Skip to main content

Belföld


Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Vasárnapról hétfőre virradóra véget ért az új magyar demokráciát megrázó első nagy társadalmi válság. Megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy a szemben álló felek rendelkeztek a kellő bölcsességgel, és kölcsönös engedményeket tettek. Az élet – úgy tűnik –visszatér a megszokott kerékvágásba.

avagy hogyan látta a Televíziós Kamara szerint a televíziós kamera a benzinháborút


Persze Pálfy G. István, a Tv-híradó főszerkesztője valószínűleg így is gyalázkodásnak minősítette volna a vitát, hiszen néhány nappal korábban a Nap Tv-ben a következőket nyilatkozta Forró Tamásnak: „Úgy érzem, hogy itt sokan üvöltenek együtt a farkasokkal, és sokan közülük azt se tudják, hogy miről van szó.

Beszélgetés egy taximenedzserrel


A taxis megtette kötelességét, a taxis mehet – mondották a kommentátorok, oknyomozók és tanácsadók a heveny kríziscsúcs elmúltával. Most már ők foglalják el a főteret, ők csavargatják a kormány fülét. Helyes, de azért az alsóbb szintű tapasztalatok se sikkadjanak el teljesen!


Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most már talán valamennyien egyetértünk abban, hogy Magyarországon a múlt héten nem valamiféle benzinár-válság zajlott le, hanem nyílt politikai válság. A szabad demokraták nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az események kimenetele végül is a tárgyalóasztalnál dőlt el. Örülünk annak, hogy nem került sor karhatalmi erőszak alkalmazására; örülünk annak, hogy a tiltakozó megmozdulás résztvevői mindvégig megőrizték fellépésük békés jellegét, és örülünk a megegyezésnek is.

De ne higgyük, hogy ezzel a politikai válságnak is vége van.


1990. október 31.


Mélyen tisztelt polgártársak! Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim!

Ez a nap fordulópont az életemben, s azt hiszem, képviselőtársaim életében is: mostantól mindenért, ami ebben a városban van és történik, megkülönböztetett módon felelősnek kell ereznünk magunkat. Akkor is, ha víg kedvvel gyalogolunk.

Szeretném azzal a fogadalommal kezdeni működésemet, hogy amikor csak lehet, új tisztemben is gyalogolni fogok, mert azzal nem sok mérget juttatok polgártársaim tüdejébe. Önöket is arra kérem, hogy minél kevesebbet autózzanak mindannyiunk érdekében.





Az elmúlt hétvége válságát a kormány és az érdekvédelmi szervezetek megegyezése zárta le. A hétfői parlamenti vita, amely vasárnap délután még kíméletlen politikai pankrációnak ígérkezett, a viharos események utórezgése volt csupán. Az országgyűlés békehangulatát a miniszterelnök vasárnap este sugárzott tévéinterjúja alapozta meg. Antall József, bár aligha volt vétlen abban, hogy a kormány az utolsó pillanatig hajthatatlannak látszott, betegszobájából a higgadt tolerancia hangján szólalt meg.


A rendi ellenállástól a lakásfoglalásig

A polgári engedetlenséget a középkor már ismerte, de akkor még nem polgári, hanem úri engedetlenség volt, nemesi előjog. A rendek „ellenállási joga” joggá emelte azt, ami most képtelenségnek tűnik. A rendi alkotmányok, törvények egy csoportja törvényben adott jogot a rendeknek, hogy az uralkodó intézkedésének végrehajtását megtagadják – vele szemben a polgári engedetlenséghez hasonló ellenállást tanúsítsanak, ha úgy ítélik meg, hogy az intézkedés ellentétes az ország írott alkotmányával vagy szokásjogával.



Elvi és szellemi kapcsolataim az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel és számos tagjával messze megelőzte e szervezetek párttá alakulását. A kölcsönös baráti és elvbaráti kapcsolatok öregbedtek hazatérésem után. A Fidesz azzal is megtisztelt, hogy tiszteletbeli tagjává választott, ezt a viszonyt komolyan tovább kívánom ápolni.

Már az országos választások előtt arról győződtem meg, hogy nemzetünk megújulásának előfeltétele az összes progresszív erők összefogása nagykoalíciós kormány formájában.



A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetősége tiltakozik amiatt, hogy a szövetség főtitkára, Tímár Péter úr fölfüggesztette a stúdió pénzeinek kifizetését. Így a tagok jelenleg nem vehetik fel a már korábban elfogadott szinopszisaik megvalósításához számukra jóváhagyott összegeket – amelyek persze az idők során amúgy is jelképes mennyiségűekké zsugorodtak –, a laborvezető nem kapja meg havi illetményét, és így tovább.

Beszélgetés a kormánypárti tüntetések egyik szervezőjével


Beszélő: Első élményeid?

Bégány Attila: Csütörtök este csak azt hallottam, hogy tiltakoznak. Még pénteken délelőtt sem fogtam fel, hogy a blokád ilyen méretű. Azt gondoltam, hogy rövid időn belül vége lesz; ilyet nem lehet csinálni, ezt nem támogathatja egyik parlamenti párt sem.

Beszélő: Mit gondoltál, hogyan lesz vége?

B. A.: Azt gondoltam, minden felelős politikai erő elítéli azt, ami törvénytelen.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon