan kerülhetett hét megyei napilap április elején egyik napról a másikra a Springer–Budapest Kft. tulajdonába anélkül, hogy az új tulajdonos megfizette volna az MSZP birtokában volt lapok vételárát. A vizsgálatot – Vitányi Iván, Kósa Ferenc és aztán az MDF javaslatára – a Ház minden sajtóprivatizációs ügyre kiterjesztette. Hamarosan bebizonyosodott, ilyen parttalan feladatot nem lehet elvégezni, következésképp a bizottság azzal foglalkozhatott, amivel az MDF-es többség foglalkozni akart.

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nyilatkozata a munkásmozgalmi utcanevek megváltoztatásáról


A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivőbizottsága növekvő aggodalommal figyeli azt a tendenciát, amely – tudatlanságból vagy szándékos politikai demagógiából – össze akarja mosni a baloldaliság eszméjét a sztálinista diktatúrával. A sztálinisták ki akarták sajátítani a munkásmozgalom baloldaliságát – ma nem megtagadni kell azt, hanem vissza kell szerezni és meg kell becsülni hagyományainkat.

A százéves, baloldali szellemű magyar munkásmozgalom mindig is Európa élvonalához fűzte hazánkat, fontos eleme volt az újkori demokratikus fejlődésnek.



Intézkedési terv: videózni!

A Beszélő parlamenti tudósítói nagy élvezettel hallgatták november 13-án, kedden délután Morvai belügyminisztériumi államtitkár beszámolóját arról, hogy mit tesz a rendőrség a sportrajongók – jelesül a futballközönség – békés, zavartalan műélvezete érdekében.

Az interpelláló Németh Béla (FKgP) ugyanis elvárja a stadionbeli randalírozók megfékezését.

Az államtitkártól megtudtuk, hogy az országos rendőrfőkapitány szakmai helyettese, dr. Túrós András – több daliás cikkünk hőse – 1/1990.






Előzetes fogvatartottak


„Problémánk kilátástalannak tűnik, mivel előzetes letartóztatásban vagyunk, de az önök segítségével érvényt tudunk szerezni az igazságnak.”




Az esztergomi büntetés-végrehajtási intézet, amelynek négy fogvatartottja e sorokat írta, kifejezetten a megyében letartóztatott előzetesekre van specializálva. Igaz, tartanak néhány elítéltet is kisegítő személyzetnek (pl. szakácsnak), a letartóztatottaknál enyhébb körülmények között.




A tb pénzére legújabban a munkaügyi tárca vetett szemet. Miután az előző kormány rásózta az egészségügyi ellátást, a mostani belőle szeretné kiszivattyúzni azt a pénzt, amivel a meredeken növekvő munkanélküliséget lehet finanszírozni. Láthatóan a kormányt – de úgy látszik, mindegyiket – sokkal jobban foglalkoztatja az a probléma, hogy a költségvetés kiadásait milyen trükkel csökkenthetné, mint a két és fél millió nyugdíjas állampolgár sorsa.


Középmagas, barna hajú, farmernadrágos, közepesen kopott kabátú, szóval teljesen átlagos kinézetű férfi állt az egyik úttorlasz előtt, és irányította a forgalmat. Ilyen szokásos, mindennapi emberek terelték az autókat az utcákon vasárnap, a taxisblokád harmadik napján, amikor az ország kezdett fellélegezni, egy-egy sávon már közlekedhettek az autók.

Ez a férfi semmi különöset nem tett, csak néha felemelte a karját – erre lassítottak vagy megálltak az autók –, aztán másik kezét lóbálni kezdte, mire a kocsik megindultak.



A megkeseredett embernek az a baja, hogy megkeseredett, ezt mondja neki a felesége, a gyerekei, szomszédja, munkatársai, akik egyébként úgy külön-külön szintén csalódott, megkeseredett emberek. A keserű ember kedvetlen, rossz hangulatú, otthon magányos, munkahelyén emberkerülő, és őt is kerüli a többi emberkerülő és magányos ember. A kedvetlen ember hajlamosabb a betegségekre, ideg-, elme- és egyéb nyavalyákra, infarktusra, öngyilkosságra, akkor még nem is beszéltünk az iszákosságról, gyomorbetegségről, és ha beüt a baj, lehangolt ápolók, szomorkás mosolyú orvosok vigasztalják legyintve.

Beszélgetés Orbán Viktorral


I.

Beszélő: Mi a magyarázata annak, hogy a Fidesz komoly társadalmi bázis nélkül is ilyen jelentős választási sikert ért el?

Orbán Viktor: Nem igaz a kérdésben foglalt előfeltevés, mert van bázisa a szervezetnek. Mi sem létszámban, sem hatásban nem vagyunk alábbvalók más pártoknál. Mindenütt megvolt az a néhány meghatározó egyénisége a Fidesznek, aki a helyi politikát kiválóan csinálta.




avagy: vigyázz, Demszky!


Jelképes értékűnek tartom, hogy a Szeta alapító tagja, a frissen megválasztott budapesti főpolgármester, Demszky Gábor első „éles” ténykedése a hajléktalanok problémájának megoldása lett volna. Ez (is) arra irányítja a figyelmünket, hogy a lakáskérdéssel az új fővárosi önkormányzatnak halaszthatatlanul foglalkoznia kell. A megoldás kulcsa a főpolgármester kezében van, még akkor is, ha az önkormányzat többségi döntése szükséges egy átfogó koncepció elfogadásához.

A szociális bérlakások intézménye minden kultúrállamban létezik.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon