Skip to main content

Önkormányzat

avagy a köztársasági régens megkegyelmez az önkormányzatnak


New Yorkban minden nőt megerőszakolnak, aki estefelé a Central Park közelébe merészkedik. Történt, hogy egy éjszaka egy ifjú hölgy megindult a park belseje felé. Amikor a szatír előugrott a fák közül, a hölgy villámsebesen ledobálta ruháit. A szatír zavarba jött, hátat fordított és futásnak eredt…
Világvárosi adoma

Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár (aki Budapest első számú vezetőjének tekinti magát) személyesen vette kezébe az ügyet.




Múlt csütörtökön az ellenzékben lévő MDF-frakció bizalmatlanságot jelentett be Koppány Zoltán polgármesterrel (SZDSZ) szemben a VIII. kerületi önkormányzat testületi ülésén „a városháza általános működésével kapcsolatban fellépő általános elégedetlenség” címén. A testület, melyben 18-an az SZDSZ, 6-an a Fidesz, 11-en az MDF színeiben jutottak be (rajtuk kívül tagja még egy szocialista és egy független képviselő), 18:14 arányban megszavazta a bizalmatlansági indítványt.

– a Vérmezőről


Fél például dr. Radó Dezső professzor, a főváros egyik legjobb ismerője, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke. Félt már akkor is, amikor a metróépítkezés felvonulási épületei álltak itt. Igaz, ami igaz, a metró már jár, a felvonulási épületek helye újra zöld. Egyelőre.

Pártállami fák alatt


A cserjék, bokrok, fák nyelik a széndioxidot, és termelik az oxigént.




Óriási üzletet tudnék csinálni. Beindítanám a propagandagépezetemet s fantomszervezetem segítségével kürtölném szerteszéjjel, hogy az a legjobb, ha a bérlők megveszik bérleményüket, tulajdonosokká válnak, mert ők majd rendben tartják, erre csak ők képesek. Közben rémisztgetném a lakosságot, a lakbéreket sokszorosára emelik. Búgó szirénhangommal mindent el tudnék hitetni, amit csak akarok.


Egyes felmérések szerint az elmaradt felújítási munkák elvégzéséhez mintegy 200 milliárd forint lenne szükséges. Ma senki sem tudja megmondani, hogy ezt az igen nagy összeget ki és milyen keretből fogja biztosítani. Kétféle módon kívánt az állam szabadulni ebből a helyzetből. Az egyik módszer a lakásbérek emelése volt, melyet a hetvenes évek végétől kezdve hajtottak végre, előbb csak mértékletesen, a családok teherbíró képességét is figyelembe véve, majd a nyolcvanas évek végétől gyorsabb ütemben.

avagy az önkormányzatok magányos harca


Erzsébetváros polgármestere beiktatásakor jelképesen leverte öltönyének hajtókájáról SZDSZ-jelvényét és kijelentette, hogy pártatlan marad, amíg tisztségét betölti.

Akkor, 1990 őszén úgy láttuk, helyesen tette. Nem gondoltuk, hogy az omladozó bérházak, szociális segélyek, pedagógusi fizetések problémáját ideológiai alapon meg lehet oldani. Akkor még túl lelkesek voltunk, mindnyájan hittünk abban, hogy hamar rendet csinálunk az IKV háza táján, és a bérlőket is gyorsan tulajdonhoz juttatjuk.


Kemény Istvánnal beszélget Langmár Ferenc


Milyen értékű vagyon fölött rendelkezik a főváros, s ennek mekkora része kerül a BVK fennhatósága alá?

– A vagyon értékére a legbizonytalanabb becslést sem tenném. Annyit lehet csak megkockáztatni, hogy elérheti a többmilliárdos nagyságrendet. A közgyűlésen és a korábbi tárgyalások során abban állapodtunk meg, hogy a BVK a vagyonát csomagokban kapja meg. A részvényekkel, a különböző értékpapír-fajtájú vagyonrészekkel kezdődik majd a vagyonátadás.

Világosan látszik, hogy a főváros teljes vagyona soha, vagy csak nagyon hosszú idő után kerül a BVK-hoz.





Szegény a peremen, szegény a központban

A félmilliós cigányság ügye ma az ország talán legnagyobb gondja. Különösen azért, mert szétválaszthatatlanul összefonódott a szegénységgel. A cigánysággal szembeni türelem csökkenésének viszont egyik oka a társadalom általános lelki erőnlétének romlása.



December, cigánygettó a Csikágóban. Tizennégy éves cigánylány egy szál nyári ruhában, papucsban, karján csecsemővel. „Rendes magyar emberek” a szomszédságból panaszkodnak erre a „mocskos”, „lusta”, „zajos” fajtára. Engem az Üllői úti aluljáróban néhány cigány zsebmetsző már másodszor próbál megkopasztani, de szemfüles vagyok. A fiúk a harmadik találkozáskor meg megismernek, és széles vigyorral kitérnek az utamból. Belátják, reménytelen eset vagyok. A családsegítőben már jobb a státusom.

Beszélgetés Tatabánya polgármesterével


Korán érkeztem a városba, hogy legyen időm körülnézni, mielőtt fogad a polgármester. Tatabánya: 75 627 lakos él itt 29 000 lakásban. 185 bolt, munkanélküliség az országos átlagon, de gyorsan nő. Minden 1000 lakosból 162 az iparban dolgozik ma is, és 140-nek nincs meg az alapfokú végzettsége. A városkép vegyes: a várost több kisebb település összevonásával hozták létre 45 évvel ezelőtt, ezek a mai napig megőrizték vidékies arculatukat. Az emberek többsége a lakótelepeken lakik, ezek az iparfejlesztés idején épültek, amikor tömeges volt az idevándorlás.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon