Skip to main content

gazdaság

A vállalati biztos a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatról


A privatizációs manőver kapcsán az ÁVÜ igazgatótanácsa az alábbi határozatot hozta: „Az FT 1992. december 9-i hatállyal a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonja, és felhatalmazza az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját, hogy a vállalat igazgatójának felmentésével vállalati biztost nevezzen ki, melynek határideje: 1992. december 15. Fel kell hívni a vállalati biztost arra, hogy haladéktalanul indítson pert az 1991. december 15-én kelt, az Andreoli Kft.


A válságos helyzetbe került magyar bankrendszer nem nélkülözheti az állam segítségét. Olyan tömegű behajthatatlan követelés halmozódott fel – elsősorban a hagyományos vállalati szektort finanszírozó, döntő mértékben állami tulajdonban lévő bankoknál –, hogy ez hosszabb távon veszélyezteti az érintett bankok talpon maradását.

Becslések a magyar GDP-re


Beszélő: Milyen adatokra alapozza a becslését?

Surányi György: Az elmúlt időszakban sokan – joggal – fejezték ki kétségüket a magyar gazdaságstatisztikai adatok hitelességét illetően. Senki nem tudatosan torzítja a számokat, valamilyen érdektől vezérelve, hanem olyan gazdasági-társadalmi változásokon esik át az ország, hogy az elmúlt rendszerben kialakított statisztikai módszerek részben szükségképpen elavultak. Azok közé tartozom, akik jóval magasabbra becsülik a GDP-t, mint a hivatalosan publikált adatok, de természetesen nem egyedül gondolom így.



1991. január – Törlik a cégbíróságon az MVA kuratórium első elnökét, Zwack Pétert, mivel külszolgálatba lép.

1991. májusNagy Elek kormányfőtanácsosnak, a Magyar Kis- és Középvállalkozói Fórum vezetőjének javaslatára Slosár Gábort választják az MVA-kuratórium elnökének.



A magyar gazdaság általános visszaesése, az eddig mesterségesen kialakított és fenntartott körülmények megszűnése, a piacvesztés, vagyis a kelet-európai értékesítési lehetőségek szűkülése következtében a gazdaság szereplőinek helyzete az utóbbi években jelentősen romlott. Ennek egyik jele, hogy a bankoknál megnőtt a minősített hitelek állománya, amely 1992. szeptember 30-án már 262 mdFt-ot tett ki, ez a bankok által nyújtott hitelek 17,2%-át jelentette.

Interjú Békesi Lászlóval


Beszélő: Hogyan látja a költségvetésnek végleges változatát?

Békesi László: Közgazdasági szempontból nincs érdemleges változás az ÉT-n elfogadott megállapodások átvezetése után. Néhány jelentéktelen ponton kisebb módosítások történtek képviselői indítványok nyomán: nem azokban a blokkokban hajtották végre a kiadáscsökkentést és nem olyan mértékben, mint ahogy azt a kormány az ÉT-kompromisszum alapján előterjesztette. De ez nagyságrendi eltérést nem jelentett.



A nagybankok fokozatosan teret vesztettek a középbankokkal szemben: 1987-ben a nagybankok aránya még közel 60 százalék volt (a mérlegfőösszegek alapján), 1991-ben már alig több mint 40 százalék.


Mármint ha némi alkotmányba ütközés nem állítja meg az idő pergését. A koalíció szorgosan döngöli befelé a miniszterelnökségbe az önálló fejezetiségből ide átsorolt rádiót és televíziót. Réti Miklós (MDF) ezúttal nem éhezik, inkább átveszi párthívétől, az átsoroló Bakó Lajostól a stafétabotot. Javasolja, hogy személyesen Antall József kezébe adassék „a tervezési, előirányzat-módosítási és -felhasználási és információszolgáltatási jog” a közmédiumok fölött, ellentétben a Haraszti–Soós-féle indítvánnyal, amely szerint ilyen jogokat a parlamentnek kéne fenntartani.


A költségvetés sarokszámainak megváltozása felforgatta a társadalombiztosítási költségvetést is, ha nem is olyan megrendítően, mint a kormánypártok és az érdekképviseletek adócsökkentési alkujának megkötésekor látszott. (Beszélő, III. évf. 49. sz.) Az ellenzék azt ajánlotta a kormánynak, hogy vonja vissza a benyújtott tb költségvetési tervezetet, mert az időközben elfogadott költségvetési változások érvénytelenné teszik az egészet. Ha ezek a számok és összefüggések képezik a vita alapját, teljesen kaotikussá válik az egész.


E szál pedig nem más, mint egy február–márciusban, három alkalommal megjelentetett, fizetett hirdetés: „Közlemény: az Egri Dohánygyár Kft., a Philip Morris Vállalatcsoport tagja értesíti kedves vásárlóit, hogy megkezdte Magyarországon a kemény dobozos Marlboro gyártását. A kemény dobozos Marlboro ajánlott fogyasztói ára: Marlboro (85 mm-es) 105 Ft, Marlboro (100 mm-es) 110 Ft.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon