Sokért nem adnák Bécsben a háztulajdonosok, ha megszabadulhatnának régi s ezért keveset fizető bérlőiktől. A bérleti szerződés egyoldalú módosítása nem lehetséges, így a lakbér mértéke jórészt attól függ, hogy az illető bérlő milyen régen lakik ott, ahol lakik. Ha a tulajdonos leleményes, akkor műszaki okokra hivatkozva megszünteti a fűtést, eldugaszolja a szennyvízelvezető csatornát, vagy más hasonló meglepetéssel igyekszik pokollá tenni nemkívánatos bérlői életét.

A Szent Bértehén

A 720 000 lakott lakás több mint fele a századforduló táján épült.

A magyar Országgyűlés a nyári szünet előtt küszködött a lakástörvénnyel. A törvénytervezetről már korábban írtunk (Beszélő, 1992. május). Úgy gondoljuk, hasznos lesz, ha az olvasó megismerkedik más országok bérlakás-gazdálkodási gyakorlatával is. A példák talán meggyőzik az olvasót arról, hogy a lakáspolitika olyan dolog, amelyet nem lehet jól csinálni, csak rosszul vagy még rosszabbul. A törvényhozó a csapdák között válogathat. Ezen a héten az osztrák, a jövő héten az amerikai gyakorlatot vesszük szemügyre.

Nem bizonyult tehát ártatlannak az ötödik kerületi polgármester. A széles körű vizsgálat ellenére a végső elmarasztalás megmaradt a Xantus Judit jegyző elbocsátásával közvetlenül kapcsolatos mulasztásoknál és hatáskörelvonásnál, annak ellenére, hogy a bizottság egyik tagja, Szoldán Péter (Fidesz) a sajtóértekezleten bejelentette, hogy olyan gyanúra okot adó iratokat talált, amelyek alapján újabb felfüggesztést lát szükségesnek.

A pótléklesők

Szakad az eső, amikor megérkezünk az első házhoz. A hozzám beosztott amerikai fiú, Thomas Wise arcából kifut a vér. Döbbenten áll az összedűlni készülő verandás-szoba-konyhás hajdani parasztház közepén. Mellette egy harmincéves asszony, aki hat gyereket nevel – a családi pótlékból, mert férjétől nem kap pénzt. A házban „kézzel csinált” dobkályha, a ház mögött nagyon gondosan megművelt veteményes, amelyben a krumplitól a zöldborsóig minden megterem, ami a konyhára kell. Ebből főznek, másra nemigen jut. A mai ebéd édeskáposzta és zöldborsóleves.

Az V. kerületi képviselő-testület 1992. június 17-én felfüggesztette Mihályi Gábor polgármestert. Egyszer, korábban az SZDSZ-frakció néhány tagja már nekirugaszkodott a polgármester-buktatásnak, de a képviselőcsoport többsége akkor bizalmat szavazott Mihályi Gábornak, fő ellenlábasa pedig kilépett a frakcióból. A lappangó ellentétet az lobbantotta fel, hogy a polgármester június 15-én felmondott a jegyzőnek, Xantus Juditnak, és azonnal fel is mentette őt a munkaköréből.

Az SZDSZ–Fidesz választási koalíció elsöprő győzelme a városokban az önkormányzati választásokon nem sok dicsőséget hozott a nyerteseknek a nyilvánosság színe előtt. Főképp a fővárosban nem, ahol a hatalomgyakorlás rögtön azzal kezdődött, hogy a Fidesz felmondta a koalíciót, aztán a kerületi SZDSZ-es polgármesterek tömörültek ligába az SZDSZ-es főpolgármester ellen (Beszélő, II. évf. 12., 13.

Debrecen önkormányzatának június 22-i közgyűlésén már sokadik nekifutásra kísérelték meg az előrelépést, s hogy a munka hatékonyabb legyen, minden frakcióból egy-egy fővel kiegészítették az egyházi ingatlanok sorsának rendezésével megbízott önkormányzati bizottságot. Az alaphangot Mazsu János alpolgármester aznapi, a megyei napilapban megjelent nyilatkozata adta meg, amely keményen bírálván a katolikus egyház merev tárgyalási magatartását, tovább borzolta az egyházi kedélyeket.

Ha a polgármester közülünk való!

Erzsébetváros nem sorakozott fel annak idején a főpolgármester ellen. Az önkormányzati testület és a vezetők természetesnek vették és elfogadták, hogy döntéseiket összehangolják a fővárosi elképzelésekkel. A kerület szabad demokratái közül jó néhányan – látván más kerületek és a főváros viszályát – úgy gondolták, hogy az együttműködési készséget a polgármester szabad demokrata volta magyarázza: lám, helyesebb elkötelezett embert választani, mint „kívülről hozott” pártonkívülit.

Dél-Buda egyik legforgalmasabb közútja a Bartók Béla út. Sok ezren utaznak erre naponta autón, autóbuszon, villamoson. Reggel és délután egymást érik a hatalmas csuklós autóbuszok, a magyar ipar remekei: csak úgy ontják magukból a füstöt. Járnak azért itt villamosok is, de sajnos egyre ritkábban.

Bognár Szabolcs: Ma sem tudja senki, hogy 3–4000 hajléktalan van Budapesten, vagy tízszer annyi. Hiszen számos hajléktalan kimódolja magának, hogy ágya legyen valahol, és őket ezért nem látjuk a pályaudvarokon, a telefonfülkékben vagy a parkokban. Hadd ne mondjam el, mivel tud fizetni egy fiatal fiú vagy lány a szállásadónak, ha nincs pénze… A szerencsésebbek kollégiumban bujkálnak, vagy alkalmi ivócimborák kölcsönfekhelyén alszanak.