Skip to main content

gazdaság


1987-ben volt egy tőzsdekrach az USA-ban. A világ által is figyelt Down Jones-index egy nap alatt nagyobbat zuhant, mint a nagy világválság idején. Nem volt akkor puccs sem a Szovjetunióban, sem a Közel-Keleten, forradalom sem volt, az OPEC sem emelte a kőolajárakat. Az összeomlásnak látványos indoka nem volt.

A magyarázatot kereső szakértők – utólagos – elemzése fölhívta a figyelmet arra, hogy 1987 első hónapjaiban az USA-ban a kincstárjegyek hozama 2,5 százalékkal nőtt. Az állampapírok a piacgazdaságokban a legbiztosabb, kockázatmentes befektetésnek számítanak.



A legnagyobb átalakítás a magyar energetikában, rendszerváltás az iparágban! Egészen modern vállalatstruktúra jön létre, 15 gondolkodó centrummal. Az ország legnagyobb vállalata, a Magyar Villamos Művek átalakulását bejelentő sajtótájékoztatón hangzott el mindez. Ahol nagy dolgok történnek, ott – tegyük hozzá hullik a férgese is: 130 vezetőt cserélték ki. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a sajtószabadság lelkesítő dolog, amivel máig sem tudnak betelni.

Átalakították az ország legnagyobb vállalatát visszamenőleges hatállyal, 1991. december 31-ével.



1991-ben a költségvetés csak arra az esetre vállalt garanciát a társadalombiztosítási ellátásokért, illetve a tb-hiány fedezésére, ha annak kinnlevőségei nem növekednek 1990-hez képest. Közismert, hogy ehhez képest a kinnlevőségek 24-ről 52 milliárdra emelkedtek.

A kormánytól való túlzott függetlenséggel aligha vádolható, s jogi eszközökkel és kellő hatalommal nem rendelkező társadalombiztosításról aligha képzelhető el, hogy az államnál és a bankoknál hatékonyan be tudnák hajtani követeléseiket. A tavaly érvényes garanciavállalási szabály márpedig ezt föltételezi.


A tb és az ő vagyona


A tőkehozam a viszonylag jól működő nyugati társadalombiztosítási rendszerekben is csak a kiadások néhány százalékát fedezi, de jelentősége fokozatosan nő. Egyre több országban ismerik ugyanis fel, hogy önmagában sem a korábban általánosan elterjedt várományfedezeti rendszer, sem a helyére lépő felosztó-kirovó (kiadásokhoz rendelt járulékmérték) nem tudja megnyugtatóan kezelni a problémákat.

Juhász Pál a szövetkezeti átmenet törvényéről


E változásokról tudvalevőleg két törvény rendelkezik. Az egyik a szövetkezeti átmeneti törvény, amelyről most szó lesz, és amely az eleddig oszthatatlan vagyon feldarabolásáról és a szervezeti változásokról (kiválás, szétválás, megszűnés stb.) intézkedik. Akik pedig továbbra is a szövetkezeti formát kívánják (akár változatlan munkaszervezetben, akár kisebb vagy másképpen szerveződő csoportokban), az általános szövetkezeti törvény szerint alakítanak új szövetkezetet és választják meg vezetőiket.


„Közlekedőedény: különböző alakú és keresztmetszetű, egymással alul csővel összekötött részekből álló edények sora.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)

A privatizálás, a tőkeképződés, az ezzel járó polarizáció korát éljük. Amikor egyesek meggazdagodnak, mások – a nagy tömeg – elszegényednek. És ez – mondják – óhatatlan velejárója a központosított tervgazdaságból a piacgazdaságra való átállásnak. Ami nélkül nincs jövő.



A nagyvállalatok erős alkupozícióját és érdekérvényesítési lehetőségeit a Kádár-korszakban számos kutató kizárólag az állampárt-pártállam monopolisztikus politikai és gazdasági szerepével és a nagyvállalatok, valamint ágazati minisztériumok ebből levezethető ellátási felelősségével magyarázta. E gondolkodásmód szerint a nagyvállalati túlsúly következmény volt, annak a gazdasági mechanizmusnak a következménye, amelyet a vertikális irányú, nem piaci, egyedi informális különalkuk rendszere jellemez.


De már most kétféle érték rejlik az üzemben, hallottuk Talyigás Judit ügyvezető igazgatótól. A tulajdonosi négyes az ügyvezető asszony jellemzése szerint „hosszú távon gondolkodik”, így fantáziát látott az ajkaiak képzettségében, szakértelmében is, és persze a megvásárolt termelővagyonban is.

1962-ben alapított gyáregységébe a székesfehérvári vállalat ’78-ban szovjet megrendelésű katonai rádiógyártást telepített, és ettől fogva komoly épület-, infrastrukturális és gépi beruházásokkal is megtámogatta az ajkai „spec.” termelés fellendülését.


Az szja-törvény parlamenti vitájának margójára


A késés ténye több szempontból is döntően befolyásolta az szja decemberi parlamenti vitáját. Nemcsak az SZDSZ és a Fidesz vezérszónokai (Soós Károly Attila és Varga Mihály) nehezményezték ezt, és minősítették előkészítetlennek, ad hocnak a törvénytervezetet, hanem (az MDF-es dr.


A feltétel nélküli hit úrrá lett a koalíciós partnereken, mihelyst némi egyház- és agrárügyi engedményeket juttattak neki. Így aztán nem is nagyon hallgatta végig az ellenzék ellenvetéseit, úgy szavazta meg, a december 30-ról 31-re virradó éjt nappallá téve, pénzügyminiszteri vezényszóra, az 1992. évi büdzsét.

Hitkérdés volt már a Kupa-féle prognózis is, amely a ’92-ben várható költségvetési bevételek, s ebből egy lépéssel levezethetőleg az elkölthető összpénzek előrejelzésére szolgált.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon