A monetáris restrikcióra annak idején azért volt szükség, mert az ország fizetőképessége rossz volt, a folyó fizetési mérleg nagy hiányt mutatott. Ma azért, mert az ország fizetőképessége javul, és a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozott, sőt többletet mutat. Ez a szarkasztikus megállapítás azon az egyeztető tárgyaláson hangzott el, amelyen a bankok és az MNB minden egyes százalékért megküzdve alakította ki a közös álláspontot a negyedik negyedévi pénzszűkítésről. Persze a megállapítást inkább tréfának szánták, hiszen mindkét fél hamar belátta: pénzbőség van.

Jobban értem ennél a Fidesz sajtófőnökének írását: „Én nagyon szeretem a mai magyar sajtót, és mélységesen meg vagyok elégedve munkájával.” E kijelentések értelmét, „mint ahogy az ellenkező előjelűeket is”, akkor érdemes vizsgálni, ha létezik a föntebb jelzett kapcsolat. A gazdasági sajtó önkritikájának, önvizsgálatának is ekkor van valódi súlya. Feltételezzük tehát most ezt az összefüggést…

Kedden tette közzé a Pénzügyminisztérium jelentését a gazdasági folyamatok első nyolc havi alakulásáról, s az MNB is ugyanaznap tartott sajtótájékoztatót.

A kormány gazdaságpolitikája körüli viták egyik forrpontja az infláció alakulásának megítélése, és a jóslások, hogy miként is alakul a továbbiakban. A helyzet az elmúlt két-három évben meglehetősen egyértelmű volt. A kormány s a hozzá közel álló körök rendre alábecsülték az inflációt. A közvéleményt a kormányzati jósdák s a tömegkommunikációban megjelenő ellenzéki és szakértői vélemények alakították legközvetlenebbül.

Beszélő: Az MDF egyik képviselője egy nagyszabású módosító csomagot nyújtott be, amely alapvetően módosítaná az MNB jogállását. Ez előírná például azt is, hogy a kormány egyes konkrét döntéseit is kell támogatnia az MNB-nek, s nem zárja ki, hogy a kormány utasíthatja a jegybankot. Egy olyan változtatás, amely nagymértékben a kormány alá rendemé a jegybankot, összeegyeztethető-e az európai tendenciákkal?

Alexandre Lamfalussy: Az Európai Közösség szerveződő központi jegybankjának alapvető filozófiája, hogy önállónak kell lennie.

A Videoton ma még 6 – de a jövőben valószínűleg jóval több – egysége ellen indított felszámolási eljárást vezénylő Szanáló Szervezetnek nincs könnyű dolga: a 21 milliárd forint saját vagyonú, a szakértők által 10 milliárd forintra értékelt vállalatcsoport tartozásai kb. 30 milliárd forintra rúgnak.

A négy magántőkésből összeállt konzorcium (amely mögött két nagyon dinamikus elektronikai és két befektető-tanácsadó cég áll) első lépésben 7 milliárd forintot ajánlott a cégért, azt is 25 éves lejáratú kötvényben.

A BCCI-t 1972-ben alapította Aga Hasszán Abedi, Abu Dhabi uralkodója Zajed bin Szultan el-Najan segítségével, 2 millió dolláros alaptőkével. A majd két évtized alatt a világ ötödik legnagyobb magánkézben lévő bankjává nőtte ki magát, 73 országban több mint 400 fiókkal rendelkezett. Ázsiai üzletembereket, közel-keleti olajvagyon-tulajdonosokat éppúgy betétesei között tudhatott, mint nagy-britanniai önkormányzatokat vagy fejlődő országbeli központi bankokat.

Maró gúnnyal veszi sorra a múlt heti Figyelő a különböző számításokat az infláció alakulásáról, az „innen meg amonnan nézve más és másként kezelendő adatokat”, amelyekből aztán ízlés szerint jutnak egymással homlokegyenest ellenkező következtetésekre az elemzők. Az „innen meg amonnan” vitája persze elkerülhetetlen a statisztikai és információs rendszer összeomlása után (pontosabban: a régi információs rendszer az új körülmények között működésképtelenné vált, de nem váltotta föl új).

A ’90 évi költségvetést még egy másik kormány készítette elő, az új kormány májusban vette át a végrehajtást, amikorra a költségvetés hiánya már 18 milliárd forint volt, szemben az egész évre tervezett 10-11 milliárdos összeggel.

A jól viselkedő adósokat meg kell jutalmazni, a számukra nyújtott kereskedelmi banki hitelek lejáratát meg kell hosszabbítani. Ezt a lényegében adósságátütemezést szorgalmazó kijelentést – mint a Financial Times múlt héten megírta – az IMF egyik igazgatója, De Groote tette, aki többek között Magyarország „szószólója” a pénzügyi szervezetben. A Népszabadságnak adott nyilatkozatában az igazgató nem cáfolta, hogy Kupa Mihállyal való találkozója után tette ezt a kijelentését az IMF igazgatótanácsában.

Helyes lenne, ha a jegybanktörvény szabályozná, hogy a költségvetésnek ne nyújthasson hitelt a Magyar Nemzeti Bank, s így rákényszerüljön a költségvetés arra, hogy a pénzpiacokról finanszírozza hiányát. Alexander von Lamfalussy, a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) – a jegybankok jegybankjának – vezérigazgatója múlt heti budapesti előadásán emellett azt is hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogy rögzítsék ezt az elvet.