Skip to main content

Belföld


A kormányülést követően Bokros Lajos pénzügyminisztertől és Kökény Mihály népjóléti államtitkártól egybehangzóan azt hallhatta lapunk, hogy az utolsó pillanatban a „rászorultsági alapú” gyermekgondozási segély kontra anyasági támogatás ügyben simultak el a nézetkülönbségek a két tárca között. A népjólét inkább lemondott volna a szüléskor 10 ezer Ft-ra rúgó anyasági apanázsról, csak hogy a „gyermekgondozási juttatás” elnevezéssel egyazon kalap alá vont gyedet és gyest 2 évig továbbra is jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül adják.


A kormánycsomag értelmében a Magyar Televíziótól el kell bocsátani ezer embert. Ennyit lehet tudni. Semmi többet. Hiába próbáltunk több információt szerezni: nincs. Csak ennyi: el kell bocsátani ezer embert. Nagyon helyes. Vagy nagyon helytelen. Attól függ.


A rugalmasság különösen a szakszervezeti oldalon meglepő. Kérdés, hogy meddig tart. Egyelőre ugyanis a legnagyobb konföderáció, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) véleménye számított: olyan „alternatív” javaslatcsomagot vonultatott föl a kormány stabilizációs terveivel szemben, amelyet a másik öt szövetségnek sem magáévá tenni, sem visszautasítani nem volt ideje. Az emiatt adódó presztízs- és kompetenciaproblémát olyképp oldották meg, hogy míg de jure az oldal soros elnöke, dr.


Természetesen készültek háttérszámítások a családipótlék-rendszer átalakításához, de hogy éppen 9 milliárdot lehet ezzel megtakarítani, az inkább követelmény, mintsem e számítások eredménye – mondotta Draskovics Tibor PM-államtitkár a múlt pénteki sajtótájékoztatón. A legkevésbé sincs eldöntve, hogy milyen is lesz az az új csp-rendszer, csak az biztos, hogy 9 milliárddal kevesebbe kell kerülnie 1995-ben, mint amennyibe a jelenlegi szisztéma kerül. Jövőre pedig 24-25 milliárdot kell a családi pótlékon spórolni. Minden egyéb, amit erről a PM mondott eddig, csupán ötlet.


Az elmúlt hét végén mintegy 90 ezer ember tiltakozott a prágai Óváros téren a Klaus-kormányzat szociális törvénytervezetei ellen. A dolog nemcsak azért meglepő, mert a csehek nem olyan tüntetősök, hanem azért is, mert a tömegdemonstrációra egy olyan országban került sor, amely 10 milliárdnyi költségvetési aktívummal, 10,1%-os inflációval, 3,1%-os munkanélküliséggel, 2%-os GDP-növekedéssel zárta az elmúlt évet.


A közvélemény rút orvtámadásként élte meg a kormány stabilizációs csomagját és különösen annak a családi támogatásokat érintő részét. Ezt az érzést erősítette Kovács Pál népjóléti miniszter lemondása is. A leköszönő miniszter ugyanis kijelentette: számára a személyi jövedelemadózásnál a gyerekek után járó kedvezmény megszüntetése volt az első baljós jel 1994 decemberében. Ezért a mostani csomagban tervbe vett intézkedéseket a káros tendencia megerősödéseként értékeli, és elfogadhatatlannak tartja.


Az egypárt- és tervutasításos rendszer nem is olyan távoli időszakában az egyes érdekcsoportokat képviselő nómenklatúra arra törekedett, hogy a párthierarchiában – a központi bizottságban, a politikai bizottságban, az egyes munkabizottságokban – minél előnyösebb pozíciókat szerezzen, a kapott koncokra alapozva hűséges klientúrát építsen ki, s e szövevényes kapcsolatok hálóját minél hatékonyabban használja fel az újraelosztási csatákban személyes hatalmának növelésére.

Ennek a nómenklatúrának alapvető érdeke volt, hogy a rendszerváltás során minél többet átmentsen a régi gyakorlat



A pénzügyminiszter 170 milliárdra taksálja azt az összeget, amennyivel a március 12-i megszorító csomag hatására még az idén csökken az államháztartás hiánya. Az összeg megoszlásáról azonban lapzártánkig csak csöpögtetett információkat közöltek. Annyi ismertté vált, hogy az államháztartás hiányát az eredetileg elfogadott 283 milliárdról 200 milliárdra kívánják lefaragni.

A március 12-i kormánycsomag lakásépítési fejezete


A gazdaságélénkítő kormányzati ambícióknak kedves területe a lakásépítés ösztönzése különféle támogatásokkal. A lakosság építési kedvét viszont oly aggasztóan megcsappantotta az építési költségek áfa-visszatérítésének korlátozása (ezt viszont kíméletlenül keresztülvitte a kormányok másik, a költségvetési bevételek növelésére irányuló ambíciója), hogy 1993-ban a lakásépítéshez adható ún. szociálpolitikai kedvezményre szánt összegnek is csak a kétharmadát lehetett felhasználni.

Egy meghiúsult és megvalósult szakszervezeti frigyről


Alighogy tavaly májusban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájából kivált szakszervezetek létrehozták a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligáját (SZSZDL), aláírtak egy együttműködési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségével. A felek kinyilvánították egyesülési szándékukat, és felállítottak egy egyeztető bizottságot, az 1994. dec. 31-re tervezett unió előkészítésére és a közös érdekvédelmi stratégia kialakítására. Megegyeztek abban is, hogy az idei üzemi- és közalkalmazottitanács-választásokon közös jelölteket indítanak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon