Az ország egyes megyéi közötti különbségeket a hivatalos kiadványok és az újságok általában a munkanélküliségi rátákban mutatkozó eltérésekkel érzékeltetik. (Jó esetben. Rossz esetben a munkanélküliek száma alapján festenek teljesen félrevezető képet.) Mint közismert, Budapest és a legsúlyosabban érintett megyék között e tekintetben három-négyszeres, az átlagos és a legrosszabb helyzetűek között mintegy másfélszeres a különbség.

A közelmúltban csődbe ment három bank károsultjainak múlt heti összejövetelén az érdekvédelmi egyesület létrehozásán túl, a teljes mértékben indokolható indulatos dühöngésen túl reális, a lehetőségekkel számoló kompromisszumos javaslatok nem igazán hangzottak el.

A fő szervező, Telkes József egy tévévitában úgy ítélte meg, hogy az egymilliárd forintos segély, amelyet a költségvetési bevételek rovására a PM egyetértésével az MNB jutattott a folyószámla-követelések kielégítésére, csak arra jó, hogy megossza a károsultakat.

A segélyrendszerből kilépők közül állásba lépők aránya 1991-ben (százalék)

Az 1992-es állami költségvetési törvényben a cigány szervezetek támogatására elkülönített 90 millió forint elosztásának elveit, a támogatás odaítélésének feltételeit az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága dolgozta ki. A 12 pontba foglalt feltételekről a szervezeteket 1992. február 6-án kelt levélben értesítette dr. Fodor Gábor, a bizottság elnöke. A beérkezett igényeket azután az Etnikai Hivatal dolgozta föl, s ez készített előterjesztést a pénz elosztásáról.

A váltó ma még sokak számára ismerősebb Mikszáth regényeiből és régi filmekből, mint a napi gazdasági gyakorlatból. Pedig egyre nagyobb szerepet játszik nálunk is, még ha meghökkentőek is az eltérések a váltók használatának nemzetközi tapasztalatai és a magyar gyakorlat között.

A magyar váltójogi szabályozás 1965-ös, de korszerű, eleget tesz a piacgazdaság követelményeinek (Baross–Fábri: A váltóról, Bp. 1990). Egy korszerű, 1965-ös törvény?

A váltóhasználat általában a kereskedelmi hitelhez kapcsolódik.

Annak valószínűsége, hogy egy N napja segélyezett munkanélküli 60 napon belül kilép a segélyrendszerből (1991. július 20. és szeptember 20.

A civilizált világban nemigen fordul elő, hogy az állam semmilyen formában nem gondoskodik azoknak a munkanélkülieknek a betevő falatjáról, akik nem kapnak munkanélküli-járadékot. Nálunk ez év március 11-ig ez volt a helyzet. Ekkor megjelent egy kormányrendelet az ellátatlan munkanélküliek segélyezésének átmeneti szabályozásáról. Ennek a rendeletnek három apró hibája van: 1. Egy árva buznyákot sem kapnak azok, akik sohasem voltak jogosultak munkanélküli-járadékra (például azért, mert szakképzetlen pályakezdők). 2.

A hagyományos bankárbölcsesség korlátai

Minél erőteljesebb az átalakulás, annál kevésbé működik a hagyományos bankárbölcsesség – fejtette ki Iványi György. A bankár nem jós. Egy banknak, amikor hitelkérelmet bírál el, csak az elemzés hagyományos eszközei állnak rendelkezésére, olyan módszerek, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet kiszámítható, kismértékű változásait tételezik fel. Ez lehetséges egy több évtizede vagy évszázada működő piacgazdaságban.

A hivatalos adat szerint ma Magyarországon a „munkanélküliség átlagos hossza” idén év elején 170 nap volt. (Mostanra ez kétszáz nap fölé emelkedett.) Vajon ez azt jelenti-e, hogy az átlagos munkanélküli ennyi ideig van állás nélkül? Semmiképp. Ez az adat azt jelzi, hogy a megfigyelés időpontjában segélyt kapók átlagosan ennyi ideje voltak a regiszterben.

Olyasféle adat ez, mint az átlagéletkor: Magyarország lakossága ma átlagosan 37 vagy 38 éves. Ez azonban, szerencsére, nem jelenti, hogy egy átlagos magyar polgár csupán 37 vagy 38 évig fog élni.

– Miért tartotta szükségesnek, hogy egy pártrendezvényen magyarázza a jegybank monetáris politikáját?

– Kockázattal jár, ha az ember fórumrendezvényeken szerepel. A jegybank elnöke, aki politikán kívül – de nem felette – áll, nemigen jár pártrendezvényre. Két okból tartottam fontosnak a szereplést.

Először is a KDNP a napokban gazdasági programmal állt elő, amely az adósságkezelés, valamint az infláció kontra munkanélküliség kérdésében ütközik az érvényes monetáris programmal.