A Középső-Józsefváros (a József körút–Rákóczi út–Fiumei út–Üllői út által határolt térség) már Budapest létrejötte, a városegyesítés előtt is jelentős mértékben beépült, de az itt található lakások túlnyomó többsége a városegyesítés után készült el.

Tűzfalak városa

Az 1872-es városegyesítés előtt életre hívott Közmunkatanács az „extenzív városfejlődés” elkerülése érdekében egy sor fontos intézkedést hozott.

Az Esély Családsegítő és Közösségfejlesztő Szolgálat fél évvel ezelőtt kezdte meg gyakorlati munkáját, egy hosszan tartó, feltáró jellegű kutatás után.

Ma még nem tudjuk: ment-e a világ előbbre attól, hogy egy csapat elszánt ember valamit akar. De annyi bizonyos: fél év elegendő idő ahhoz, hogy megalapozottan lehessünk borúlátóak. Az elmúlt fél évben kb. 600 ember keresett fel minket. A rendszeres látogatók, vagyis az ügyfelek 57 százaléka kivétel nélkül „összetett eset”.

A főváros nemrég megjelent programja nehéz feladattal került szembe: a pontos diagnózison túl Budapest sürgető tennivalóit kellett beleágyazni a város átfogó távlati tervébe. A tervezet erénye, hogy egyaránt mentes a hamis illúzióktól és a toldozó-foldozó megoldásoktól. A realitásokból kiindulva vázolja fel a jövő tervét, a jelen nyomasztó tényeit figyelembe véve.

A program tanulmányozása három területen késztet kérdések felvetésére. Az első egy demográfiai kérdés: milyen mértékű népességnövekedéssel” kell számolnunk a következő évtizedekben?

A szorongást, a félelmet viszonylag könnyen meg lehetett szokni: aki belekerült a szamizdatkészítésbe, a „mozgalomba”, hamar rájött, hogy a „BM” lehallgatja, követi, zaklatja a demokratikus ellenzéket, de tartósan börtönbe zárni, komolyan bántalmazni nem bírnak vagy nem akarnak már senkit. A félelemnél sokkal rosszabb volt a tehetetlenség, a frusztráció, ha valami nem sikerült, ha valamit, ami már majdnem készen volt, az utolsó pillanatban felfedeztek, meghiúsítottak.

A nyár közepén kész lett az Otthonház. A Heves megyei közgyűlés finanszírozta – pályázat útján nyert támogatásból – a Hevesber-Invest Kft. kivitelezte az építkezést. A ház üres: még nem lakják.

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Vállalkozási Iroda a műszaki átadást-átvételt követően a GYIVI igazgatójának adta át a kulcsokat a bebútorozásra szánt nyolcszázezer forinttal együtt. A tíz garzonlakás lakásonként két ággyal plusz pótágyakkal fölszerelve harminc személy befogadására is alkalmas.

1730 táján szőlőművelő napszámosok telepedtek meg a mai Józsefváros közepe táján – ez volt Pest első külvárosa. A XIX. század elejétől pedig a mai Belső-Józsefvárosban, a későbbi Nemzeti Múzeum környékén, a város zsúfoltságával elégedetlen, ám a kialakuló központfunkciókkal kapcsolatot igénylő arisztokraták kezdtek kerteket-palotákat építeni.

Ha úgy vesszük, azóta se változott semmi, ez a kétféle mozgás határozza meg Budapest környékét mind e mai napig.

Hazánk tájékozott polgárai előtt világosan áll, hogy gazdasági életünk egymással szembeható megfontolások harapófogójában vergődik. Egyfelől a nemzetgazdaság úgy szomjúhozza a működőtőkét, a szabad vállalkozás gyenge palántáit tápláló, éltető nedveket, mint a kiégett, cserepes föld az égi áldást. Másfelől viszont tudván tudjuk, hogy a könnyebben s gyorsabban felfakasztható pénzforrások társadalmi s gazdasági méreganyaggal súlyosan szennyezettek.

A Beszélő hasábjain megjelent cikkek is jól mutatják, nem akármilyen nehézségekkel kénytelen szembenézni a fővárosi önkormányzat. Ha lenne a városházi gondoknak és nehézségeknek valamiféle listája, akkor a vagyongazdálkodásban tapasztalható állapotok igen előkelő helyre kerülnének. A Demszky-program vonatkozó fejezetéből is kiderül: a korábbi tanácsrendszer nem hagyott hátra használható vagyonleltárt, a hiányos listákon szereplő ingatlanok és más vagyontárgyak piaci értékéről gyakran még becslések sem készültek.

A Közmunkatanácsnál 1945-ben megkezdett, majd a fővárosnál továbbfejlesztett Budapest Általános Rendezési Tervének felső szintű jóváhagyását 1956 márciusában Berei Andor, a Tervhivatal akkori elnöke azzal az indoklással akadályozta meg, hogy a Tervhivatalnál dolgoznak a főváros fejlesztési programján, amely hónapokon belül elkészül. Ez a program a Tervhivatalnál azóta se készült el, de évekig folyt a vita a rendezési terv vagy a fejlesztési program elsődlegességéről.

Városrendezésben, regionális tervezésben a nyolcvanas évekre végbement egy igen fontos szemléleti változás. Korábban a szakáginak nevezett fejezetek főként az egyes szakágazatok – oktatás, egészségügy, közlekedés, mezőgazdaság, ipar, vízgazdálkodás, energetika, idegenforgalom stb. – minisztériumi terveinek, elképzeléseinek a területi tervbe való beépítésére koncentráltak.