Skip to main content

Beszélő

SZDSZ-születésnap


Kedves szabad demokraták – szorítsuk meg egymás kezét társulásunk ötödik születésnapján. A névválasztás idején valaki azt javasolta, hogy legyen a nevünk szabad emberek szövetsége. Párt lettünk, SZDSZ, komoly intézmény, felelős tényező, történetünk van, amely jellemünk lenyomata. Ötévesnek lenni komoly dolog, mondtam tavaly a legkisebb fiamnak, de hát ő is hat már, s az SZDSZ is ígéri, hogy jövőre az lesz.


Hölgyeim és Uraim!

Ma esti beszélgetésünk tárgyáról nehéz megfelelő hangon szólni. Az ember könnyen a volt frontharcos szerepében találja magát, aki hajmeresztő hőstetteivel traktálja a jóindulatúan bóbiskoló közönséget. S ez még a kisebbik veszély. Nehezebben kikerülhető csapdát állít elénk, hogy zajlik az 1990 előtti történelem átírása. Ott tartunk, hogy a politikai rendőrség egykori ügynöke azt állítja a demokratikus ellenzékről, hogy a kommunista párt ügynöksége volt.



Két régi kiadványt lapozgatok. Az egyik „A diadalmas forradalom könyve”, alcíme szerint „A népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása, a forradalmi napok hiteles krónikája”, amely 1918 végén jelent meg Gellért Oszkár szerkesztésében.

Zárszámadás ’92


A jogszabályok tisztelete

Ami az 1992-es költségvetési gazdálkodás törvényességét illeti, arról nehéz jót mondani. Az Állami Számvevőszék elnöke a t. Házban törvénysértésekről beszélt, leszögezte, hogy a kormány a költségvetési évben eltért a törvényi felhatalmazástól, s némiképp meglepően a képviselők lelkiismeretére bízta azt, vajon megadják-e igenlő szavazatukkal a felmentést, ekképpen az utólagos felhatalmazást a kormányzati tevékenységre.

Elvben törvénysértő magatartást a képviselők nem támogathatnának, de a költségvetési szavazások logikája másképp működik.





Ajándékok a csomagban

A deficit két tétel miatt növekszik ennyire. Először is a kormány megállapodott a társadalombiztosítási elnökökkel abban, hogy a költségvetés már jövőre átveszi a gyes, a házastársi pótlék, a megváltozott munkaképességűek átmeneti és rendszeres szociális járadéka, a cukorbetegek támogatása finanszírozását; ezeknek az – úgynevezett profiltisztítás keretében átvállalt – juttatásoknak több mint 42 milliárdja nem az egész államháztartás, hanem csak a központi költségvetés hiányát növeli.



Szigethy Istvánnak, aki először…


A kör bezárult. A történelmi felelősségre vonás gondolata visszatért oda, ahonnan elindult: az 1956-os tömeggyilkosságok tetteseinek megbüntetéséhez. Erre – de legalábbis a történtek tényszerű feltárására – az igény már 1988–89-ben megfogalmazódott.


1990-ben az SZDSZ óriásplakátjairól három arc nézett a választópolgárra: Pető Iván, Rajk László, Magyar Bálint. Tudjuk. Merjük. Tesszük. A Fideszt s a fiatal demokraták három, jelszóként hirdetett értékét ugyancsak három politikus képviselte. Orbán Viktor testesítette meg a radikalizmust, Fodor Gábor a liberalizmust, Deutsch Tamás pedig az alternatív szemlélet- és életmódot. Mára a radikális és az alternatív gyanús jelző lett a Fideszben, eláshatja magát, akire rásütik.

Beszélgetés Antal László közgazdásszal


Beszélő: Ezek az intézkedések a korábban követett gazdaságpolitika kudarcának beismeréseként értékelhetők. A kincstári optimizmussal beígért fellendülés elmarad, emiatt egyensúlyi zavarok keletkeznek, a növekvő költségvetési hiány miatt az állam eladósodik, s ennek terhei mind nyomasztóbbá válnak.


Immár negyedik hete tárgyal az Országgyűlés saját működési szabályainak módosításáról. A parlamenti munka hatékonyabbá tételének különös aktualitást ad, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint a t. Ház osztozik a kormány népszerűtlenségében: a Medián tavaszi felmérése szerint már a hadseregbe és a rendőrségbe vetett bizalom is messze megelőzte az Országgyűlés iránt érzett rokonszenvet.


Egy országot elhagyni végleg vagy ideiglenesen – emberi jog. E jog önkényes korlátozása a diktatúra botránya volt. Botrány volt akkor is, amikor a „puha diktatúra” viszonylag keveseket ítélt országfogságra.

Egy országba beutazni, ott letelepedni ellenben a fogadó ország szándékától függ. Az állami szuverenitást ebben a tekintetben legfeljebb nemzetközi szerződések és konvenciók korlátozzák: a menekültek befogadásának, a családegyesítés elősegítésének kötelezettsége, a faji, nemzeti, vallási diszkrimináció tilalma.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon