Skip to main content

Külföld


A Héja akció

Három nappal Vukovár agóniája után Tudjman elnök letartóztatja Mile Dedakovicot, a Héját, Vukovár védelmének parancsnokát, majd – pontosan azon a napon, amikor Cyrus Vance Zágrábba érkezik – Dobroslav Paragát, a szélsőséges Jogpárt vezetőjét. Dedakovicot saját lakásában fogja el egy 50 fős kommandó. Paraga épp egy sajtótájékoztatóra igyekszik, amikor két kamion zárja le előtte és mögötte az utat. A teherautókból fegyveresek ugrálnak ki, és Paragát szó nélkül elrabolják.



A főposta épületétől ballagok a Duna felé. A lerombolt örmény templom mellett visz az utam. Baljós emlékeket idéz, akár a Báni-palota fehér márványfala. Még apám is hordta az épületanyagot, cipelte a márványlapokat fuvaros nagyapámmal együtt. A sógorom is ott fuvaroskodott. Ki tudná felsorolni, hogy a rokonságból, az ismerősök, az utcabeliek közül hányan dolgoztak ott. Apám évtizedeken át nem látta, csak 1945-ben idézte meg magában a fehér épületet.


Gondolkodásnyi szünetet!

Ma már a szenvedélyek uralják a politikai terepet. A két fél mereven szemben áll, fanatizálódott, minimális közöttük a kommunikáció, belpolitikai nézeteik között alig van érintkezési pont.



Most még egy csavar következik: belpolitikáról beszélünk, de nem egészen a hagyományosan értelmezett belpolitikáról, hanem így is, úgy is értelmezhető határesetről: Sevardnadze elsősorban a szuverénné vált köztársaságok külügyi tevékenységét hangolja össze, és csak másodsorban intézi az unió külügyeit.

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozik lapunknak


– Ez az alkotmány az erdélyi magyarság számára több szempontból is elfogadhatatlan: sem nemzetiségi-kisebbségi jogi elvárásainknak nem felel meg, sem pedig az általános demokratikus elveket nem elégíti ki. S ez a két szempont legtöbbször összefonódva jelenik meg. Legnagyobb hibája az, hogy olyan etnokrata elnöki köztársaság modelljét követi, amely erősen centralizált államszervezetet feltételez a román társadalom jövőbeli működési kereteként.


Bush amerikai elnök egyelőre mégis azokra a tanácsadóira hallgat, akik azt javasolják, várja meg a legutóbbi kamatcsökkentések hatását, és csak azután, talán jövőre jelentsen be gazdaságélénkítő csomagot.

Elnöki rendszer Csehszlovákiában?


„Beszéljünk végre nyíltan” – javasolta vasárnap Peter Tatár, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen parlamenti frakcióvezetője.

Levél Frankfurtból


A város mintegy százötvenezer állandóan bejelentett, külföldi állampolgárságú lakosából (a lakosság 24 százaléka) vagy százhúszezren vagyunk választójogosultak, s ebből több mint huszonnégyezren (20 százalék) sétáltunk el a szavazóhelyiségekhez, hogy megválasszuk a Külföldiek Kommunális Képviseletet.


Mérhetetlen űr támadt az egykori kereszténység helyén, s ebbe az űrbe zuhan bele minden: trónok, osztályok, rendek, munka és kincs. Minden megrendült. Mindenki elpusztul, minden romlásba dől…
(Vaszilij Rozanov: Korunk Apokalipszise, 1918)

Különös „apokalipszis” kerekedik előttünk: úgy látszik, valóban minden megrendül, minden romba dől, ám valami mégis mintha megmaradna benne érintetlenül: a „trón”; mintha az elnökök „trónusa” a puccs óta szilárdabban állna, mint valaha. Jelcin gyakorlatilag teljhatalmat adatott magának.




Mint leeresztett halászháló közeledett. Az a hátulsó, száraz köhögés kergette maga előtt. Most! Feszítsd meg az uszonyokat, lendülj a legszélesebb rés felé! A gyomorszájam, pont, pont, pont, érezte meg először a találkozást…

Gyomorpanaszok

Második kísérletre megtaláltam és elnémítottam. Csak a vekker, meg amit hozzáálmodtam. A gyomrom viszont tényleg pocsék. Még csak éjjel 2 óra. Aludhattam vagy 60 percet összesen. Azt is csak azért, mert jól beittam.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon