Mindez az ipari és a mezőgazdasági termelés igen súlyos csökkenése mellett, nettó beruházások, azaz az értékcsökkenést meghaladó beruházások nélkül ment végbe. A termelés csökkenése minden bizonnyal kisebb méretű és lassabb lett volna a keleti piacok fizetőképességének megszűnése nélkül. Így is figyelemre méltó, hogy számos, korábban csak a szovjet piacon versenyképes vállalat nyugati exporttal tudta ellensúlyozni keleti piacvesztését.

A szándékot senki sem vitatja

Az ipari termelés visszaesése az idén megállt, s némi növekedés jelei mutatkoztak.

Mind a parlamentben, mind azon kívül éles kritikák érték a kormányt, amikor a társadalombiztosítás 1989. évi többletét a központi költségvetés következő évi hiányának fedezésére fordította. Ebből fizették ki 1990 első három hónapjában a családi pótlékot, s emellett a társadalombiztosításnak 13,1 milliárd forint értékben Lakás Alap fedezeti kötvényt kellett vásárolnia, a piaci kamatoknál alacsonyabb szinten.

A jegybankelnök a hatályos törvény szerint párt nevében nyilvános szereplésre, politikai állásfoglalásra nem vállalkozhat. Láthatólag azonban a fórumon részt vevő párttagok nemigen akarták ezt tudomásul venni. Hiába szólt a vitaest szlogenje pénzügypolitikánk aktuális kérdéseiről, a kérdezőket hallva úgy tűnt, számukra ebbe minden belefér, kivéve a monetáris politikát.

Biztató szavak hangzottak el a Budapest Bank (BB) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) talán már idén elindítható privatizációjáról a két pénzintézet közgyűlésén. Az állami tulajdonost képviselő Állami Vagyonügynökség a BB-nél kijelentette, hogy a bank vezetése, személyi összetétele jó alapnak látszik ehhez, a bank mutatói kevésbé.

Az Olvasó „…komplexebb ítéletalkotása” érdekében jelzem, hogy az egyik, állítólag „…tendenciózus informátorom” Czakó András, a Realbank vezérigazgatója volt, akivel másodmagammal másfél órás beszélgetést folytattam, akinek telefonbeszélgetésünk során is tettem föl kérdéseket. Rajta kívül a bank más dolgozóinak véleményét is kikértem. Vegyük röviden végig Czakó András korrekcióit.

1. A Realbróker vajon melyik cégtől vett föl hitelt ahhoz, hogy megvásárolhassa a Realbank részvényeit? Véletlenül nem a Realbanktól?

Köszönöm, hogy időt szentelt a Realbank problémáinak, és a Beszélő 1992. május 16-i számában hosszú elemző cikket írt róla.

A helyzet azonban sokkal bonyolultabb annál, hogy egy megszokott sablonra ráhúzható legyen, ezért engedje meg, hogy az Ön névtelen, de tendenciózus informátorának beállításait néhány más információval árnyaljam, valamint a cikkben szereplő néhány tévedését korrigáljam azért, hogy Ön komplexebben tudjon ítélni.

Először a korrekciók:

1.

A sors iróniája folytán az új orosz kormány múlt év november 7-én, a manapság csak októberi puccsként emlegetett forradalom 74. évfordulóján kezdte meg tevékenységét. Súlyos örökség birtokában. A termelés csak 1991-ben 14 százalékkal csökkent, az import majdnem felével, főként amiatt, hogy szinte teljesen összeomlott a volt KGST-országokkal folytatott kereskedelem. De ami mindennél rosszabb, az ország pénzügyi rendszere teljesen szétesett.

Ezek a számok viszont nem tükrözik a munkaerőpiac valódi helyzetét, pontosabban a keletnémet válság súlyosságát. Klaus Grehn, a Munkanélküliek Országos Szövetségének elnöke szerint ma Németországban nyíltan vagy burkoltan állástalan csaknem 6 millió ember. Elsősorban a keleti tartományokban nagyarányú állami intézkedésekkel „tehermentesítik” a munkaerőpiacot, összesen több mint kétmillió keletnémet kap úgy állami támogatást, hogy emiatt nem szerepelnek a hivatalos munkanélküli statisztikában.

A deficit lendületes növekedése az egyik legállandóbb vitatémává tette a költségvetési újraelosztást. Folyik a számháború a várható hiányról s annak okairól. Ahhoz azonban, hogy a deficitcsökkentési lehetőségeket megítélhessük, látni kell, milyen változások történtek az elmúlt években.

Az 1992-es költségvetési előterjesztésben olvasható, hogy míg 1991-ben az államháztartás kiadásai várhatóan elérik a hazai bruttó termék (GDP) 66,4 százalékát, addig ez az arány 1992-ben 62,3 százalékra mérséklődik.

Jó pár hónappal ezelőtt elterjedt az a hír, hogy a Realbank kritikus helyzetben van. A múlt heti közgyűlésen a mérlegfőösszegét tavaly megkétszerező (10,2 milliárd volt 1991-ben) bank 266 millió forintos adózott eredményről számolt be, és kiugróan magasnak számító, 20 százalékos osztalékot fizetett.

Az igazgatóság írásbeli és szóbeli beszámolója egyéb sikerekről is tudósított. A bank működési költségei alacsonyak, a tavaly év végi kétes kinnlevőség után majdnem 100 százalékban megképezték a szükséges céltartalékot, noha erre csak 1994 végéig lenne szükség.