Skip to main content

Belföld

Az Alkotmánybíróság – az ügynöktörvényről


Shylock kiáltja ezt, amikor a bírói talárt öltött Portia kimondja: kivághat egy font húst Antonio szíve tájáról. Aztán Gratiano ismétli meg Shylock mondatát gúnyosan, hisz az egy font húshoz egyetlen csepp vér sem jár. Antonio megmenekült.

Kilenc kiszámíthatatlan úr

Akik 1992 márciusában – a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény alkotmányellenességének kimondásakor – az öklüket rázták, és az Alkotmánybíróság felszámolását követelték, most áldhatják az akkori ellenzéket, hogy megvédte az Alkotmánybíróságot parlamenti többségük gőzhengerével szemben.





Az igazsághoz és a történet lényegéhez tartozik azonban, hogy nem a HVG nov. 26-i számában megjelent Kocsis Györgyi-cikk, hanem egy a Népszavában publikált cikksorozat keltett komolyabb visszhangot. Olyannyira, hogy a televízió Híradója és A Hét is foglalkozott a Kordaxszal. Miért ilyen későn (és hézagosan) reagált az állítólag szenzációéhes sajtó? A lehetséges válaszok előtt érdemes áttekinteni az előzményeket.

Cégtermelés

Kelemen Ivánt a rendszerváltás a Nívó Vegyesipari és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöki székében találta.




Bizottságok, 1964–1990

 
1964 nyarán, a szaporodó válságjelek nyomán, Nyers Rezső, Friss István és Párdi István részvételével alakult egy háromtagú bizottság a gazdaságirányítási mechanizmus tapasztalatainak összegzésére. A tervezett reformkoncepció e vizsgálat eredményein alapult. 1964 végétől, Nyers Rezső irányításával, 11 albizottságban kezdődött az új gazdasági mechanizmus kidolgozása.


Hogy a téma államháztartási, az is jól mutatja az idők változását. Az államháztartási reform nem valósulhat meg széles társadalmi támogatás nélkül, így a hivatalos megokolás. A bizottság tehát arra jó, hogy elsimítsa a reformintézkedések keltette ellentéteket. Ez már ismerős a régi időkből, akkor is sokat számított az összeboronálás, amely abban a technikában csúcsosodott ki, hogy kiket vonnak be a szóban forgó bizottságba.


Január

Mint rendesen, mulatozással és áremeléssel kezdődött 1994 is. Drágább lett a tej, a hús, a közlekedés, a telefon. A gyógyszerárváltozás miatt a pesti gyógyszertárak csak ötödikén nyitottak. Emelkedett a vízszennyezési bírság és a Népszava ára.



Az intézetnek ma hatvanhárom neveltje van. Többségük szüleik akarata szerint, mások a gyámhatóság közbenjárásával kerültek az állam oltalmába. Iskolakerüléssel, csavargással kezdték, aztán kisebb-nagyobb stiklijeik miatt a nevelőintézetek sorra lepasszolták őket. A végállomásra, a Bokrétába már szabálysértések, súlyos és kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetése után jutottak. A délelőtt folyamán a neveltek jó része az épületen kívül, iskolában, munkában van. Akik bent maradnak, a folyosón ténferegnek; esetleg videóznak, rexeznek.

A gyermekvédelmi törvény


Gyermekvédelmi szakemberek gyakran hivatkoznak a német hajómodellre. A bűncselekményt elkövető gyerekeket nevelők kíséretében egy kiszuperált, de még működőképes hajóra ültetik. A hajó kifut a nyílt tengerre – irigy rossznyelvek szerint világ körüli útra indul –, az utasok pedig megtanulhatják, hogy a fedélzeten csak konstruktív magatartással lehet boldogulni.

A hazai gyermekvédelmi rendszer elmúlt évtizedei végeérhetetlen hajóutazásra ítélték a beutaltak tízezreit.



A szegény embert és a veszélyeztetett gyereket még az ág is húzza.


1994. október 17-én a zuglói gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelőintézetbe utalta Huszka Ottó Ond Vezér úti lakos hat kiskorú, 1981 és ’88 között született gyermekét, egyúttal csecsemőotthoni elhelyezést rendelt el újszülöttjük számára. Korábbi intézkedésük nyomán az édesanya szüleinek gyámsága alá került két legidősebb gyermekük. A kilenc gyerekből most egy sincs otthon.

A gyámügyi ügyosztály vezetője nem látja indokoltnak, hogy nyilatkozzék a Beszélőnek döntésük hátteréről, mint mondja, ez az eset a Nők Lapja profiljába tartozik.



Csinos reklámbetét színesítette a Híradó december 15-i, csütörtöki adását. Választási kampányfilmnek is megtette volna. Szöllősi Istvánnét, a szocialista országgyűlési képviselőt, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) nagy hatalmú elnök asszonyát volt hivatva népszerűsíteni. Láthattuk, amint a magyar vaslady sokat sejtetően, a győzelemre születettek magabízó, derűs mosolyával az arcán végigvonult a Parlament folyosóján.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon