Az egypárt- és egylaprendszer éveiben az Esti Hírlap volt az egyetlen bulvárlap. Fénykorában negyedmillió példányban kelt el délutánonként a főváros utcáin, és szép nyereséget hozott a pártkiadónak. Azután elszaporodtak a pártok, a lapok és a laptulajdonosok. 1990-ben az Esti Hírlap többségi tulajdonjogát a szerkesztőség beleegyezésével Robert Maxwell szerezte meg.

A tavaly októberben hatályba lépett rendőrségi törvény szerint a rendőrség ismét különösebb faxni (parancs) nélkül sétálhat be magánlakásokba. A hajléktalanmenhelyeken novemberben kezdődtek a rendszeres razziák – noha a menhelyek nehezen tekinthetők magánlakásoknak. Az elsőként akciózó Budapesti Rendőri Ezred a körözöttek listáját tartalmazó új laptopját akarta kipróbálni – a rendőrség pedig általában a törvény betűjét és szellemét. A Máltai Szeretetszolgálat vonatához este 11 tájban érkeztek a rendőrök, és éjfélre már végeztek is a mély álomból felvert 120 ember ellenőrzésével.

A sztrájk meghirdetése nem a kongresszus feladata, jelentette ki újságírók előtt Nagy Sándor, az MSZOSZ újraválasztott elnöke. Pedig korábban világgá kürtölték: a május 5–6-i nagy szakszervezeti találkozó majd választ ad arra, hogy a kormány nem enged a március 12-ből, és hogy néhány ötlet kicsipegetése után elveti az MSZOSZ „alternatív csomagját”. A választ, szögezte le utólag Nagy Sándor, a kongresszus által elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Ám a nyilatkozat kissé diplomatikusra sikeredett.

Előző kongresszusán, 1991 novemberében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kilépett a nagypolitika színpadára: ellentétben a kékkel, amely az SZOT-ból MSZOSZ-szé alakulás óta a szövetség „hivatalos” színe, nyíltan és egyértelműen vörössé vált (Beszélő, 1991. nov. 30.), még ha van is neki mutatóban egy kereszténydemokrata platformja. A színvallás bölcsnek bizonyult: az MSZOSZ az MSZP-vel karöltve mászott ki a politikai karanténból, amint azt az 1993.

A miniszterelnöktől, aki médiatörvény hiányában még mindig a tévéelnök munkáltatója, világos jelzések érkeztek arról, hogy elégedetlen a tévéhíradóval, noha a főszerkesztő személyében már jóval a választások előtt, 1994 márciusában megállapodtak a tévé élére kiszemelt Székely Ferenccel. (Akkor az MSZP még úgy képzelte, hogy a médiatörvény gyors elfogadásáig Székely kormánybiztosként vezényli majd a tévét.) E jelzések – értesüléseink szerint – olykor telefonon érkeztek esténként a tévé elnökéhez, például 1994.

„A valódi kérdés nem az, hogy kapitalizmust akarunk-e, hanem hogy milyen legyen az a kapitalizmus” – mondta a Baloldali Tömörülés tagjainak – a kádárista nosztalgiáktól tartókat megnyugtatva – Hajdú János ismert újságíró és parlamenti képviselő. Nos, a két összejövetel azt tükrözte: a szocialista párton belül körülbelül annyi válasz van e „valódi kérdésre”, ahány a magyar politikai paletta egészén.

Tőkekoncentráció és szegénység

Békesi László ismét előadta két jól ismert, szociáldemokratának alig nevezhető alapgondolatát.

Május 18., este, a Köztársaság téren. A legnagyobb párt székházában is elcsitultak a politikai viták, villanyoltás előtt az ügyvezető elnök is nyugodtan megihatta a nap első pezsgőfröccsét. Az ország legnagyobb színházába is gyülekeztek az opera szerelmesei.

A téren bolygó lelkek: öregek, gyerekek, ifjak, kutyák. Alvás előtt egy kis mozgás, egy szippantásnyi friss lég, meg majd az eb is reggelig nyugton marad.

Május 16-án délelőtt elkezdődött a Bokros-csomag részletes vitája az Ország Házában. A képviselők két órácskát vitatkoztak, azután ebédeltek, azután egyéb parlamenti ügyekkel foglalatoskodtak, sötétedés után pedig újra a csomagban kotorásztak.

Nyúzott autósok

„A gazdasági stabilizációs csomag nagyon sok réteget durván bánt, egyszerűen nem kímél” – fakadt ki Demeter Ervin (MDF) este tíz után.

„Nehéz feladat ez számomra, gyerekorvos vagyok – mondja Őry Imre SZDSZ-es alpolgármester, aki a nyolcvanas években még az Egészségügyi Minisztérium gyermekvédelmi osztályát vezette. – De ha a várost meg akarom védeni, és a gyerekeket meg akarom menteni, akkor ki kell őket lakoltatnom.” Szívélyes ember, nem zökken ki nyugalmából.

Jelenlegi ismereteim szerint az idén éppen az önkormányzatokat érinti legkevésbé a kormány intézkedéscsomagja – nyilatkozta a Népszavának Kara Pál, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzatokkal foglalkozó helyettes államtitkára. Az érdekelteket ez azonban aligha zsongatta el. Az ország majd 3200 önkormányzatának mostanság elfogadott büdzséi ugyanis általában jóval takarékosabbak, mint még tervezetkorukban.