Skip to main content

gazdaság


Dr. Balsai István igazságügyminiszter (MDF) beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely átmenetileg felfüggeszti az átalakulási törvény szövetkezetekre vonatkozó passzusait, és – a tervezet eredeti formája szerint – megtiltja a szövetkezeteknek az ingatlanjaik eladását és megterhelését, ha netán e szándékukat nem jelentették volna be augusztus 26-a előtt a földhivataloknál.


Helyes lenne, ha a jegybanktörvény szabályozná, hogy a költségvetésnek ne nyújthasson hitelt a Magyar Nemzeti Bank, s így rákényszerüljön a költségvetés arra, hogy a pénzpiacokról finanszírozza hiányát. Alexander von Lamfalussy, a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) – a jegybankok jegybankjának – vezérigazgatója múlt heti budapesti előadásán emellett azt is hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogy rögzítsék ezt az elvet.


A jól viselkedő adósokat meg kell jutalmazni, a számukra nyújtott kereskedelmi banki hitelek lejáratát meg kell hosszabbítani. Ezt a lényegében adósságátütemezést szorgalmazó kijelentést – mint a Financial Times múlt héten megírta – az IMF egyik igazgatója, De Groote tette, aki többek között Magyarország „szószólója” a pénzügyi szervezetben. A Népszabadságnak adott nyilatkozatában az igazgató nem cáfolta, hogy Kupa Mihállyal való találkozója után tette ezt a kijelentését az IMF igazgatótanácsában.


Két éve lehetett erre számítani, s a kormány erre egy éve föl is készült – lényegében ezt állította Bod Péter Ákos miniszter a szovjet puccsról egy hete, szerda reggel a tévében.


A szigorú banktörvény majd hozzásegít minket az európai normákhoz – erősítgetik kormánytagok és képviselők a parlamenti vita első napján. Valóban nagyon hiányzott már az új szabályozás. Változtatni kellene egyes bankok magatartásán, a bankokkal kapcsolatos, a bankok tulajdonlásának és felügyeletének számos jelenségét korántsem nevezhetjük európainak.

Nem ritka, hogy külföldi befektetőt utasít el egy bank, mert nem tud számlát nyitni számára.


Túltermelés vagy hiány?


A piacnak nem két, hanem három lehetséges állapotát kell szemügyre vennünk: a túltermelés, a túltermelés-hiány ciklus és a krónikus hiány állapotát.


Idén legfeljebb tízmilliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetési hiány a tervezettnél, állította a napokban a bajai bankártalálkozón Antal László, az egyik legtekintélyesebb magyar közgazdász. A szokásos őszi kiigazítások megszorító intézkedéseket hoznak majd, s emellett kellően kozmetikázzák is az adatokat ahhoz, hogy az IMF elfogadja – fejtegette magától értetődően.

Az első munkás kft.


Habozva – és ígérjük, utoljára – tesszük idézőjelbe a „munkás” jelzőt. Mert egyfelől természetesen középvezetők kft.-je ez, az ő értésük és rátermettségük meghatározó lesz a fokozott felelősséggel irányított vállalkozásban. Másfelől a kft. eredendő célja a finom-, közép-, beton- és abroncssor körül dolgozók munkahelyének megtartása, védelmükben és segítségükkel vívott konfliktusos küzdelmet, vasas-szakszervezeti színekben, Krisztián Flórián, Ivacs Gyula, Németh Ferenc üzemvezetők és Tartó Lajos főművezető (Beszélő, május 4.).


„Fegyverek között hallgatnak a múzsák” – így szól a latin mondás. Az Öböl-háború zaja még nem ült el, amikor máshol – közelebb hozzánk – kezdtek szólni a fegyverek, de a világ más részein is siratják a háború vagy a terrorizmus áldozatait.

A nagy gazdasági átalakulás, mely szerte az egész világon elkezdődött, óvatosságra inti a felelős vezetőket, és szigorú gazdaságossági szempontok szerint választják ki azokat a területeket, melyek biztosítják a talpon maradást.



A magyarázatok azért nem hiányoznak. A Világgazdaság az MNB meg nem nevezett szakértőire hivatkozva múlt csütörtökön például magyarázatot adott arra, hogy az MNB adatai szerint miért is exportálunk 500 millió rubellel több árut a KGST-országokba (növelve alig behajtható követeléseinket), mint amiről a külkereskedelmi tárca állítólag tud. Ha jól értem, a magyarázat az, hogy „1991-re 500 millió rubelnyi fizetés húzódott át”. A lap nem részletezi, hogy az áthúzódás pontosan mit is jelent, vélhetően azt, hogy ekkora értékű exportra csak idén fizettünk rá.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon