Skip to main content

Belföld


Egy nappal azután sikerült, hogy az Állami Vagyonügynökség kihirdette: a HungarHotelsre kiírt pályázat nyertese az American General Hospitality, melynek 57,5 millió dollárért adja el a szállodatársaság részvényeinek felét. Horn erre föl bejelentette: a Kormányzati Ellenőrzési Irodával 22-ig kivizsgáltatja a tranzakciót, s ennek alapján ő maga „dönt”, mégpedig épp időben, hiszen az amerikaiaktól csak 23-ra várják a végleges választ.

Az olvasó már tudni fogja, hogy „dönt” a miniszterelnök. A legvalószínűbb, hogy nem történik semmi, és az üzlet csak nyélbe üttetik.



Talán kezdjük a pótköltségvetési törvénnyel. Van ennek egy indoklása – ez különben nem szokott megjelenni a közlönyben –, ami a lehető legszabatosabban fogalmaz, hogyaszongya: „A 39–41. paragrafusban szereplő javaslatok azt célozzák, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak jogállásáról, a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvények, illetve más bérrendszerek (pl. hivatásos katona, rendőr) hatálya alá tartozók körében 1994 hátralévő időszakában 13.


Ezt azzal indokolják, hogy, ha már elkezdték, be is kell fejezni a bankkonszolidációt.


A koalíciós pártok által kidolgozott többségi választási rendszer a következő négy évben is nagy hatalommal bíró kerületi önkormányzatokban nagyarányú átalakulást eredményezett. Ha az eredeti jogalkotói szándék a helyi politikai váltógazdaság megteremtése volt, akkor a választások igazolták a rendszer működőképességét. A testületek zömében mostantól mások foglalnak helyet, mint korábban. A kerületi képviselő-választások egyértelmű vesztese az SZDSZ. A szocialisták 1990-hez képest előretörtek, a májusi gátszakadáshoz viszonyítva azonban mérsékeltebben szerepeltek.


„Önmagában nem kivetnivaló, hogy itt valamilyen megállapodás született” – értékelte hétfőn a parlamentben a szabad demokrata Bauer Tamás az ÉT-egyezség költségvetési kihatásait. Nagy dicséret ez tőle, hiszen tíz nappal korábban, amikor rosszak voltak a megállapodásra a kilátások, „gyengének” nevezte a szakszervezeteket, amiért sehogy sem akarják rászánni magukat az önkéntes korlátozásra, „mert attól félnek, hogy bármilyen kompromisszumot kötnek, a tagság nem fog bízni bennük”.


A társasházi lakástulajdonosok tévednek, ha azt hiszik, hogy biztos a fedél a fejük fölött, ha becsülettel fizetik a rezsit és a közös költséget. Nem biztos, mert attól még kaphatnak a Díjbeszedő Rt.-től milliós adósság befizetésére felszólító levelet és számlát. Ha nem fizetnek, fizetési meghagyást kapnak, ha kifogással élnek, polgári pert akasztanak a nyakukba.


– Iszonyatos kiabálásra lettem figyelmes – emlékszik vissza a történtekre a Kálóékkal egy házban lakó Skoda Sándorné –, aztán a folyosóra érve láttam, hogy vagy tíz rendőr megy befele az Istvánék lakásába, törnek-zúznak, utána meg a lábánál fogva vonszolják a kapu felé a szerencsétlen, eszméletét vesztett embert. Csupa vér volt az István, az eleven húsa látszott végig a hátán, a karján. Ütötték, fejbe rúgták.


Immár 16 személlyel szemben folyik az eljárás a Farkas Györgyék háza elleni támadás miatt. Mind a 16-an rendes hétköznapi életüket élik. Időközben a megyei bíróság azt a két személyt is szabadlábra helyezte, akiknek az előzetes letartóztatását az első fok még jónak látta.


Az országgyűlési választások és a helyhatósági választások szabályai különböznek, de jelentősen módosult magának az önkormányzati választásnak a rendszere is 1990-hez képest, ezért sem a ’90-es önkormányzati választások eredményeivel, sem a ’94-es parlamenti választások eredményeivel nem lehet összevetni a mostani adatokat. Vegyük sorra a két önkormányzati választás rendszeréből adódó különbségeket:

Különbségek

1.





Ritkán vesz nyomozás akkora fordulatot, mint amekkorát Gyöngyösön vett november 12–14-e között.

November 11-én este „tíz perccel a Dallas után” Molotov-koktélok repültek be Farkas György cirokseprű-készítő és vasgyűjtő-kereskedő gyöngyösi, Jókai utcai házának ablakán. Pont oda, ahol a kétéves Fruzsina feküdt szüleivel, ifjú Farkas Györggyel és Györgynével. (Egyébként néhány hónapja a ház falára „ismeretlen tettesek” felfestették: meghaltok, cigányok!) A család és a szomszédság kimentette a kislányt, eloltotta a gyorsan terjedő tüzet, majd a férfiak a támadók nyomába eredtek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon