Alighanem mindenkit meglepett (e sorok íróját is beleértve), hogy milyen sokan mentek el voksolni május 21-én, ezen a szokatlanul választási nappá avanzsált hétköznapon.

Greskovits Béla: A gazdaságkutató intézetek helyzetjelentései alapján nagyjából tudni lehet, milyen a gazdaságpolitikai helyzet. A bruttó hazai termékre vonatkozóan az érzékelhetőség határán belül maradó növekedési ütemet jeleznek, mínusz 3-tól plusz 2-3 százalékig változnak az előrejelzések. Rendre azt halljuk a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumától, hogy az export növekedési üteme megállt, az export visszaesik. A nemzetközi tartalékok helyzete nem tragikus ugyan, de már nem is olyan rózsás, mint tavaly nyáron.

Végre… sóhajtott fel Isépy Tamás államtitkár, amikor 1992. szeptember 1-jén megkezdődött az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény általános vitája. Örömében azt jósolta, hogy a magyar ombudsman, „a nép ügyvédje”, ahogy Spanyolországban mondják, 1992 végére talán megkezdheti működését. Hack Péter, az SZDSZ vezérszónoka óvatosabb volt: ő 1994 elejére jövendölte az intézmény létrejöttét. Két alapvető kérdésre azonban most, 1993. május 10-én is csak szenvedélyes fogadók mernének válaszolni:



1.

A rendszerváltás után a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényhozásra két kormánypárti korokból származó politikai elv nyomta rá a bélyegét. Egyrészt feltételezték, hogy a földhöz jutó tulajdonosi kör potenciális paraszt, másrészt úgy gondolták, hogy a szövetkezeti tagok szívük szerint menekülnének a szövetkezetből. Azóta a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy egyik állítás sem igaz.

Főfoglalkozású paraszttá válni különböző szociológiai becslések szerint 20 és 50 ezer közötti számú család akar. Még ez sem azt jelenti, hogy ennyien azzá is válnak, hanem csak azt, hogy kb.

A csurkista konjunktúra alapjait Kónya Imre rakta le 1991-ben. A frakcióvezető augusztus 24-én ismertette nevezetes tanulmányát a Gellért Szállóban, a tanulmány teljes szövege szeptember 9-én került nyilvánosságra: „Ez a szöveg – írja Bauer Tamás és Kis János – kimondja azt, amire eddig csak következtetni lehetett: az MDF vezetősége kezdettől fogva nem európai mintájú, alkotmányosan korlátozott többségi kormányzásra, hanem az MSZMP pártállamának az MDF pártállamával való felváltására törekszik.

Szervezett, félig szervezett és szervezetlen alakulatok harcolnak és versengenek egymással azokon a területeken is, amelyeket már a szemben álló felek valamelyike birtokol. Valaha az ellenfél állásaira zúdítottak tüzet. Ez már a múlté. Orvlövészek szórakoznak azzal, hogy kenyérért sorban álló emberekre lőnek.

„Az erő határozza meg az erőszak mértékét” – mondja Joran Bjallerstedt norvég ENSZ-tiszt. „A szerbek az erősebbek, ezért ők az erőszakosabbak.

Októberi terefere


A jelentésből megtudhatjuk, hogy 1992. október 21-én mintegy tizenöt amatőr művészeti szövetség képviselői hallgattak meg tájékoztatást a közművelődési pályázat 1992. évi tapasztalatairól, és megvitatták a szóban forgó alapítvány koncepcióját. A résztvevők el voltak ragadtatva a pályázati rendszertől, és egy emberként támogatták az alapítvány gondolatát. Balázs Árpád, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke szerint:

„A pályázati rendszer jó, neki a legjobbak a tapasztalatai.

„S más dolgokról”, írhattam volna alcímül. De miért? Nyelvünk adottságait végsőkig kell kihasználnunk; nem kell labdarúgósztárokat s -tetteket példának felhozni, hogy „zsebkendőnyi területen”, „villámszerű helyzetfelismeréssel”, nem. Egy komoly emberről komoly dolgok is jutnak az eszünkbe. A cím három szava a dolgozatnak eme tartalmát is kellően kifejezi.

Az ötvenes évek végén, ha jól mondom, az akkori Nagyvilág folyóirat egyik cikkét kátéként olvasták kollégáim. Nekem a kátékhoz kevés érzékem volt.

Behívó a Parlamentbe

December 10-én délután dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt behívták a Parlamentbe. Pintér vezérőrnagy – nyilván a kapott meghívásnak (utasításnak?, parancsnak?) megfelelően Margitai Domokossal, az ORFK Vizsgálati Főosztályának vezetőjével érkezett az Országgyűlés épületébe. Előzetesen utasította beosztottját, hogy hozza magával a nyomozást elrendelő határozat elkészítéséhez szükséges bélyegzőt.

A két rendőrtisztet Balsai István igazságügy-miniszter fogadta.

A múlt szombaton kikiáltott orosz parlamenti egyeduralomban azonban a népképviselők nem csupán a bolsevizmus klasszikusainak legszebb álmait valósították meg, amikor a kollektív tiltást és tagadást tették meg legfőbb hatalomgyakorlási elvükké, hanem példátlan újítókedvről is tanúbizonyságot tettek. Azt követelték, hogy hatalmuk legyen örökkévaló. Sőt, kitalálták ennek alkotmányos garanciáját is: a képviselői mandátum szóljon életfogytiglan, s hogy holmi haláleset se okozzon döccenőt: legyen örökölhető.