Skip to main content

gazdaság


Dr. Balsai István igazságügyminiszter (MDF) beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely átmenetileg felfüggeszti az átalakulási törvény szövetkezetekre vonatkozó passzusait, és – a tervezet eredeti formája szerint – megtiltja a szövetkezeteknek az ingatlanjaik eladását és megterhelését, ha netán e szándékukat nem jelentették volna be augusztus 26-a előtt a földhivataloknál.


17-én, kedden váratlanul megjelent a Világgazdaság is, a Napi Világgazdaság is. Amint arról a múlt héten tudósítottunk, a Világgazdaságot eddig kiadó Világgazdaság Szerkesztősége Kft. június végén felmondta a lapalapító Magyar Gazdasági Kamarával fennálló vállalkozási szerződését, a Kamara pedig, ezt a helyzetet és az addig folytatott tárgyalásait kamatoztatva, megállapodott a vetélytársakkal a lap privatizálásáról.


– Váratlanul érték-e a kedvező gazdasági eredmények?

– A pozitív folyamatok közül a megtakarítások növekedése meglepetés volt, amire nem nagyon számítottunk.



A szigorú banktörvény majd hozzásegít minket az európai normákhoz – erősítgetik kormánytagok és képviselők a parlamenti vita első napján. Valóban nagyon hiányzott már az új szabályozás. Változtatni kellene egyes bankok magatartásán, a bankokkal kapcsolatos, a bankok tulajdonlásának és felügyeletének számos jelenségét korántsem nevezhetjük európainak.

Nem ritka, hogy külföldi befektetőt utasít el egy bank, mert nem tud számlát nyitni számára.



Két éve lehetett erre számítani, s a kormány erre egy éve föl is készült – lényegében ezt állította Bod Péter Ákos miniszter a szovjet puccsról egy hete, szerda reggel a tévében.


Idén legfeljebb tízmilliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetési hiány a tervezettnél, állította a napokban a bajai bankártalálkozón Antal László, az egyik legtekintélyesebb magyar közgazdász. A szokásos őszi kiigazítások megszorító intézkedéseket hoznak majd, s emellett kellően kozmetikázzák is az adatokat ahhoz, hogy az IMF elfogadja – fejtegette magától értetődően.

Túltermelés vagy hiány?


A piacnak nem két, hanem három lehetséges állapotát kell szemügyre vennünk: a túltermelés, a túltermelés-hiány ciklus és a krónikus hiány állapotát.


„Fegyverek között hallgatnak a múzsák” – így szól a latin mondás. Az Öböl-háború zaja még nem ült el, amikor máshol – közelebb hozzánk – kezdtek szólni a fegyverek, de a világ más részein is siratják a háború vagy a terrorizmus áldozatait.

A nagy gazdasági átalakulás, mely szerte az egész világon elkezdődött, óvatosságra inti a felelős vezetőket, és szigorú gazdaságossági szempontok szerint választják ki azokat a területeket, melyek biztosítják a talpon maradást.


Az első munkás kft.


Habozva – és ígérjük, utoljára – tesszük idézőjelbe a „munkás” jelzőt. Mert egyfelől természetesen középvezetők kft.-je ez, az ő értésük és rátermettségük meghatározó lesz a fokozott felelősséggel irányított vállalkozásban. Másfelől a kft. eredendő célja a finom-, közép-, beton- és abroncssor körül dolgozók munkahelyének megtartása, védelmükben és segítségükkel vívott konfliktusos küzdelmet, vasas-szakszervezeti színekben, Krisztián Flórián, Ivacs Gyula, Németh Ferenc üzemvezetők és Tartó Lajos főművezető (Beszélő, május 4.).


Mint arról a Beszélő is hírt adott, a sors kifürkészhetetlen akaratából, a Frohburg Union Rt. kapta meg az MSZOSZ ingatlanjainak jelentős részét. Lapunk érdeklődését felkeltette, hogy vajon kiket is takarhat ez az ismeretlenség homályából pillanatok alatt Magyarország egyik leggazdagabb rt.-jévé váló cég. Az igazgatótanács egyetlen magyar tagját, dr. Farkas Béláné dr.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon