Azokat a vádakat kívánták cáfolni, amelyeket a Beszélő február 29-i száma, majd a Magyar Hírlap is megfogalmazott, miszerint a kincstárjegy forgalmazási feltételei súlyosan kifogásolhatók. A kiugróan magas jutalékok és az egyéb feltételek miatt a kincstárjegyek révén szerzett forrás elméletileg megközelítheti egy 50 százalékos kamatra fölvett hitel költségét. Károsodik tehát a költségvetés, s hatalmas haszonhoz jutnak a forgalmazásban részt vevő értékpapír-kereskedő cégek, de legelsőképpen is a monopolhelyzetben lévő BÉB.

E rovat (egyik) hibája – fogalmazott valaki a minap –, hogy folytonosan botrányokról beszél, de a fölemlegetett ügyekben soha nem történik semmi. Tehát biztos, hogy általában szó sincs akkora skandalumról, mint ahogyan az a cikkekben olvasható, mondta az állam melletti elfogultsággal egyébként semmiképpen nem vádolható kritikus.

Hm. Térjünk vissza a két héttel ezelőtti skandalumra.

Pálfi József: Tavaly körülbelül 800 millió forint összfogadást kötöttek, ennek nagyobb része az ügetőre esik, ott több a verseny a galoppnál.

– Mennyi ebből az állam haszna?

P. J.: Egy fillér sem volt tavaly. A lóversenyzés, csakúgy, mint a többi mezőgazdasági tevékenység, nem fizet semmiféle adót, nincs se forgalmi-, se játékadó. Idén a nyeremények után kell 20 százalék forrásadót fizetni. Nyereségadó természetesen van, de tavaly 100 millió forint volt a veszteség.

Dalra fakadtak a számítógépek a Magyar Nemzeti Bankban. Éppen aznap, amikor az MNB elnöke, Bod Péter Ákos kedden megnyitotta a banktechnikai szakkiállítást. Nem tudni, hogy veleszületett szerénysége miatt hallgatott akkor daloló számítógépeiről, vagy csupán nem kívánt reklámot csinálni a kiállításon vírusmentesítést ajánló cégeknek.

Merthogy vírusok kerültek az MNB egyik számítógépes rendszerébe, mintegy 300 személyi számítógépet veszélyeztetve. Több, legalább 3-4 fajta vírus került a rendszerbe.

– Tavaly, az 1990-es költségvetési zárszámadáskor vetetted föl először a honvédelmi tárca gazdálkodásának furcsaságait. Később interpelláltál is ez ügyben. Mit tudtál akkor arról, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most föltárt?

– A zárszámadáskor föltűnt, hogy a HM saját bevétele 1990-ben 8,8 milliárd forint volt, amiből 3 milliárd származott az úgynevezett letéti számlákról. A minisztérium kiadásait negyedévenként, előre utalta át a költségvetés.

Hosszú évek óta úton-útfélen hallani, hogy minél decentralizáltabb a pénzek és egyéb erőforrások fölhasználása, az annál hatékonyabb. A gazdasági rendszer változásával ezt a dogmát is felül kell vizsgálni.

E hasábokon sokszor írtunk már a költségvetési intézmények elképesztően növekvő betétállományáról. A deficit finanszírozására fölvett, drága hitelek nagyobb része tavaly ugyanis a költségvetési intézmények megtakarításait finanszírozta.

Meglehet óvatosan kell bánnunk ezekkel a számokkal, s talán nem annyira rémisztőek, mint első pillanatban látszanak. (Egy-egy kiragadott költségvetési adat a bevételek és kiadások időbeli eltérése miatt rendkívül megtévesztő lehet!)

A tavaly év eleji adatok az ideihez képest egészen mást mutatnak. De számos olyan változás is történt, ami miatt a mai és az akkori adatok másról szólnak.

Hála a „magyar aktíváknak”, Kádár Bélának és Bod Péter Ákosnak, tavaly igen nagy volt a Szovjetunióba ellenérték nélkül kiszállított áruk értéke.

Emlékeznek még arra, hogy az Ingatlanbank jogosítványainak tavaly augusztusi, részleges fölfüggesztésekor, amikor a bank részvényei fabatkát sem értek, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) névértéken, tehát 100 százalékon eladta 100 millió forintnyi ingatlanbanki részvénycsomagját. A vásárló egy kft.-n keresztül a Magyar Hitel Bank volt.

Szívességi vásárlás, aligha minősíthető másként az üzlet, hacsak nem feltételezünk altruista hajlamokat az MHB vezetőiről.

A bankok új államosítás előtt állnak? A lehetőség annak kapcsán vetődik fel, hogy nemrég a Magyar Villamos Művek Tröszt átalakulása kapcsán kiderült, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) elvonja az átalakuló állami vállalatok bankrészvényeit. Mégpedig úgy, hogy érte semmit sem ad, az elvonás úgynevezett alapátadással történik, és az adott cég vagyona így csökken.

Kis számban korábban is voltak nálunk külföldiek, akik itt találtak átmenetileg munkalehetőséget. A házasság révén és egyéb legalizált módon letelepedőkön kívül 1988 előtt legfeljebb néhány száz menekült érkezett Magyarországra, ha nem számítjuk az évtizedekkel korábban kormányzati döntés alapján befogadott görög és chilei csoportot. Államközi szerződések keretében kubai, vietnami, lengyel stb.