A gazdaságélénkítő kormányzati ambícióknak kedves területe a lakásépítés ösztönzése különféle támogatásokkal. A lakosság építési kedvét viszont oly aggasztóan megcsappantotta az építési költségek áfa-visszatérítésének korlátozása (ezt viszont kíméletlenül keresztülvitte a kormányok másik, a költségvetési bevételek növelésére irányuló ambíciója), hogy 1993-ban a lakásépítéshez adható ún. szociálpolitikai kedvezményre szánt összegnek is csak a kétharmadát lehetett felhasználni.

A kormánycsomag értelmében a Magyar Televíziótól el kell bocsátani ezer embert. Ennyit lehet tudni. Semmi többet. Hiába próbáltunk több információt szerezni: nincs. Csak ennyi: el kell bocsátani ezer embert. Nagyon helyes. Vagy nagyon helytelen. Attól függ.

A kormányülést követően Bokros Lajos pénzügyminisztertől és Kökény Mihály népjóléti államtitkártól egybehangzóan azt hallhatta lapunk, hogy az utolsó pillanatban a „rászorultsági alapú” gyermekgondozási segély kontra anyasági támogatás ügyben simultak el a nézetkülönbségek a két tárca között. A népjólét inkább lemondott volna a szüléskor 10 ezer Ft-ra rúgó anyasági apanázsról, csak hogy a „gyermekgondozási juttatás” elnevezéssel egyazon kalap alá vont gyedet és gyest 2 évig továbbra is jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül adják.

A tizenegy országos kisebbségi önkormányzatból tíz különösebb problémák nélkül megalakult. A Fővárosi Önkormányzat üléstermében alakultak meg. A legkisebbeket 14-20 elektor választotta meg, a legnagyobbat, a németet kb. 700. Minél kisebb a kisebbség, annál kisebbek a gondok.

Régóta költik a szociális kiadások lefaragásának hírét, a március 12-én bejelentett stabilizációs csomag mégis úgyszólván váratlanul érte a társadalmat és a szakmabelieket. Alábbi összeállításunkban előbb a pénzügy, majd a népjólét fölkészültségét vesszük szemügyre. Megkísérlünk leltárt adni a csomag pénzügyi hatásairól is.

Egy kis demagógia

A kormány legutóbb tervbe vett megszorító intézkedéseire legelőször a diákság válaszolt szervezett, nagy tömegeket megmozgató tömegdemonstrációval. De nem ez volt a diákság első megmozdulása az utóbbi kormányok intézkedései avagy tervei ellen. Az utóbbi évek tüntetéskrónikáját áttekintve szembetűnő, hogy a leggyorsabban és a leglátványosabban az egyetemi és főiskolai hallgatók reagáltak az őket hátrányosan érintő szándékokra és intézkedésekre. A diákfelvonulásokat szinte egyik kormány, illetve kultuszminiszter sem úszta meg az elmúlt fél évtizedben.

Számítottál a március 12-én bejelentett intézkedésekre, vagy váratlanul értek?

Természetesen számítottam, de aki immár 12 éve foglalkozik szociális ügyekkel, abban óhatatlanul kialakul egy elfogultnak is mondható szociálpolitikai értékrend, és ezt sérti ez a kormányintézkedéscsomag. A hivatal nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy van ebben a csomagban 8-10 olyan intézkedés, amelynek a végrehajtása a népjóléti miniszter felelőssége. Ha maradok, vállalom, hogy egy olyan lépéssorozatot hajtok végre, amelynek egyetlen gondolatával sem értek egyet.

Az azonnali kérdések órájában csapatverseny folyik. Nem azonnali kérdéseket, interpellációkat a saját szakállára is benyújthat a képviselő, de az azonnali kérdések órájában csak az játszhat, akit a csapatkapitány a pályára küld. Az azonnali kérdéseket legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a frakcióvezető nyújtja be, és a kérdést az általa kijelölt képviselő mondja el. Az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok, a többi körben pedig az összes képviselőcsoport jelöltjei tehetik fel kérdéseiket erősorrendben. Legjobb esetben is három kérdés juthat egy frakciónak.

„A Csehszlovákiával való jó viszony elsőrendű politikai kérdés” – mondta és írta negyven évvel ezelőtt, 1955 novemberében a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) politikai bizottsága.

A mindössze öt főre zsugorodott SZDSZ-frakció tagja – a párt kerületi polgármesterjelöltje – Groó Rudolf szerint a decembertől egyfős abszolút többséggel rendelkező szocialisták szeretnék a (most zárult négyéves) múltat végképp eltörölni. Gazdálkodási koncepciójuk nincs, de azért – biztos, ami biztos – lerombolják a korábban létrehozott szervezeteket.